Címlap

„Zalaegerszeg új közlekedési koncepciója” címmel rendeztek konferenciát az MMIK-ban, melyen hallhattunk a várost érintő közlekedési lehetőségekről, problémákról, illetve az elkerülő vasút kivitelezéséről.

Sziráki István előadása a vasúti nyomvonaltervről.

A rendezvényt dr. Gyimesi Endre nyitotta meg, aki elmondta: minden területen akad tennivalója a város vezetésének, ám a fejlesztések egyik középpontjában a közlekedés infrastruktúrájának javítása áll. A közelmúltban megvalósult a szlovén–magyar vasútvonal, amelynek eredményeképpen Zalaegerszeg is bekapcsolódott a nemzetközi vasútforgalomba. Emellett folyamatosan fejlesztik a közúti közlekedést, ennek köszönhető a városi elkerülő út kiépítése, valamint a 76-os út összekötésének megindítása. Ismeretes, 2006-ban a Kossuth utcából sétálóutca lesz, amelynek első üteme volt a Mária Magdolna-templom körüli forgalom megváltoztatása. A polgármester hangsúlyozta: a nemzetközi „vérkeringésbe” való kerülés alapvető záloga, a közlekedés fejlesztése.
Ezután Sziráki István, a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője az elkerülő vasút nyomvonaltervét mutatta be. Megtudtuk, a terv számos kérdést vet fel, így például, hogy milyen magasan menjen a vasútvonal, vagy hol alakítsanak ki megállóhelyeket. Ezeket a döntéseket mind-mind komoly szakmai indokok és számítások alapján kell meghozni. A program folytatásaként Szálka Miklós, a ProUrbe Kft. vezető tervezője beszélt az elkerülő vasút miatt felmerülő közlekedési lehetőségekről, problémákról. Elhangzott, a projekt legfontosabb célja nem a tranzitforgalom minél gyorsabb átengedése, hanem a globális gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokba való bekapcsolódás.
A szakember kiemelte: a közlekedésnek olyan szerepet kell biztosítani, hogy a lehető legkevesebb fennakadást okozza a mindennapi élet során. Zalaegerszeg közlekedését illetően több hiányosságra is felhívta a figyelmet, így a a piac környékének rendezetlen viszonyaira, a belvárosi észak–déli irányú kerékpárút-hálózatok elmaradására, illetve a Batthyány utca forgalmának enyhítésére. Szálka Miklós az elkerülő vasút kivitelezésénél javasolja, hogy a közúti forgalmat a vasútvonal alatt vezessék át, valamint mindenképpen fontosnak tartja az egyedülálló természeti adottságú Zala-völgy értékeinek védelmét és megóvását.
Zentai József, szlovéniai kereskedelmi attasé a szlovén–magyar kereskedelmi kapcsolatok távlatairól és a két ország közlekedési együttműködési lehetőségeiről szólt. Mint fogalmazott, Szlovénia és Magyarország összefogása rengeteg lehetőséget rejt magában, melynek egyik sarkalatos pontja a közlekedés. A két ország már „együtt dolgozik”, de még bőven akad tennivaló ezen a területen. Ennek köszönhetően kis idő múlva talán az is elképzelhető lesz, hogy a két ország fővárosa között a mostani 6–7 órás utazás jelentősen lerövidül.
A konferencia további előadásai keretében a várost elkerülő vasút megvalósításának lehetőségeiről, a vasútépítés jelentőségéről, a belvárosi parkolás problémáiról, a Zalaegerszeg körzetében lévő úthálózat fejlesztési koncepciójáról, az elkerülő vasút megépítését követő tömegközlekedési fejlesztésekről hallhattak a megjelentek.

Az egerszegi közgyűlés áprilisban döntött a város gazdasági programjának stratégiájáról, amely a városfejlesztési célokat három prioritás – a gazdasági versenyképesség javítása, a foglalkoztatás- és humánerőforrás-fejlesztés és a környezeti és jóléti feltételek javítása – köré szervezte. Ennek alapján készült az az operatív program, amelyet a közelmúltban fogadott el a képviselő-testület. (A teljesség igénye nélkül a legfontosabb megállapításokat és a képviselők javaslatait az alábbiakban foglaljuk össze.)

