Szellemi hozományunk Európában

Bezárás fenyegeti?

Ifjú táborozók köszöntése


Szent István-napok – 2003

Szellemi hozományunk Európában

 

A zalaegerszegi Szent István-napi ünnepség – a hagyományokhoz híven – a csácsi templomban, ünnepi szentmisével vette kezdetét, majd Vendrő György apátplébános felszentelte a temető új lejáróját. A díszburkolattal ellátott lépcsősor balesetmentes közlekedést biztosít. Létrehozását Zalaegerszeg önkormányzata és az egyházközség támogatta.

Fekete György ünnepi beszéde közben.A templomkertből a Városi Fúvószenekar vezetésével a Szent István-szoborhoz vonultak az ünneplők, akiket az Énekmondó együttes műsora fogadott. Ünnepi beszédet Fekete György, Zalaegerszeg díszpolgára mondott az államalapítás évfordulójának előestéjén. Bevezetőként úgy fogalmazott, István király alakja nemcsak a róla mintázott szobrokban él velünk, jelen van a közös állami létben.
Fekete György 10 pontba foglalva fogalmazta meg üzenetét a mai magyarság felé. Törekedj a békességre, szólt az ünneplőkhöz, majd türelemre és segítőkészségre buzdított. 
– Küzdjünk a téveszmék vírusai, a pénz és a fogyasztás baktériuma ellen józansággal, mértékletességgel, saját értékrendünk belső kimunkálásával, emberi kapcsolataink állandó megerősítésével. Ne fogadjuk el egy hamis világ értékrendjét, saját stratégiánk legyen! Az legyen a fontos, amit mi, közösen annak tartunk! – fogalmazott a város díszpolgára. A liberalizmus aktualitását vesztettnek titulálta, amely éber megfigyelést igényel.
– Az önkények bontására született, azóta azonban betegesen átlényegült, s mára a rend és az igazság, a közerkölcs fellazításában éli ki magát. Természetesen a szabadság álságos látszatának fényeskedéseivel. Falánk és gátlástalan, színpadi ruhatára nemzeti köntöst is rejtegethet. Egy pillanatra el ne hidd, hogy köze van Kölcsey és Eötvös reformkorához! Annál inkább a hatalomhoz, a lelkek feletti kulturális és gazdasági önkényuralomhoz.
Felhívta a figyelmet Fekete György nemzeti kultúránk és magyarságunk megőrzésére is, mondván: „a nemzetek európai házasságába nem lehet szellemi hozomány nélkül, koldusként érkezni!”

Dr. Gyimesi Endre a kenyérszentelésen.Az ünnepi beszédet követően a zalaegerszegi polgári körök nevében lobbant fel a magyar identitás és szolidaritás lángja a Szent István-szobor talapzatán. A polgári körök képviselői a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséhez csatlakoztak. 
Augusztus 20-án – ugyancsak hagyományosan – az Olai templomba invitálták az ünneplőket, majd dr. Gyimesi Endre mondta el beszédét a templomkertben. A dicső tettek helyett, Zalaegerszeg polgármestere is Szent István királyunk, a ma élőkhöz intézett üzeneteiről szólt. 
– A magyar nép több mint 1000 esztendővel ezelőtt elhatározta, hogy megmarad. Megmarad, mint állam, megmarad, mint nyelv. S ha mi elhatározunk valamit, azt teljesítjük. Megmaradtunk! Hol vannak már a hunok, a besenyők, hol vannak az ő nyelveik? Elpusztultak, nyomuk veszett. De mi itt vagyunk a Kárpát-medencében – fogalmazta meg gondolatait dr. Gyimesi Endre. – Legyünk nyitottak Európára, de ne feledjük, Szent István megtartotta magyar nemzeti önállóságunkat mindenben. Nem hagyhatjuk, hogy elvegyék éleslátásunkat, nyelvünket, történelmünket! Nekünk a harmadik évezredben az a feladatunk, hogy a Szent István által rakott alapokon építsünk egy hazugságoktól mentes új hazát, mely szebb a réginél...
Felhívta a figyelmet a polgármester a riasztó valóságra is, miszerint napról napra fogy a magyar lakosság. Kellő előrelátással, akarattal és elszántsággal meg kell állítani a folyamatot, hangsúlyozta, „mert bármit elérhetünk, bármely csatát megnyerhetünk, ha elveszítjük a legfontosabbat, a demográfiai harcot.”

