Fókusz

Nem véletlen, hogy valamennyi parlamenti párt igyekezett a megyei jogú városok polgármestereit elindítani az országgyűlési választásokon. Úgy gondolták, a városvezetők szinte minden olyan problémával találkoznak, amely a lakosság többségét érinti és olyan tapasztalataik vannak, melyeket a törvényjavaslatokban is meg lehet jeleníteni. A megyei jogú városok több, mint felének a polgármestere ott ül a parlamentben. Mi nem kiabálunk egymásra, tudunk együtt dolgozni az ország érdekében – fogalmazott dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Zalaegerszeg országgyűlési képviselője és polgármestere, amikor a választások óta eltelt egy év munkájáról, a tapasztalatokról, az ellenzéki képviselők lehetőségeiről és egyéb, várost érintő kérdésekről váltottunk szót.

– Miben különbözik az ön képviselői munkája azokétól, akiket hétről hétre látunk felszólalni a parlamenti közvetítések során?
– Megmondom őszintén, csalódtam a parlament munkamódszerében. Azt gondoltam ugyanis, hogy a plenáris üléseken is lesz alkalom, hogy ki-ki a jobbító szándékú véleményét elmondhassa, segítve ezzel a törvényhozói munkát. Nos, ez nincs így. Manapság egy képviselőnek az előkészítő munka során van esélye arra, hogy javaslatai beépülést nyerjenek a parlament elé kerülő anyagba. Hasonló lehetősége van még a bizottsági üléseken is. A plenáris üléseken politikai jellegű vita folyik, ennek során nem az számít, hogy az adott gondolat építő jellegű-e, hanem az, hogy melyik párt képviselője mondja. A többség pedig erőből dönt. Ami a konkrét munkámat illeti: sok mindennel foglalkoztam ebben az évben, szem előtt tartva azt, hogy engem Zalaegerszeg városa küldött a parlamentbe, ezért az a feladatom, hogy a helyi érdekeket képviseljem országos szinten. Több felszólalásom is volt, amelyben kérdéseket fogalmaztam meg a különböző szaktárca vezetőihez. Megszólalásaim helyi problémákból következtetett általános ügyekről szóltak. Voltak olyan törvényjavaslatok, melyeket közösen a zalai ellenzéki képviselőtársaimmal nyújtottunk be különböző céltámogatások kérdésében. Aztán olyanok is voltak, melyeket viszont polgármester-társaimmal jegyeztünk a költségvetés módosításával kapcsolatban. A reptérfejlesztés ügyében önálló törvénymódosító javaslatom van, melyről ősszel fog tárgyalni a parlament. Igyekszem szakmai kérdésekben szót kérni, több interpellációm is van, mely még nem hangzott el.

– Hogyan értékeli az eltelt évet és az ország helyzetét?
– A hatalmas ígéreteknek csupán a töredéke valósult meg, ennek a jelentős részét pedig nem a kormány, hanem az önkormányzatok hajtották végre, melyekre egyre nagyobb teher hárul. Sajnos, a kormány nem a súlyának megfelelően kezeli az önkormányzatokat, erre példa, hogy a 3 ezer 200 önkormányzat egyharmada nyújtott be önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településként támogatási kérelmet. Zala megyében ez majdnem a települések felét jelenti. Így nehezen tervezhető a jövő, pedig a Medgyessy-kormány elegendő tartalékkal vette át a váltóbotot elődjétől, ugyanakkor jelentősen növelte az adósságállományt, többször vett fel hitelt az elmúlt hónapokban.
– Érzi-e polgármesteri munkájában, hogy ellenzéki képviselő? Befolyásolja ez esetleg Zalaegerszeg jövőjét?
– A város lendületes fejlődése – amely jellemző volt az elmúlt négy évben is – tovább folytatódott. A lendület vitte tovább... De Zalaegerszeg számára is komoly gondot okozott a közalkalmazotti bérfejlesztés, ez mintegy 400 milliós terhet jelentett, és előrehozta a gyermeklétszám csökkenése miatt egyébként indokolt iskola-összevonások kényszerét is. Hogy ez a lendület folytatódik-e? Már a választási programunk is úgy készült, hogy számítottunk arra: ebben a ciklusban kevesebb látványos fejlesztés és több apró munka vár ránk. Ami pedig az ellenzékiséget illeti, mi azt kapjuk „büntetésül” a kormánytól, amit például Nagykanizsa városa jutalmul. Egyébként néhány feltűnően szubjektív és pártos céltámogatást leszámítva, az önkormányzatok egyformán nehéz helyzetben vannak. Zalaegerszeg városa is több címzett és céltámogatást nyújtott be, de nem nyertünk.