A fejlesztésre és felújításra rendelkezésre álló keretek az önkormányzat bevételeitől, az éves működési kiadásoktól, továbbá az önkormányzati vagyon összetételétől, illetve külső források megszerezhetőségétől függ. Zalaegerszeg az elmúlt évek során egyre több forrást tudott fejlesztésre és felújításra fordítani. Különösen a 2002-es évet tekinthetjük kiemelkedőnek. Az operatív program készítésekor 1995-től vizsgálták a fejlesztések és felújítások arányát. A vizsgált időszakban a felújítás, az összes felújítás-fejlesztés a költségvetésnek átlagosan 11,6 százalékát tette ki. Kiemelkedő a 2000-es év, ekkor a fejlesztési-felújítási büdzsé több mint 37 százalékát sikerült külső, vissza nem térítendő forrásból biztosítani. Megállapítható továbbá, hogy az elmúlt hat évben a fejlesztési költségvetésből 27 százalékkal részesedett a versenyképesség javítása, közel 10 százalék forrást kapott a humánerőforrás-fejlesztés, 53 százalékkal részesedett a jóléti és környezeti prioritás, végül pedig 10 százalék körüli azoknak a fejlesztéseknek a részesedése, amelyek nem köthetők szorosan a stratégia célrendszeréhez.

A gazdasági infrastruktúra-fejlesztés keretében két, az önkormányzat tulajdonában lévő területen (a baki úton és a ságodi gyakorlótér déli részén) kis- és közepes vállalkozások telephelyigényét kívánják kielégíteni. A turizmusfejlesztés a gébárti szabadidőközponthoz kapcsolódik: kemping előkészítését tervezik, fedett fürdőt és szállodaépítést. Folytatódni fog a belvárosi rehabilitáció, ezen belül a piac térsége és a Batthyány utca keleti oldala kerül felújításra, valamint 2006-ig tervezik a Centrum tér rehabilitációját is. A közlekedési infrastruktúra-fejlesztés keretében többek között tervezik az Ola utca és a gébárti komplexum összekötését, egy déli összekötő út előkészítését és 2006-ig sétálóövezet kialakítását a belvárosban. Kerékpárutak kialakítása is napirenden van: 2004-ben a Neszele–Andráshida irány, 2005-ben a Zalabesenyő–Botfa és Pózva–Nekeresd és majd a csácsi irány készülne el. A középtávú programban szerepel a csácsi hegy ivóvízellátása, Bozsok és Botfa, valamint Cimpóhegy vízellátása, a Gévahegy vízvezeték-kiépítése.
Egészségügyi és szociális fejlesztések is várhatók, így orvosi rendelő kialakítása a belvárosban és a Kertvárosban, idősek otthona kialakítása és nyugdíjasház építése is szerepel a tervekben.

A képviselők közül Rigó Csaba (Fidesz) szerint a város középtávú fejlesztési programja számos olyan népjóléti, egészségmegőrző, környezetvédelmi területet is felölel, amely elengedhetetlen Zalaegerszeg jövője szempontjából. Fontos, hogy megjelöltek 100 millió forintot pályázati önrészekre. Azt javasolta, hogy hozzák előre az 50 méteres városi uszoda megvalósítását és szükségesnek tartja, hogy az idősek otthona 2004-ben megépüljön. Úgy látja, akkor tartható fenn a gazdaság fejlesztése és annak dinamizmusa, ha bizonyos célok megvalósulnak és ezeket üzleti tervvel alá lehet támasztani, akár hitelfelvétel segítségével is. Amit nem tudnak visszafizetni, azt nem szabad felvenni. Horváth Miklós (MSZP) a közlekedés fejlesztését tartja fontosnak. Úgy látja, vannak időszakok, amikor a város közlekedése szinte megbénul, ezért át kell szervezni. Ebbe beleérti a kerékpárutak megvalósulását is. Kiemelten fontosnak tartja az intézményrekonstrukciót és idetartozónak véli a laktanya fejlesztésének a kérdését is. Megemlítette még a szociális ellátórendszer átalakítását. Tombi Lajos (MDF) elmondta, amikor a város programját a Nemzeti Fejlesztési Tervhez hozzáigazították, az volt a legfontosabb, hogy Zalaegerszeg képes legyen igazodni a különféle prioritásokhoz. Nem tudják ugyanis, hogy a kormány vagy az EU, mikor, melyik projektet adja kedvezményesen. Ha a város felkészül erre, nagyon komoly összegeket szerezhet. Pöltl Tibor (SZDSZ) szerint a betelepülő nagy cégek azt igénylik, hogy legyen terület, legyen adókedvezmény és megfelelően képzett munkaerő. Szintén szorgalmazta az uszoda (tanuszoda) rekonstrukció előrehozását 2004–2005-re. Szabó Katalin (MSZP) bízik abban, hogy a középtávú gazdasági programból minél többet meg tudnak valósítani. Javasolta a Göcseji úti temető rekonstrukcióját, fedett ravatalozó és szociális helyiségek kiépítését, a belső utak szilárd burkolattal való ellátását. Mindez városképi szempontból is fontos lenne.