Keresztszentelés.– A fiatalokat és a családtagokat támogató, az idősebbekről gondoskodó családpolitikát kell alkalmaznunk – szolgált megoldással dr. Gyimesi Endre. – Zalaegerszegen évek óta próbálkozunk tenni ezt. Ennek köszönhető, hogy – egy összehasonlítás szerint – az előkelő harmadik helyen szerepelünk a megyeszékhelyek rangsorában a tekintetben, hol szeretnek leginkább élni az emberek. S ami még ennél is fontosabb! Nálunk a legkevesebb a válások száma, nálunk épült az elmúlt években a legtöbb lakás és otthon, és nálunk az egyik legmagasabb a házasságkötések számaránya is. Vajon miért lehet ez? Azt hiszem, nem véletlen! A zalai ember mindig helytállt. Legyen szó munkáról, vagy a haza fegyveres védelméről... De mi adta az erőt és a kitartást elődeink számára a munkához és a harchoz? A hit, a szeretet, és az akarat. 
Arra kérte a polgármester a zalaegerszegieket, hogy erejükhöz mérten segítsék, támogassák szülőhelyüket, otthonukat. 
Az új kenyeret Piusz atya szentelte meg, majd dr. Gyimesi Endre, Tombi Lajos alpolgármester segítségével felszelte, és körbekínálták az ünneplőket.
A Szent István-napi programok délután a falumúzeumban folytatódtak, ahová vasárnap óta várták az érdeklődőket. A skanzen adott otthont a nemzetközi folklórgálának, melynek keretében osztrák, olasz, szicíliai, lettországi és görög táncegyüttesek adtak műsort a közönségnek. Színpadra lépett a Zalai Táncegyüttes is, akik új, Betyárok című táncszínházi produkciójukkal is megörvendeztették a nézőket.
A színpadi műsorokon túl zalai ételek és borok fogadták a falumúzeumba látogatókat. A gyerekek kézműves játszóházakban szórakozhattak, vagy válogathattak kedvükre a kirakodóvásárban.

vissza az elejére


Bizonytalan az üzletsor sorsa

Bezárás fenyegeti?

 

Úgy tűnik, nemcsak a ruhagyár közvetlen munkatársainak, hanem a szomszédos üzletsor tulajdonosainak és alkalmazottainak életét is megnehezíti a nagyvállalat felszámolása. Az ABC mellett 1993-ban épült fel egy üzletsor, melyben ma zöldségbolt, vendéglátóhely, egy vegyeskereskedés, illetve egy kis sütöde üzemel. A három tulajdonos, Farkas Anna, Kovácsné Dakó Györgyi és Zalaveczky Lajos az önkormányzattól vette bérbe a területet annak idején, melyre saját költségükből építették fel az üzleteket. A városnak azóta is fizetnek – nem kevés összeget – a 15 évre szóló tartós béreltért. 

