Kultúra

Ivo Bresan Paraszthamlet című darabját – a kecskeméti Katona József Színház előadásában láthatta a zalai közönség az Erdei Színházban.

A kortárs horvát szerző művének története valamikor az 1950-es években játszódik, s egy dalmát faluközösség életének hétköznapjait mutatja be.
Az író üzenete azonban túlnő az idő és hely konkrétságán, hiszen környezetében, tárgyi eszközeiben, emberi karaktereiben a középkelet-európai kommunista diktatúrák évtizedeken át tartó mechanizmusának tragikomikusan különös voltát sugallja.
Ivo Bresan Paraszthamletjének szereplői nem hősök, hanem a maguk provinciális világába bezárkózott hús-vér alakok, akik Shakespeare kitűnő drámájának parafrázisait megjelenítve szembesülnek önmaguk sorsának tragédiájával. Részesei a falu társadalmának, amely az egypártrendszer megteremtette hierarchiára épül, az élet valamennyi területét a hatalom birokosainak döntései – még ha értelmetlenek is – alakítják. A politika szereplői úgy gondolják, akkor teszik a legtöbbet a kommunista kultúráért, ha a „kapitalista” Shakespeare Hamletjét adják elő. A darabot természetesen nem ismerik, de a falu tanítóját megbízzák az előadás rendezésével. A kiosztott szerepek eljátszásában mindannyian szívesen részt vesznek, a próbák azonban már nem a Shakespeare-darabról szólnak, hanem saját élethelyzeteik időnként vad dorbézolásba átcsapó groteszk utánzatai lesznek. Látszólagosan a Hamlet szereplőinek sorsát bemutató cselekményszálba beleszövődik egy tisztán induló, de az intrikának és a bizalmatlanságnak áldozatul eső szerelmi történet, valamint az a gyanakvó légkör, amelyet a szövetkezet költségvetéséből rejtelmesen eltűnt tízmillió dínár váltott ki.
Ebben az irgalmatlan világban két embernek van esélye az erkölcsi tisztaság megtartására: a falusi legénynek, akinek apját igaztalanul börtönbe zárják, és az egyetlen értelmiséginek, az előadást rendező tanítónak. Kiderül azonban, hogy a rendszer erőszakos szorításából igazán nincs kiút. Ezt legmarkánsabban ez utóbbi sorsa mutatja: mert sem az alkohol (az időnként előkerülő laposüveg), sem a menekülés (a ládában való elrejtőzés) nem segítik, sőt még a vörös zsinórral elkövetett öngyilkossági kísérlet is sikertelen marad. A darab végén ugyan lelepleződik a másként gondolkodást azonnal megtorló helyi párttitkár bűnössége, de nem ő bukik el, hanem azok, akik egy igazságosabb, emberibb értékrendet képviselnek.

Ivo Bresan darabjában groteszk alapállásból mutatja meg az eseményeket, iróniája ránk, a nézőre is kiterjed, akik gyakorta megalkuvással tűrjük, hogy a mindenkori hatalom hogyan manipulál bennünket.
A Paraszthamlet dramaturgiailag jól megszerkesztett alkotás, így annak színpadra állításával nem lehetett nehéz dolga Lőkös Ildikó dramaturgnak és Merő Béla rendezőnek.
Merő – helyenként aktuálpolitikai hangsúlyokat is hordozó – rendezői koncepciójának megvalósításából érződik, ezáltal hitelesebbé válik, hogy közeli tapasztalati vannak a bemutatott korszak emberi játszmáinak működéséről.
A megjelenített két értékrendet a színpadkép is tükrözi. A vörös drapéria, a rendszer szimbólumait jelentő rekvizitumok súlyozottsága mellett, a kontrasztot hordozó fekete színű háttér a pillanatra feltűnő monarchia címerével a polgári értékek jelenlétét hirdeti.
A megosztottságával az előadás alaphangulatát meghatározó színpadkép előrevetítette a kétféle jellem – a jó és rossz – küzdelmét. A katartikus hatás azonban elmaradt, mert konfliktusok kompromisszumban oldódtak fel, így igazi nyertese sem lett a történetnek.
A kecskeméti Katona József Színház társulata, úgy tűnik, azonosult a darabbal, a színészek kedvvel játszottak, láthatóan élvezték a frappáns szójátékokat, a paraszti humort kifejező játékos nyelvi fordulatokat, de maradandó élményt nyújtó alakításokkal nem találkozhattunk. A valóságos élet sematikus figurái Mate Bukara, a helyi Pártszervezet titkára (Vass Gábor), Mile Puljo, a helyi Népfront elnöke (Vitéz László), Macsak, a szövetkezeti bizottság elnöke (Pál Attila), Mara Mis, a falu kocsmárosnéja (Magyar Kinga) a Hamlet negatív figuráinak szereposztását kapták, az ellenpólus Joca Skokity, falusi legény (Bori Tamás) szerepformálásában jelent meg. Andra Skunce, a tanító szerepében (Rubold Ödön) a két morális értékrend közötti egyensúly megteremtésére törekedett.
Ivo Bresan Paraszthamlet című darabja kisszerűségükben és komikus hatást kiváltó cselekedeteiben is különböző karakterű egyéneket mutat meg. Nem kétséges, hogy közülük melyik viselkedésforma vívja ki a nézők szimpátiáját.