– Erre mondják, hogy az elmúlt ciklusban viszont kivételezett helyzetben volt a város...
– Ez így nem igaz. Aki ilyent állít, nézze meg, hogy a szocialista vezetésű Győr Zalaegerszeghez viszonyítva mennyit kapott az elmúlt négy évben. Olyan döntés pedig soha nem volt az Orbán-kormány alatt, hogy egy település kétszer annyi támogatást kap, mint amennyit igényelt. A kanizsai városi kórházról van szó, ugyanakkor a regionális szerepkörű megyei kórház semmit nem kapott.
– Hogyan készülnek az európai uniós csatlakozásra?
– Szeretném hangsúlyozni, senki ne várjon csodát a csatlakozástól. Semmit nem fogunk ingyen kapni, viszont lesznek lehetőségeink, melyeket ki kell használnunk. Már vannak folyamatban ISPA-pályázataink, ezenkívül pedig 15 PEA-pályázatot nyújtottunk be különböző városfejlesztési témakörökben. Kettőt emelnék ki, ami nagyon közel áll hozzám és szeretném, ha a közeljövőben megvalósulna: a Piac tér rekonstrukciója és a kisvállalkozói övezetek kialakítása. Bízom abban is, hogy csatlakozással regionális feladataink megnövekednek, és ez is fejlődési lehetőséget biztosít számunkra.
– A városlakók milyen kérésekkel keresik fel fogadóóráin?
– Változatlanul első helyen áll a lakáskérdés. Sokan érdeklődnek terület után is, ahová családi házakat építenének. Egyre igényesebbek az egerszegiek, szeretnének még tisztább, zöldebb és szemétmentesebb utcákban lakni.
– Nem érzi úgy, hogy az utóbbi időben több kritika éri a közgyűlést az ellenzék részéről?
– Szomorúan élem meg, hogy miközben Zalaegerszeg a sikeres városok közé tartozik, mégis többször ócsárolják az eredményeket és a város vezetését. Nem ügyeket karol fel a közgyűlési ellenzék, hanem személyekbe próbál belekötni. Sajnos, akkor is ellentmondanak, ha tudják, hogy a józan ész diktálja a szükséges lépéseket. Pedig csak akkor lehet egy város hosszú távon sikeres, ha konszenzus van alapvető kérdésekben...

Ahogy néhány hónap leforgása alatt megszűnt a termelés a ruhagyárban, elképzelhető, hogy ugyanolyan gyorsan maguk az épületek is eltűnnek a Platán sorról. Az új tulajdonos ugyanis bejelentette: lebontaná az egykoron több ezer embernek munkát adó épületeket. A V-Irodák részvénytársaság lakópark építését határozta el a területen, melynek első lépéseként beadták a bontási kérelmet.

