Politikusok, tudósok, művészek mondták


Tízéves a Zalaegerszeg

Politikusok, tudósok, művészek mondták

1995

A zalai bakáktól a szalámitaktikáig


Rajner M. János történész előadásában elmondta, hogy a Szovjetuniónak még a háború utolsó szakaszában sem volt szilárd elképzelése Magyarország politikájáról, csak mielőbbi fegyverszünetet szeretett volna a két ország között. A háború után pedig nem csak azért ment könnyen a kommunista térhódítás hazánkban, mert a magyar kommunisták együttműködtek a szovjetekkel, hanem mert hiányzott a Nyugat támogatása, és az angolszászok szinte szabad kezet adtak Sztálinnak. Beszámolója végén elmondta még, hogy a szovjet nyomás bénítóan hatott a régi magyar politikai tényezőkre és ezek számára mindvégig idegen maradt az új kommunista rendszer. Litván György történész elmondta: – Bár a vörös hadsereg legális szervezetté tette a Magyar Kommunista Pártot, az emberek többsége mégis az SZDP mellett tartott ki. A kommunisták mellé csak azok a társadalmi rétegek csatlakoztak, akik meg akarták dönteni a szociáldemokratákra jellemző folytonossági politikát…

1996

Miniatürizált szívzűr-elhárítás


– Az európai szinthez viszonyítva milyen helyet foglal el a zalaegerszegi szívsebészet? – kérdezzük dr. Papp Lajos professzort.
– Az összehasonlítás lehet számbeli és minőségi. A számbeli nem csak Zalaegerszeg, hanem a magyar szívsebészeti központok vonatkozásában is nagyon szomorú. Németországban 68 szívsebészeti centrum működik, 1978-ban azonban csak 21 volt. Több mint háromszorosa ezeknek a központoknak a száma az 1978-ashoz képest. Magyarországon pedig 1978-tól Zalaegerszegen létesült szívsebészet, tehát mindössze eggyel gyarapodott a számuk 1994. november 8-án. Ami a műtéti számokat illeti: 960 műtétet végeznek a 68 német centrumban, Magyarországon pedig 560 volt 1994-ben. A halálozási arányunk a nyitott szívműtéteknél az elmúlt időszakban 1,8 százalék, Németországban pedig 1994-ben 4,3 százalék volt. Ez tehát nemzetközi mércével mérve is a legjobbak között számon tartott.

Kulin a médiáról

Kulin Ferenc szerint a mostani médiatörvény – amely csak az ősszel érezteti majd a hatását – nem sokban különbözik az 1992-ben nyolc és fél órás szavazás után megbukottól. Akkor a politikai ellentétek nem engedték a törvény megszületését. A miértre akár egy szóval is válaszolhatok és ez a szó Haraszti. (Az SZDSZ akkori médiafelelőse) Amikor több hetes tárgyalás után elfogadtunk egy-egy szabaddemokrata javaslatot, akkor jött Haraszti és azt mondta, visszavonjuk…Az igazi vesztesek szakmán belül lesznek, szerintük ugyanis csapnivaló a törvény. Hankiss idején 3700 dolgozója volt a Magyar Televíziónak. Akkoriban a németek azt mondták, hogy ők egy ilyen tévét 800 emberrel működtetnek – jegyezte meg Kulin.

Bauer a gazdaságról

Bauer úgy értékeli, hogy most már valamivel nyugodtabban vonhatnak mérleget a gazdaságpolitikában, mint az előző évben, amelyre a késlekedés és a bizonytalanság volt jellemző. Minden fontos területen elindultak azok a változások, amelyeket a kormány célul tűzött ki. Fájdalmas lépésekkel ugyan, de sikerült megállítani az egyensúlyvesztést, a költségvetés deficitnövekedését. Sikerült megfékezni az adósságspirált és csökkent a külső eladósodás is. Hangsúlyozta: nagyon nagy lépést tettünk a gazdasági stabilizáció terén, egy öt éve tartó romlást sikerült megállítani…