Egyéves születésnapjukat ünneplik a Péhl-ikrek

Emlékeznek még Péhl Bálintra, Kristófra és Patrikra? Ők azok a zalaegerszegi hármas ikrek, akik szinte napra pontosan egy éve, tavaly július 11-én látták meg a napvilágot. Szüleik csaknem a kezdetektől fogva tudták, hogy Dani fiúknak egyszerre három testvére születik majd. Az azonban, hogy mind a három jövevény fiú, csak a születés pillanatában derült ki.

E pillanatok óta eltelt egy esztendő. Bálint tizenegy hónapos kora óta megy, testvérei pedig irdatlan sebességben másznak utána. Katalinnak, Róbertnek és persze a bátynak egy perc nyugta sincs a kicsiktől. Elég egy eltévedt pillantás, s máris kirámolva a fiók, rendetlenség uralkodik a szobákban.
A Péhl családot tavaly az önkormányzat vezetői is felkeresték lakásukban. Azóta – átmenetileg – egy háztömbnyivel odébb költöztek ugyan, megtalálni őket azonban nem okozott komolyabb nehézséget. Már a lépcsőházban jól hallható a három kis lurkó önfeledt kacagása.
– Nagyon gyorsan eltelt ez az egy év. Egészen korán elkezdtek mászni az ikrek, korán felálltak, klassz, stramm kisfiúk. Szerencsére valamennyien egészségesek, nagyon boldogok vagyunk – meséli az édesanya. – Büszkén mondhatom, hogy ügyesek a gyerekek. Pakolnak, csúsznak-másznak mindenhol.
Az ikrek „rendrakását” egy TV-távirányító bánta eddig, de nem kímélik a papa telefonját sem. Nem véletlen, hogy egyszerre csak az egyik szülővel tudunk beszélgetni, a másik ugyanis folyamatosan rendezgeti a kicsiket.
– Az éjszakát – hála Isten! – többnyire végigalusszák az ikrek. Néha-néha ébrednek csak meg. Az élet fél 7 tájban kezdődik. Az ébredést követően reggeliznek, majd jöhet a játék. Amíg ketten játszanak, igyekszem bepelenkázni, felöltöztetni a másikat. Aztán cserélünk. Őszintén megmondom, nem egy könnyű feladat – ismerteti egy nap menetét Péhlné Császár Katalin. – Ha elfáradtak a gyerekek a játékban, tízóraizunk, majd egy rövid alvás következik. Ilyenkor tudok szusszanni egy keveset. Délután is alszanak egy-két órát, majd megyünk sétálni.
A séta bizony külön macera a családnak. Először a babakocsikat, majd a gyerekeket cipelik le a szülők a második emeletről. Két baba egy kocsiban ül, míg a harmadikat a másik szülő, vagy Danika tolja.
– Szerencsére nagyon sok segítséget kapok. A férjem is sokat van itthon, délutánonként pedig jönnek a nagymamák. Mindig van nálunk valaki. Egyedül még sohasem fürdettem az ikreket. Nagyon sokat segít Dani is – dicsekszik az anyuka.
Péhl Dani idén végezte az általános iskola első osztályát. Egy-egy tanulással töltött nap után, mindig szívesen foglalkozik kistestvéreivel.
– Nagyon szeretem a kicsiket. Sokat játszunk együtt – árulja el a nagytestvér. – Gyakran kockázunk, kergetőzünk, bújócskázunk. Mindig elmegyek velük sétálni is, az iskolában pedig mindenki tudja, hogy három testvérem van.
– Bizony, és több nemigen lesz. Sokan megkérdezik, hogy nem hiányzik-e egy kislány a családból? Egyáltalán nem. Egy kispályás focicsapatot hamarosan kiállíthat családunk – szól közbe az édesapa. – A lányokat töröltük a programból, majd a fiúk hozzák őket. Patrik a kis okoska a családban. Néhány szót mond már, el azonban még nem indult. Annál szebben táncol viszont! Egészen kicsi kora óta rázza a popóját, amint zenét hall.
A Péhl család nemigen járt az elmúlt egy évben messze a várostól. Valamennyien ugyanis nem férnek be az autóba. A három bébiülés mellé már nem tud beülni Dani, így neki külön autóval kell utaznia. Hatosban csak akkor tud kirándulni a család, ha besegít a szállításba valamelyik családtag.
De nem is igen utazgat a négygyermekes család, költözés előtt állnak ugyanis. Az önkormányzat jóvoltából kedvezményes áron tudtak telket vásárolni, amelyen megkezdték az építkezést. A ház időközben elkészült, már csak arra várnak, hogy bevezessék utcájukba a gázt. Az új lakásban külön szoba jut valamennyi gyereknek, és a babakocsi szállítása sem ütközik nehézségekbe.