Félő, hogy áram nélkül maradnak az üzletek.Az önkormányzati tulajdonban lévő terület nem rendelkezik közművekkel. A vizet és az elektromos áramot a ruhagyártól kapják az üzletek, a szennyvíz pedig ugyancsak a vállalat vezetékrendszerén keresztül távozik a boltokból. Vagyis, hogy kapták, és távozott!
A minap ugyanis levélben közölte a ruhagyár új tulajdonosa, a V-Irodák Részvénytársaság, hogy szeptember 30-ától nem tudják biztosítani az üzleteknek a villanyt és a vizet. Felkérték őket, hogy gondoskodjanak a további vételezésről. 
– Hogy miért a ruhagyár biztosítja számunkra az áramot és a vizet mind a mai napig? A gyökerek régre nyúlnak vissza. Bizonyára sokan emlékeznek még azokra a kis pavilonokra, amelyek a 70-es, 80-as években itt álltak az ABC előtt. Ezeknek a pavilonoknak már akkoriban is a ruhagyár biztosította a közműveket, célszerű volt tehát továbbra is ezt az utat járnunk – emlékszik vissza az ültesor egyik tulajdonosa, Zalaveczky Lajos. – Nem is gondoltuk akkoriban, hogy valaha ilyen bajba kerülhetünk. Amikor megtudtuk, hogy megszűnik a ruhagyár, természetesen rögtön kérdéssel fordultunk az illetékesekhez, mi lesz a mi vizünkkel, villanyunkkal. Arról biztosítottak bennünket, hogy bármilyen változtatás előtt időben értesítenek. Az időben alatt mi nem másfél hónapot értettünk, ennyi idő ugyanis nem elegendő egy új rendszer kiépítéséhez. 
Az üzletek tulajdonosai hajlandóak lennének saját költségükön, önálló rendszerről bevezetni az áramot és a vizet, a szolgáltatóktól azonban azt az információt kapták, hogy a folyamat legkevesebb hat hónap alatt bonyolódhat le. Mindez azt jelenti, hogy szeptember 30-ától négy-öt hónapra víz és villany nélkül maradnak az üzletek, melyek nélkül aligha tudnának üzemelni. A több hónapos bezárás nemcsak a tulajdonosokat, alkalmazottaikat is nehéz körülmények közé juttatja. 
– Teljesen patthelyzetben vagyunk. Tegyük fel, hogy saját költségünkön bevezettetjük – az egyébként önkormányzati tulajdonú területen álló – üzleteinkbe a közműveket. De mi van akkor, ha öt év múlva nem hosszabbítja meg a szerződésünket a város? Kidobtunk több millió forintot az ablakon – fűzi hozzá Farkas Anna. – Mert mi a biztosíték arra, hogy öt év múlva beleillik a rendezési tervbe a mi üzletünk? Arról nem is beszélve, hogy tíz éve fizetjük az önkormányzatnak a bérleti díjat a közművesítetlen területért. Hárman együtt másfélmillió forint felett fizetünk évente az önkormányzatnak, és nem kapunk érte semmit. S akkor nem szóltunk még az iparűzési adóról, ami ugyancsak a hivatal kasszájába folyik be. 
Problémájukkal mások mellett Boros Istvánt, a Városgazdálkodási Kft. vagyongazdálkodóját is megkeresték az érintettek.

Tőle azt a választ kapták, hogy amennyiben nem hosszabbítja meg szerződésüket az önkormányzat öt év múlva, köteles helyet biztosítani számukra a város más részén. 
– Például a Zala-parton, ha ott akad üres terület. Ezzel nem vagyunk kisegítve – mondják az üzlettulajdonosok. – Bevezetjük a közműveket, felépítettük az üzleteket, aztán költözhetünk. Hol éri ez meg nekünk? Szomorú, hogy nem látjuk a segítő szándékot sehol. Ide-oda küldözgetnek bennünket, de mindenhol zárt kapukat döngetünk. 
Boros István három megoldást lát a probléma rendezésére. Nem szerepel köztük, hogy az önkormányzat állja a közművesítés költségeit. 
– A város nem érdekelt a fejlesztésben. Az elmúlt tíz évben is közművek nélkül bérelték a tulajdonosok a területet, nem változik ez a továbbiakban sem – tájékoztat Boros István. – Ennek ellenére szeretnénk segíteni. Felkerestem az ügyben a ruhagyár felszámoló biztosát, dr. Szabó Antalt. Tájékoztattam arról, hogy az új tulajdonos sem jár jól, ha lemondanak az energiakontingensről. Hatalmas összegbe kerül a lekötés, nem beszélve arról, hogy egy új hasznosítás esetén, ismét rá kell kötniük a rendszerre. Az egyik megoldás az lenne tehát, ha minden maradna a régiben. Amennyiben ez nem működik, ajánlottam a tulajdonosoknak, hogy a szomszédságukban lévő ABC-től próbáljanak áramot és vizet vételezni. Harmadik – és egyben a számukra legdrágább megoldásként – a saját hálózat kiépítése szerepel. 
Ez esetben azonban ismét felmerül a kérdés: miért költsenek a közművesítésre, ha öt év múlva menniük kell? 
Farkas Anna, Kovácsné Dakó Györgyi és Zalaveczky Lajos több alkalommal próbálkozott a terület megvásárlásával. Jártak a polgármesternél is, aki azzal indokolta a meg nem vásárolhatóságot, hogy parkként van nyilvántartva a terület, ahol az üzletek állnak. Jelen helyzetben ugyancsak elzárkózik a város a vásárlás elől. 
– Egyelőre nem tudjuk, mit tervez a V-Irodák a ruhagyár helyén. Nem lenne tehát bölcs éppen most eladni a területet – szögezte le Boros István. 

