Örül a színész, ha érzi, szükség van rá
Nyugdíjasként kezdett rajzolni |
2003. október 17-én ünnepeljük a haza bölcsének, Deák Ferenc születésének 200. évfordulóját. E jeles évfordulón Zalaegerszeg megyei jogú város méltó módon kíván megemlékezni a zalai származású politikusról.
A város vezetése úgy határozott, hogy felújítja Magyarország legrégibb Deák Ferencről készült szobrát – Vay Miklós alkotását –, amely Zalaegerszegen a megyei könyvtár előtti téren található.
A szobor az idők során súlyos mechanikai sérüléseket szenvedett, károsodott a belső acélszerkezet, a felülete is tisztítást kíván. A felújítással járó feladatokat és költségeket a Millecentenáriumi Közalapítvány vállalta magára. A teljes felújítás miatt a szobrot leemelték a posztamensről, innen Budapestre szállították, ahol új külsőt kap mind a talapzat, mind a szobor. Ezzel egy időben a Deák téren megújítják a szakemberek az alkotás díszkivilágítását is. A restaurálási munkálatok a számítások szerint egy hónapot vesznek igénybe, így az 1879-ben felállított műemlék négy-öt nappal a Deák-ünnepség előtt kerül ismét a helyére.
A zalaegerszegi színház új tagjai |
Örül a színész, ha érzi, szükség van rá
Két új színésszel gazdagodott a Hevesi Sándor Színház társulata. Kőrösi Csabát már ismerheti a közönség, hiszen 1991-ben és 92-ben már játszott Zalaegerszegen. Szakács László azonban egyelőre bizonytalanul mozog a színház falai között, még nehezen találta meg a beszélgetésünk színhelyéül választott próbatermet is. A két, Veszprémből érkezett színészt eddigi pályafutásáról és zalaegerszegi terveiről kérdeztük. |
– Erdélyből, Marosvásárhelyről származom. Szülőfalumban jártam főiskolára, majd dolgoztam Kolozsváron, Bukarestben, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Veszprémben két évet töltöttem, s bízom benne, hogy itt Zalaegerszegen is befogadnak – kezdi a bemutatkozást Szakács László. – Csabával együtt érkeztem a veszprémi színháztól. Közösen kaptuk a meghívást Bagó Bertalan rendezőtől, akivel együtt dolgoztunk akkoriban. Megtiszteltetés volt számomra az ajánlat, mert – úgy gondolom –, ha valakit hívnak, azzal terveik vannak. Sok színész fél attól, hogy nincsen szükség rá. Néhányan bevalljuk, néhányan nem. Én nem titkolom, örülök, hogy Zalaegerszegen szükség van rám.
Kőrösi Csaba ugyancsak Erdélyben, Nagyváradon született. Hosszú időt töltött el a veszprémi színháznál, s barátjával ellentétben, járt már Zalaegerszegen is.
– Tíz évvel ezelőtt töltöttem el egy rövid időt Zalaegerszegen. Nagyon jól éreztem akkor magamat, kitűnően sikerült az évad a színház számára. A Liliomfiban játszottam, később Münchausen bárót alakítottam, majd szerepeltem a Furcsa párban, illetve a Tömöri Péter rendezte Revizor-adaptációban.
– Hogyan került akkoriban Zalaegerszegre?
– Nagyon egyszerű volt, eltanácsoltak bennünket Veszprémből. Az új igazgatónak nem voltunk szimpatikusak, így néhány kollégámmal együtt Zalaegerszegre „igazoltunk”. Egy év után aztán visszamentem, annak ellenére, hogy az itteni igazgató, és a kollégák is tartóztattak. Jól éreztem magam, nem is az volt a baj. A családom Veszprémben élt, hazahúzott a szívem.
Tizenöt évet töltöttem Veszprémben, ma már úgy érzem, ennyi elég volt. Jókor jött Bagó Bertalan felkérése, szívesen mondtam igent. Nemrégiben elváltam, így teljesen egyedül érkeztem Zalaegerszegre. Szeretnék teljesen új életet kezdeni, hiszen alulról kell házat építeni. Azt hiszem, kitűnő hely ehhez az Önök városa.
– Milyen darabok állnak közel a szívükhöz?
– Jómagam jobban ismerem a román színházi kultúrát a magyarnál – válaszol Szakács László. – Romániában inkább a képi megfogalmazás az erősebb. Érzelmekre épít, képeiben, színeiben, hatásaiban erős a román színház. A magyarra ezzel ellentétben inkább az elbeszélő stílus a jellemző. Az észérvekre épít. Igyekszem megszokni ezt a stílust is, összegyúrom magamban a két világot.
A kedvenc darabom Vitkijevitz műve, a Vízityúk. Ugyancsak emlékezetes számomra Frici szerepe a Don Juanból, de szerettem a gazdag zsidót is Fassbinder, a Szenny, a város és a halál című darabjából. Csabival a Svejkben játszottunk először közösen. Ezzel a darabbal mutatkoztam be Magyarországon. Úgy érzem, jó előadás született.
