Aktuális

Hol jobb élni Magyarországon? Erre a kérdésre adhat választ az a település-szociológaiai felmérés, amely 32 paraméter alapján hasonlította össze a megyeszékhelyeket. (A kimutatás részletesen megjelent a Népszabadságban.) A különböző mutatók 2001-re és 2002-re vonatkoztak.

Az élet minden területére vonatkozó kutatást Csapó Tamás, a szombathelyi Berzsenyi Dániel főiskola tanszékvezető tanára és Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója végezte. Dr. Gyimesi Endre és Gyutai Csaba a Zalaegerszeget érintő eredményekről számoltak be. Mint a polgármester fogalmazott, nagyon pozitív és kedvező az a kép, amit a külső szakértők állapítottak meg: az ország nagyvárosai közül a rangsorban 3. Zalaegerszeg, ahol a felmérés szerint a legjobban szeretnek élni az emberek. Győr és Veszprém után a zalai megyeszékhely a bronzérmes. Dr. Gyimesi Endre kiemelte: az adatok alapján városunkban a legalacsonyabb a válások száma és az otthonteremtő programnak köszönhetően itt épült a legtöbb lakás. Ennek azonban van egy szépséghibája, tette hozzá, a négyzetméter-számban már nem állunk ilyen jól, kicsi alapterületűek a lakások. Ennek az oka, hogy az elmúlt években igény mutatkozott 1 és 1,5 szobás lakásokra, ebből több is épült, így 71 az „átlag” négyzetméter.
Negatívumként azokat említette az elkészült anyag is, amin jelenleg is dolgozik a város, ilyen a szennyvízcsatorna ellátottságának a mértéke. Tisztában vagyunk azzal, hogy a városrészekben még sok a tennivaló és igyekszünk is megoldani a feladatokat, tette hozzá a polgármester.
Gyutai Csaba megjegyezte, hogy egy hasonló szociológiai felmérés már megjelent 2000-ben, akkor Zalaegerszeg a 8. helyen végzett. Fontosnak tartja az összehasonlításból kiemelni, hogy a város népességmegtartó ereje nem csökkent, sőt, a közvetlen városkörnyékkel együtt nőtt. A 14–60 évesek aránya is kedvezőbb, mint a többi megyeszékhelyen. A munkanélküliek alacsony száma is kedvező, ami mutatja, hogy a város gazdasági állapota az elmúlt két évben jó volt. Magas Zalaegerszegen a működő vállalkozások száma is. Az alpolgármester negatívumként említette a többi megyeszékhelyhez képest, hogy viszonylag kevés a városban tanuló, felsőoktatásban részt vevő fiatalok száma. Hozzátette viszont, ezen a területen már tavaly sikerült előbbre lépni a műszaki főiskola indításával.

Tudatosan zajlik a város vagyonának felélése, ami hosszú távon pótolhatatlan veszteségeket okozhat nemcsak a város költségvetési helyzetének, de közvetetten Zalaegerszeg lakosságának is – jelentette ki Vitkovics Péter az SZDSZ helyi szervezetének legutóbbi, az önkormányzat első féléves tevékenységét értékelő sajtótájékoztatóján.

A párt zalaegerszegi szervezetének elnöke szerint a jobboldali többségű önkormányzat az eddig eltelt fél év alatt ismét bizonyította hozzá nem értését a város irányításában. Hangsúlyozta: a városvezetés folyamatosan a kormányt hibáztatja, hogy nem ad több pénzt, mely nem tud előállni olyan gazdasági programokkal, amely elősegítené Zalaegerszeg önállósodását és saját bevételeinek növelését. A középtávú beruházások sem hozzák meg az előzetesen ígért többleteredményeket, sőt, újabb kiadásokat generálnak a költségvetésben. Vitkovics Péter elmondta: építő ötletekkel bevételi forrásokat kellene teremteni, a vagyonértékesítésből származó bevételeket pedig megtérülő beruházásokba fektetni. Az SZDSZ határozott véleménye, hogy Zalaegerszeg irányítását fiatal, a mai kihívásokhoz alkalmazkodni tudó, széles körű ismeretekkel rendelkező szakemberekre kell bízni, akik tudásukkal elősegítik a város fejlődését.
Pöltl Tibor, a párt önkormányzati képviselője kifejtette: igaz, hogy az elmúlt időszakban történt elmozdulás a város életében, amelyre jó példa az elkerülő út, a vasútépítés és a stadionrekonstrukció. E folyamat ellenpólusaként említette az oktatási rendszer megreformálását, melyet megítélése szerint ésszerűtlenül hajtották végre. Emellett a hivatal átalakítása szintén több kérdést vethet fel. Elhangzott, pozitívum a szakmai viták megjelenése a közgyűlésben, az viszont nem jó, hogy ezek eredménye nem mindig mutatkozik meg a szavazásoknál.