A Magyar Gallup Intézet második alkalommal végzett országos lakossági közvélemény-kutatást az Országos Rendőr-főkapitányság megbízásából. A felmérés eredményéről és a Zala megyében bevezetendő „Rendőrségi Kiválósági Modell” projektről dr. Nemes Zoltán rendőrfőkapitány számolt be.

Dr. Nemes Zoltán elmondta: a vizsgálat mintája 1501 fő volt, amely a nemek aránya, a lakóhely településtípusa és a megyei lakosságarányok szerint reprezentálta Magyarország felnőtt népességét. Az elvégzett felmérésből kiderül, hogy a felnőtt lakosság 41 százaléka került valamilyen módon kapcsolatba rendőrökkel, rendőrséggel, a megkérdezettek csaknem kétharmada a közúti ellenőrzés során találkozott a rendőri szervekkel. Az adatokból megállapítható, hogy 2002 novemberéhez képest nőtt a rendőrséggel kapcsolatos állampolgári elégedettség. 25 százalékról 34 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy a rendőrök részéről tapasztalt bánásmód és ügykezelés meghaladta az előzetes elvárásaikat. Az állampolgárok a leginkább a rendőrök udvariasságával és segítőkészségükkel voltak elégedettek, míg a negatív kritika az ügyintézés gyorsaságát, valamint a feladatokkal foglalkozó rendőrtisztviselők hatáskörét érte.
Megtudtuk, fél éve a lakosság 44 százaléka mondta azt, hogy benne inkább kedvező kép él a magyar rendőrségről. Most már a lakosság abszolút többsége, 51 százaléka nyilatkozott úgy: benne kedvező kép él a rendőrségről. Közülük a legtöbben erre a kérdésre azt hozták fel indokként, hogy a rendőrök munkája javuló tendenciát mutat. A felmérésből kirajzolódik, hogy a teljes felnőtt lakosság megítélése szerint a rendőrségi korrupció nem romlott az elmúlt időszakban. A megkérdezettek 37 százalékának véleménye, hogy az elmúlt két évben javulás történt a közbiztonságban. A magyar lakosság a rendőrség legfontosabb feladatának a kábítószer elleni fellépést, a bűnmegelőzést és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet tartja.
A rendőrfőkapitány ezután a Rendőrségi Kiválósági Modellt ismertette. Kifejtette: ez egy minőségbiztosítási rendszer bevezetését jelenti, amelynek keretében az állomány tagjaitól, a lakosságtól és a helyi önkormányzatoktól gyűjtenének információkat a rendőri munkáról.

...információink szerint az egyik pályamunka a szomszédból Nagykanizsáról érkezett, a másikat Baló György ismert tévés személyiség, valamint Mark Palmer, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete neve fémjelez, míg a harmadik csapat vezetője Horváth Sándorné, a Goldsun volt vezérigazgatója. Ez utóbbi társaság szakmai erejét jelzi, hogy a háttérben két VTV-s alkalmazott, köztük Gelencsér István jelenlegi ügyvezető is csapattag. A Baló György képviselte 2002. Kft. számos helyi televízió tulajdonjogát szerezte meg, de a cég érdekelt a Magyar Televízió kettes csatornájának privatizációjában is. Elképzelésük egy országos hálózat, amelyet kiegészítenének helyi televíziós anyagok.

Szombati randevú Bokros Lajossal

Bokros Lajos erőteljesen cáfolta azokat a nézeteket, miszerint a kemény, restrikciós pénzügyi politika minden esetben a gazdaság teljesítményének visszafogását jelenti. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a gazdasági növekedés idén a tavalyihoz hasonló nagyságrendet, 2 százalékot ér el... A 96-os évről szólva a pénzügyminiszter megismételte korábbi véleményét, miszerint jövőre az államháztartási deficit a költségvetés 4 százalékánál több nem lehet... Nem hallgatta el azon véleményét sem, hogy jövőre – bár a növekedés feltételei adottak – a magyar állampolgárra még rossz idők következnek. S noha második Bokros-csomag nem lesz, bizonyos területekre még keserves intézkedések várnak. Így például tovább csökken a kórházi ágyak száma, s az állás nélkül maradó pedagógusok létszáma is nőni fog.

Új Fidesz-elnök

Szalai Annamária helyett új megyei elnöke van a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak dr. Koczka Csaba ügyvéd személyében.
– Milyen a Fidesz pozíciója a megyében?
– Nem ítélem rossznak – válaszolja dr. Koczka Csaba. – A párt stabil tagsággal bír, akik nem pártoltak el a Fidesztől. A szimpatizánsok, támogatók körét kell szélesíteni, ennek érdekében a területi iroda működését kívánjuk aktívabbá tenni...