Zalaegerszeg önkormányzatának építéshatósági osztálya egyelőre nem fogadta be a kérelmet, hiánypótlásra visszaküldték azt a tulajdonosnak. Félő azonban, hogy csupán rövid ideig húzódhat az ügy.
Magántulajdonról lévén szó, nem sok beleszólása van az önkormányzatnak annak jövőjét illetően, a város vezetőit mégis megdöbbentette az esetleges bontás híre.
– Zalaegerszeg hosszú időn keresztül együtt élt a ruhagyárral, hiszen nagyon sokan dolgoztak ott. Éppen ezért nagyon sajnáljuk, hogy kész helyzet elé állítottak bennünket. Igaz ez az eladásra, csakúgy, mint a tervezett bontásra – osztotta meg véleményét lapunkkal Tombi Lajos alpolgármester. – Egyenes következménye ez annak, hogy külföldi tulajdonosai voltak a gyárnak, akik valószínű, csalárd módon bántak a vagyonnal. Nagyon szomorú ez. Annyit azonban megérdemelt volna a város, hogy versenytárgyalást írjanak ki az épületekre.
Úgy látom, hogy ugyanolyan titokzatosan, fű alatt történik most is minden, mint ahogyan megszűnt a gyár. A kalandor tőke partizánkodásáról van szó, és ami a legszomorúbb, hogy nem tudunk tenni ellene.
Arról, hogy mit tervez a tulajdonos a ruhagyár helyén, magunk is csak hallomásból tudunk. Ismereteim szerint, lakópark építését tűzte ki célul a V-Irodák, amit több okból is megfontolandónak tartok. Hangsúlyoznom kell, hogy nem szerepel a város tervei között a Platán sor ilyen célzatú fejlesztése. S hogy miért nem? Mert nem ez irányba határoztuk meg a fejlődés vonalát. Évek óta fáradozunk azon, hogy a centrumtól északra alakítsunk ki lakótelkeket, miért lenne jó most változtatni ezen?

De ha már szóba került a ruhagyár esetleges lebontása, más irányú hasznosítása, sokkal jobbnak tartanék valami szellősebb, parkosabb megoldást. Tízemeletes házakkal terhelt az a terület. Gondoljunk csak a vizslaparki házakra, vagy a Göcseji úti, és a Madách utcai intenzív beépítésre. A jelenlegi rendezési terv egyébként ipari övezetként határozza meg a szóban forgó részt. Ahhoz, hogy bármifajta funkcióváltás történjen, sok időnek el kell telni, számtalan hatásvizsgálat szükséges. Nem biztos ugyanis, hogy megfelelnek a közműkapcsolatok egy lakópark kialakításához. Nem kívánunk engedményt tenni ugyanakkor a beépítési százalékok tekintetében sem. Egyszóval, nem értek egyet a gondolattal.
– Milyen elképzelés megvalósítását pártolná a város a ruhagyár helyén?
– Úgy gondolom, inkább szolgáltatások telepítése lenne célszerűbb az adott helyen. Helyet kaphatna ott a kultúra, a sport, a kereskedelem. Véleményem szerint, nagyobb igény mutatkozik ezekre, mint újabb lakóházakra. Tartok attól is, hogy ez utóbbi megváltoztatná a Landorhegy szerkezetét. Nem mondom, hogy nem kellenek további lakások, ám alaposan körül kell járni a kérdést.
– A bontással egyetért az önkormányzat?
– Nem vagyok biztos benne, hogy mindent le kell bontani a ruhagyár területén. Lehetne az egy ipari műemlék is akár, hiszen a város egyik legrégebbi, méreteiben nagy üzeméről van szó. Kicsit előkészítetlennek tartom a bontás tervét.

– Egy polgári szövetség teljesen elutasítaná a szabad demokratákat?
– Mint pártot biztosan – válaszolja Szabó Iván, az MDF parlamenti frakcióvezetője. – A társadalomképben való gyökeres különbözőség miatt nehéz dűlőre jutni velük. Mi egyértelműen az európai társadalmi struktúrát tudjuk elfogadni, amelyik 60–80 százalékban a kistulajdonosok, kisvállalkozók társadalma. Ezzel szemben az SZDSZ gondolkodásából jobban következik egy dél-amerikai típusú felfogás, amelyben nemzetközi monopóliumok hatékonyan irányítják a gazdaságot és a honi lakosság bérmunkásként vesz részt a termelésben. Van egy uralkodó elit, amelyik vezet és van a társadalom, amely relatíve jól él a bölcs elitnek a vezetése alatt...