Fórum Suchman Tamással

Kimondva, kimondatlanul az APV Tocsik-ügy árnyéka lebegett szombaton az Arany Bárány Télikertjében megtartott összejövetelen, ahol önkormányzati tisztségviselők, politikusok, kereskedelmi szakemberek kaphattak választ kérdéseikre Suchman Tamás minisztertől… Arról is szólt, hogy az önkormányzatoknak juttatandó vagyonrészek esetében a rossz és a még rosszabb megoldás között lehet választani, a döntést a törvény által megszabott határidőig meg fogják hozni. Azzal is számolnak, hogy bármilyen döntés lesz, az sokak számára nem lesz elfogadható…

vissza az elejére


1997

A győztesnek mindig vannak barátai

A választási rendszer nem változott az elmúlt években, és ez nem kedvez az első forduló előtt kötött szövetségeknek. Nekem meggyőződésem, hogy a szocialista párt és a kisgazdapárt vetélkedőjén dől el a kérdés – fogalmazott Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke. – Az olvasatunkban mindez úgy hangzik, le akarja-e valóban váltani a társadalom a szociálliberális kormányt, vagy nem. Szerintünk gyökeres változtatásra van szükség, el kell indulnia az országnak egy felfelé vezető úton, nem csak egy szűk csoportnak természetesen, hanem a széles tömegeknek is. Ebből fakadóan mi mindig a vidék felemelkedését tartottuk a kivezető útnak… Az ország összes önkormányzata kap néhány milliárdot. Ezt hasonlítsa össze a budapesti metrószárny építésével. Hát ezért kell jönnie a kisgazdapártnak.

Kuncze Gáborral az SZDSZ jövőjéről

– Milyen stratégiában gondolkodik az SZDSZ elnöke? 
– Egy választásokon jó szereplést elérni kívánó pártnak minden kérdésre kell valamilyen hihető és hiteles választ adnia. A konkrét kérdésekre természetesen konkrét válaszok szükségesek. Ugyanakkor jól kötődünk az előbbi témánkhoz, mert az utóbbi két évben egyre inkább előtérbe kerül a térségek, régiók szerepe és az ezekkel való foglalkozás. Ez meg azt jelenti, hogy az általános programokon túlmenően speciális programokat is gondoljunk ki és dolgozzon rajta a helyiek bevonásával. 
– A városoknál a megyei jog valóban a legjobb kifejezés?
– Nem akarom ezt a döntést visszamenőleg bírálni, de az kétségtelen, hogy egy város ha bizonyos nagyságrendet már meghaladott, akkor nagy vonzerővel rendelkezik a környzetét illetően és jelentős szervező ereje is lehet. Lehet, hogy erősebben hat a környezetére, mint a megye – fogalmazott a belügyminiszter.

Tőkés László Egerszegen

Tőkés László sajnálatát fejezte ki az iránt, hogy a Deák által képviselt nemzeti liberális eszmék kihalóban vannak, pedig napjainkban pont erre lenne szükség. Kitartással, állhatatossággal és a múlt századi politikusok lojális, szívós harcmodorával valószínűleg lehetne sikereket elérni. A református püspök utalt arra, hogy az erdélyiekben mindig lesz remény a szebb jövő iránt, mert amit a hatalom vesz el, azt vissza lehet szerezni, de amit mi adunk fel, az már többé nem lesz a miénk. 

vissza az elejére


1998

Horn: Fontos a biztonság

Horn Gyula utalt arra, hogy négy évvel ezelőtt tisztességes kormányzást ígért az MSZP, ami szerinte meg is valósult, hiszen a hibáikat és tévedéseiket mindig bevallották és igyekeztek okulni is belőle. Az MSZP soha nem vette át a másik szidalmazásának a stílusát, mert tudták azt, hogy ahhoz, hogy építkezni tudjanak, nyugalomra van szükség és nem politikai hisztériára, és ezt az álláspontot a következő négy évben is szeretnék megtartani. Horn Gyula az életszínvonal emelkedés kapcsán elmondta, hogy gazdagok és szegények természetesen mindig lesznek, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez utóbbiak létszámra mekkora és milyen mértékű az elszegényedésük. 

Orbán Viktor Egerszegen

A pártelnök szerint a FIDESZ hivatása nem más, mint maga a jövő, ezért a múlttal nem is kívánnak foglalkozni, és a mostani kormánykoalíció is csak annyiban érdekli őket, amennyiben azok csökkentik a Fidesz esélyeit. Orbán Viktor elmondta továbbá, hogy nem igaz az a sokat hangoztatott nézet, mely szerint a mostani kormánynak nincs alternatívája. A Fidesz úgy véli, hogy demokratikus jogállamban ilyenfajta kijelentésnek nincs helye, hiszen a többpártrendszer létrejötte már önmagában is alternatívákat kíván. 