Kugler László (független) arra ösztönözte a képviselőket, hogy további munkájuk során olyan megközelítésben is foglalkozzanak a város gazdaságával, hogy hogyan lehet ösztönözni a gazdasági növekedést és hogyan tudják befolyásolni a folyamatok erősítését. Herbert Ferenc (MSZP) szerint látni kellene, milyen arányban kívánja a város az elkövetkezendő négy évben a felújításokat forrással feltölteni. Szűcsné Dóczi Zsuzsanna (MSZP) azt javasolta, hogy a szolgáltatás-tervezési koncepcióval összhangban tekintsék át az év végén a szociális ellátórendszer fejlesztését célzó projektet. Reméli, hogy a kormányzati és EU-as támogatási rendszerekben benne lesznek ezek az intézmények. Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) szerint meg kellene határozni, hogy a város adottságait, képzési szerkezetét figyelembe véve, mire képes a szakképzési rendszer, milyenné alakítható át és milyen gazdasági tevékenység letelepedését kívánja támogatni az önkormányzat. Ez azért is fontos, mert Zalaegerszeg tipikusan az élelmiszer-, textilipar területén volt jelentős munkaadó. Úgy véli, alkalmassá kell tenni a gazdaságot arra, hogy szerkezetét az uniós csatlakozás kívánalmaihoz lehessen igazítani. Kiss Ferenc (MSZP) kérése pedig az volt, hogy még ebben az évben kerüljenek a laktanyával kapcsolatos elképzelések a testület elé.

A zárt ülés döntéseiről számolt be a múlt heti közgyűlést követő sajtótájékoztatójának elején Gyutai Csaba alpolgármester. A testület úgy döntött, hogy a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója továbbra is Horváth Attila legyen. Megbízatása 2008. július 31-ig szól. Döntött a közgyűlés a Városfejlesztő Rt. tőkéjének felemeléséről és arról, hogy a város a cégét kölcsönben részesíti, hogy a megkezdett beruházások fedezete biztosított legyen. Ilyen beruházás a stadionrekonstrukciós program, melynek keretében a sportcentrumban megvalósulhat a futófolyosó.

A város döntött az adósságkezelési szolgáltatás bevezetéséről, melynek keretében állami forrás igényelhető a nehéz helyzetben lévő, közüzemidíj-hátralékot felhalmozó családok megsegítésére.
Fontosnak tartotta az alpolgármester azt a döntést, melynek értelmében a város a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében pályázatot nyújt be öt általános iskola – az Ady, Eötvös, Landorhegyi, Pais és Petőfi – fűtésrekonstrukciójára. Mindehhez 70 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, a 30 százalékos állami támogatás mellé. Ez mintegy 120 millió forintot jelent a városi büdzsének. Ha a pályázatok sikeresek lesznek, megvalósul a teljes program, amennyiben csak egyes pályázatok nyernek, akkor természetesen szűkítik az eredeti tervet, fogalmazott Gyutai Csaba. Az alpolgármester beszámolt még arról, hogy a vasútállomás nyugati homlokzatán az ősszel emléktáblát avatnak a roma holokauszt áldozatainak emlékére, melyet Farkas Ferenc szobrászművész készít.
Intézményvezetők kinevezéséről is határoztak a képviselők: az Öveges József ÁMK igazgatói feladatait 2008. július 31-ig Igazi István látja el. A Pálóczi Horváth Ádám Zene- és Művészeti Iskola igazgatói posztjára kiírt pályázatot a közgyűlés eredménytelennek nyilvánította és új pályázat kiírásáról döntött. 2004. július 31-ig megbízta Horváth Károlyt, az iskola tanárát a vezetői feladatok ellátásával. A József Attila Városi Könyvtár igazgatójának a személye sem változott, 2008. augusztus 31-ig Major Árpádot bízta meg a testület a feladatok ellátásával.
Gyutai Csaba beszámolt arról is, hogy a közgyűlés nem zárkózik el a „Szelíd Szavak” Alapítvány támogatásától, hogy általános iskolát működtessen alapítványi formában. Azonban sok még a kérdőjel, és a hatósági eljárások lefolytatása is hátra van.