Az MDF önkormányzati frakciója – ellentétben az SZDSZ városi szervezetének sajtótájékoztatóján elhangzottakkal – úgy véli, hogy Zalaegerszeg városa jó úton halad, vagyonát nem hogy felélték volna, hanem az az elmúlt években milliárd forintokkal gyarapodott.

Az elmúlt években megvalósult mintegy 20 milliárdos fejlesztéshez az önkormányzat is jelentős önrésszel járult hozzá. S hogy mennyire jó itt élni, jelzi az a Népszabadságban megjelent országos felmérés, mely szerint a megyeszékhelyek között Győr és Veszprém után az egerszegiek lehetnek a legelégedettebbek életkörülményeikkel – hangzott el Tombi Lajos, MDF-es önkormányzati frakcióvezető múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette, az SZDSZ által vezetett ciklust követően sikerült talpra állítani a város gazdálkodását, s azóta a fejlődés töretlen. A felmérés pontosan azokon a területeken mutatott ki lemaradást, amin most konkrétan dolgoznak, amelyek javításáért konkrét programok folynak.
Tombi Lajos frakciójuk tevékenységét értékelve úgy vélte, képviselőik a testületben azzal foglalkoznak, amiért választóik odaküldték őket. Tisztségviselőik főként a városfejlesztés, -üzemeltetés területén működnek közre, mégpedig sikeresen. Azon tevékenykednek, városi közmegegyezés jöjjön létre a hulladékelhelyzés, a csatornázás és a közlekedés problémáinak megoldásában, mert az infrastruktúra magasabb szintre hozása az előfeltétele a beruházók megjelenésének. A város ilyen irányú törekvéseit sajnos nehezíti, hogy soha ekkora bizonytalanság még nem volt a pályázatoknál, mint most, amikor jól tudjuk, hogy az EU-s csatlakozással egyidejűleg „annyi pénz áll majd az ablakban, mint még soha”, s aki ügyes, az többet hozhat ki belőle.

Grillnapok

Grillnapokat tart a Zalahús Rt. Kossuth úti húsáruháza. Nagy sikere van a frissen sütött, ízletesen fűszerezett új és megszokott termékeknek. Sokan kóstolják az utcán és az üzletben kínált ínycsiklandozó falatokat.

Pályázatírás a Raiffeisen Banknál

A Raiffeisen Bank a közelmúltban kerekasztal-beszélgetést tartott a zalaegerszegi fiókjában, ahol a kis- és középvállalkozások részére nyújtott európai uniós forrásokhoz kapcsolódó finanszírozási megoldásokról tájékoztatták a jelenlévőket.

A Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. céljai között szerepel, hogy a csatlakozás előtt, illetve azt követően a megnyíló finanszírozási és támogatási programokkal kapcsolatban minden információt és segítséget megadjon e szektor számára, ezért tanácsadással és pályázatírással áll rendelkezésre ezen ügyfelei számára – tájékoztatott Oelberg Károly, a Raiffeisen Consulting ügyvezető igazgatója. A bank uniós forrásokhoz kapcsolódó egyik hitelkonstrukciója az Európa Beruházási Hitel, mellyel a kis- és középvállalatok juthatnak középtávú forráshoz, elsősorban beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez. A modernizációt, a technológiai fejlesztést pedig az Európa Technológia Hitelprogram támogatja hosszú lejáratú forrásokkal. A pénzintézet faktoring szolgáltatását főként a rövid lejáratú forgóeszköz-finanszírozást igénylő kis- és középvállalatok részére ajánlja, mely azonban a nagyvállalatok számára is kínál előnyöket.