Emlékezés a forradalomra

Kövér László a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter beszédében 1956-ot az 1848 óta a magyar társadalom polgárosodásáért folyó küzdelmek szerves részeként jellemezte. Kifejtette továbbá, hogy ‘56 a nemzeti összefogás felemelő példája, hiszen nem maradt idő a különböző irányzatok szétválására, és a közösen kimondott „nem” erősebben kovácsolta össze a Magyarország jövőjéért küzdő erőket, mint a különböző távolabbi célok ígérete. Így képesek voltunk színtelen, felülről irányított alattvalókból szervezett tettrekész polgári társadalommá válni. 

1999

A Magyarok Világszövetségének elnökségi ülése


  Zalaegerszegen tartotta soros elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége… A bevezetőt követően Csóri Sándor vette át a szót és elmondta: – Zalaegerszegen jól működik és sok hasznos közéleti munkát végez a helyi szervezet, így döntöttek amellett, hogy ezúttal városunkat tisztelik meg jelenlétükkel. Zala megye történelme összekapcsolódott Deák Ferenc nevével, aki a haza bölcse volt, akire mindenki figyelt. Úgy gondolom, hasonló szerepének kell lennie a szövetségnek a szellemi élet és a politika szürke eminenciásának kell lennünk. Jó lenne azt elérni, ami nem könnyű feladat, hogy bármi történik az országban, fontos legyen, mit gondol az adott szituációról a Magyarok Világszövetsége. Hogy mit gondolunk a népszaporulatról, az autonómiáról, az oktatásról, a nyelvkérdésről, a magyar egységről. Mert a sok civakodásból, amely már történelmi méretekben itt van közöttünk, egyszer mindenkinek elege lesz.

Elkerülő út 2001 végéig

Zalaegerszegen és környékén több jelentős beruházás is megvalósul a kormány támogatásával a közeljövőben, jelentette be Manninger Jenő államtitkár, aki sajtótájékoztatóján megerősítette: Nem a magyar szakembereken múlott, hogy az elkerülő út megvalósítása még nem sikerült és nem is pénzkérdésről van szó. A minisztérium költségvetésében szerepel az összeg, és ezt nem is veszélyezteti semmi. Bízik abban, hogy 2001 végére megépül a Zalaegerszeget elkerülő út. A politikai államtitkár hangsúlyozta: Nagyon fontos számukra, hogy a magyar tulajdonú középvállalkozások fejlődjenek, szeretnék, ha jó eséllyel vennének részt a versenyekben.

Rendszerváltók a baloldalon

A reformkörök 1988–89-es eseményeit, dokumentumait bemutató kötetet az egyik szerkesztő Géczi József szocialista országgyűlési képviselő egykori reformkörös ajánlotta a helyi Szociáldemokrata Műhely múlt heti rendezvényén. Mint hangsúlyozta, a reformkörök nélkül más lett volna a rendszerváltozás, és az MSZP sem jött volna létre ebben a formájában. Mert az igaz, hogy a reformkörök 15-féle áramlatból álltak, gyakran személyhez kötötten jöttek létre, de közös volt bennünk az elhatározás, hogy az állampártot szét kell verni. Persze rengeteg dilemma is felmerült. Voltak, akik radikálisabb megoldásokat szerettek volna, például a reformkörök azonnali kiválását. De ha kimondom, hogy megszűnt az MSZMP, kié a kormány, kié a hadsereg, az infrastruktúra, ki például a hadsereg főparancsnoka. Géczi szerint versenyképes és egységes európai típusú baloldalra van szükség Magyarországon. 

2000

Sziámi-koncert a Gönczi ÁMK-ban

– Bennem nincs meg az a séma, hogy valami akkor jó csak, ha folyamatosan és ismétlődően sikeres. Nem érdekel az, hogy hány ember van a koncerten, ha kell, akkor tíz embernek is játszom. Minden évben kialakul egy új generáció, és aki fogékony erre a zenére, rá fog hangolódni. Egyébként már Hamvas Béla is megírta: a világ azért romlott el, mert a szépség iránti érzékenységet a sikeres felvirágzás iránti érzékenység váltotta fel. Én magam nem kívánom az utóbbi utat követni… Tudom, hogy az információ társadalmában élünk, de szerintem ez úgy jó, ahogy van. Én a szépet keresem a világban, s az élet arról szól, hogy megismerjem az embereket, közel kerüljek hozzájuk. Jó érzéssel jöttem vissza Egerszegre és mondhatom, nem csalódtam. Ma itt azoknak játszottunk, akik kíváncsiak voltak rám… – fogalmazott érdeklődésünkre Müller Péter. 

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online