Tombi Lajos alpolgármestertől megtudtuk, Zalaegerszeg önkormányzatát a mai napig nem kereste meg a V-Irodák Rt. az egykori ruhagyár további hasznosításának tervével. A közműszolgáltatás megszüntetéséről is az érintettektől szereztek tudomást. 
Röviddel lapzártánk előtt sikerült telefonon kapcsolatba lépnünk a V-Irodák Rt. éppen szabadságon lévő egyik igazgatójával, Péter Mártával, aki megnyugtató válasszal szolgált. 
– Természetesen nem érdekünk ellehetetleníteni az érintett üzleteket. Szeptember 30-ával nem kapcsoljuk ki az áramot. Csupán arra figyelmeztettük a tulajdonosokat, hogy azt követően nem tudjuk garantálni a folyamatos szolgáltatást. Nem azért van ez így, mert mi gonoszok vagyunk! Elhatároztuk a ruhagyár lebontását, és nem tudjuk, mivel jár ez a művelet. Előfordulhat, hogy a bontás ideje alatt nem tudjuk biztosítani az áramot az üzleteknek, ami számukra kellemetlenséget okoz. Ennek elkerülése érdekében kértük őket, hogy igyekezzenek más úton megoldani az áram- és vízvételezést – mondja Péter Márta. – A bontási engedélyt egyébként nem adtuk még be, az sem valószínű, hogy idén munkához látunk. Egyébként meg nem sürget minket semmi sem. Megnyugtathatom az üzlettulajdonosokat, hogy nem szüntetjük meg a szolgáltatást számukra egészen addig, amíg ők nem gondoskodtak máshonnani vételezési lehetőségről. 
Péter Márta elmondta azt is, hogy valószínűleg megtartják az áramforrást, garanciát azonban nem tudnak vállalni, a zavartalan szolgáltatás biztosítására. Egyelőre a részvénytársaság sem tudja, milyen irányban hasznosítják tovább a területet. Gondolkodnak lakóparkban, ipari parkban, de előfordulhat, hogy kereskedelmi központ létesül a Platán soron. 

vissza az elejére


Ifjú táborozók köszöntése

Az ifjúsági tábor résztvevői.A héten a balatongyöröki nemzetközi ifjúsági tábor résztvevőit fogadta dr. Gyimesi Endre. A németországi Marl, a francia Creil, a lengyelországi Krosno városából érkezett fiatalokat, valamint magyar társaikat a Széchenyi téri Díszteremeben köszöntötte a polgármester. Zalaegerszeg és német testvérvárosa, Marl immár negyedik alkalommal rendezi meg a nemzetközi ifjúsági tábort a testvérvárosi fiatalok számára. Az elmúlt esztendőkben Németországban és Franciaországban lezajlott ifjúsági találkozónak idén – Zalaegerszeg szervezésében – Balatongyörök adott otthont. A kéthetes együttlét során a diákok felkeresik a környék, Zalaegerszeg és a főváros nevezetességeit. A tábor elsődleges célja, hogy a különböző nemzetek fiataljai megismerjék egymás szokásait, kultúráját, s emellett életre szóló barátságok alakuljanak ki. 
Dr. Gyimesi Endre, az üdvözlő szavak után, Zalaegerszeg rövid történetét elevenítette fel a vendégeknek. Hangsúlyozta: rendkívül fontosak az ilyen ifjúsági találkozók, hiszen az eddig elért eredményeket, együttműködéssel csak ez a generáció tudja majd tovább építeni. Elmondta: nagyon örül annak, hogy a zalaegerszegi fiatalok is bekapcsolódtak ebbe a nemzetközi vérkeringésbe. A táborozó tanulók ezt követően megtekintették a várost és ellátogattak az AquaCitybe is.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online