Nincs más út

– Mit tart eredménynek és kudarcnak az elmúlt két évben? – kérdeztük Herbert Ferenc országgyűlési képviselőtől.
– Eredménynek tartom, hogy a makrogazdasági mutatóink javuló tendenciát mutatnak és óriási siker, hogy felvettek bennünket a fejlett ipari országok csoportjába. Ez azt jelenti, hogy a lehetőségeink a világban jelentősen átértékelődnek. Elég, hacsak a kedvezőbb hitelfelvételekre gondolok... Tudomásul kell venni, hogy – amikor szidjuk az állam mindenbe beavatkozó, atyáskodó szerepét – nem feledkezhetünk meg arról, hogy piaci viszonyok között előtérbe kerül az öngondoskodás. Óriási dilemma előtt állunk. Vállaljuk továbbra is a gazdasági átalakítást, amit elkezdtünk, vagy készüljünk a választásokra...

A szelektív hulladékgyűjtés elindítását célozza az a kezdeményezés, amit a ZALA-DEPO Kft. júliustól új szolgáltatásként vezetett be a város több pontján.

Hét helyre 2–2 db 1100 literes konténert helyeztek ki papír és műanyag palack (üdítős, ásványvizes) szelektív gyűjtéséhez: Európa tér, Tüttőssy u. 10–22. parkoló, Eötvös utca, Pázmány u. 8–10., Hegyalja u. 31. parkoló, Stadion u., Pázmány u. és Bíró Márton u. összekötő Kosztolányi tér parkoló.
Ezekbe a konténerekbe mindenki térítés nélkül elhelyezheti műanyagpalack- és papírhulladékát. Minden edényen feliratok jelzik, mely hulladék befogadására alkalmasak. Az edények színe már előrevetíti a később bevezetendő szelektív hulladékgyűjtést, a sárga szín a műanyagot, a kék pedig a papírt jelöli. A begyűjtött hulladék hasznosításra kerül, így csökkenthető a keletkező kommunális hulladék mennyisége. A műanyag palackokat célszerű kupak nélkül, összenyomva elhelyezni, illetve kérjük a lakosságot, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő olajos, festékes flakonokat, vegyi anyagokkal szennyezett műanyagot ne dobják a gyűjtőkbe.
Ezen szolgáltatások kihasználásával csökkenhetnek a többlethulladék elhelyezéséből adódó problémák, ha a háztartások kihasználják az adódó lehetőséget.
Ezenkívül a ZALA-DEPO Kft. más szolgáltatásokkal is igyekszik csökkenteni a lakosság hulladékszállítási terheit. A Zalaegerszegen állandó lakcímmel rendelkező lakosok évente két alkalommal 1-1 m3 veszélyesnek nem minősülő hulladékot helyezhetnek el ingyenesen a búslakpusztai depónián. A szolgáltatást igénybe vevőnek igazolnia kell azt, hogy zalaegerszegi lakos, valamint nem lehet 30 napon túli hulladékszállítási díjtartozás. Ez a szolgáltatás kiegészíti az évente két alkalommal (tavasszal, ősszel) szervezett lomtalanítási akciót.
A nyári időszakban felújításokat, átalakításokat kezdőknek kíván segíteni a társaság a törmelékszállítási akciókkal. Július 1-től október 31-ig kedvezményes áron kínálja törmelékszállításra alkalmas konténereit. A konténerek négy napig lehetnek kint egyszeri díjért, és kizárólag tiszta építési törmeléket (tégla, cserép, beton, vakolat, csempe, járólap) helyezhetnek bele a megrendelők.
A hulladékok problémája mindannyiunk ügye, közös erőfeszítéssel érhetjük el környezetünk tehermentesítését.

További információ:
ZALA-DEPO Kft. Zalaegerszeg Gasparich út 26.
Tel.: 598-940, számlázás 598-941,
hulladékszállítás, konténerrendelés 598-944, 30/491-4911.

Ügyfélfogadás: hétfő–péntek 8–14 óráig.