– Én minden szerepemet megszerettem. Hogy mégis melyik áll a legközelebb hozzám? Talán Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című műve, amellyel fesztiváldíjat nyertem Budapesten 1997-ben – veszi át a szót Kőrösi Csaba. – De nagyon szerettem Pilinszky Élőképeit, vagy az Ünnepi színjátékokat is. Az operettől, a zenés vígjátékon keresztül, egészen az alternatív színházig, mindent játszottam. Mi még abban a korban tanultuk a színészetet, amikor nem szakosodtunk. Megtanultunk mindent, így „remélhetőleg” nem okoz gondot számunkra sem egy musical, sem egy prózai darab. Ugyanazon a főiskolán nevelkedtem, mint Löki (Szakács László). Később Nagyváradon operetteket, zenés vígjátékokat játszottam, míg Magyarországon prózai szerepeket is kaptam. Fesztiválokra Németországba, Hollandiába jártunk, szép sikereket értünk el.
– Én láttam Csabát egy másik nagyon jó előadásban is, amit nem említ. Ionesco: Székek című művéről van szó – fűzi hozzá Löki.
A Hevesi Sándor Színház színpadán Szakács Lászlót az Öreg hölgy látogatásában láthatja elsőként a közönség. A Bereményi Géza rendezte darabban a tanár szerepét játssza Löki. Kőrösi Csaba a 3:1 a szerelem javára című zenés vígjátékot próbálja, amelyben Szirmai bárót alakítja. Mindketten belevetették magukat a munkába, így nem sok idejük jut ismerkedni a kollégákkal és a várossal.
– Egyelőre csupán puhatolózom. Nagyon szimpatikusak az új kollégák. Úgy látom, nagyobb hangsúlyt fektetnek itt a munkára. Alázatosak feladataikkal szemben, amit én nagyra becsülök – így Szakács László. – A városról nem tudok túl sokat mondani. Egyszer mentünk el sétálni Csabával. Egy széles utcán jártunk. Ennyi! Ezenkívül tudom, hol a bolt, hol lakom és hol a színház.
– Én előnyösebb helyzetben vagyok, hiszen a régi csapatba tértem vissza. Az eltelt több mint tíz év bizony meglátszik rajtunk, de a hangulat nem változott – válaszol a kérdésre Kőrösi Csaba is. – A város azonban rengeteget változott, fejlődött. Megváltoztak az emberek is. Nagyon közvetlenek, kedvesek, jobban, mint Veszprémben. Úgy gondolom, nem ismernek még, ennek ellenére rám mosolyognak az utcán. Nagyon jó, szívmelengető érzés ez.
– Hosszú távra terveznek Zalaegerszegen?
– Nem tervezünk, vagyis nem mi tervezünk – állítják egyöntetűen. – Tesszük a dolgunkat, reméljük minél tovább tehetjük azt itt, Zalaegerszegen.
A tanévkezdés sok családban okoz anyagi nehézségeket. Évről évre drágábbak a tankönyvek, füzetek, ceruzák és egyéb kiegészítők. Különösen nagy azok kiadása, akik több iskolás korú gyereket nevelnek, így mindenből kettőt-hármat kell beszerezniük. A költségek finanszírozásában a családok segítségére siet Zalaegerszeg önkormányzata. Városunkban több, máshol nem alkalmazott támogatási forma létezik. |
– Nemcsak a tanévkezdéskor segíti önkormányzatunk a nehéz körülmények között élőket. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban – melynek összege gyermekenként havonta 4600 forint – jelenleg 798 család 1561 gyermeke részesül. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást azok a családok vehetik igénybe, amelyeknél az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, 21 ezer 800 forintot – tájékoztat Németh Gyuláné, a népjóléti osztály szociálpolitikai csoportvezetője. – Az iskolakezdést oly módon igyekszik segíteni az önkormányzat, hogy júniusban kéthavi gyermekvédelmi támogatást biztosít a jogosultaknak. Ennek megfelelően gyerekenként 9200 forintot vehettek fel a rendszeres támogatásban részesülő szülők.
Azok a családok, amelyekben a már említett nyugdíjminimumtól is messze elmarad az egy főre jutó jövedelem, igénybe vehetik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kiegészítését. Ezt a juttatást saját forrásaiból finanszírozza az önkormányzat. Jelen pillanatban 245 gyermek részesül a kiegészítésben.
Lehetőséget biztosítunk rendkívüli támogatásra is, amely kitűnően alkalmas a beiskolázási problémák orvoslására. Idén július 1-jétől napjainkig 259 család 487 gyermekének folyósítottuk kérelem alapján a rendkívüli segélyt 3 millió 821 ezer forint értékben. Egy gyermekre átlagosan 8000 forint jutott – szól a statisztikáról Németh Gyuláné. – A gyermekes családok eseti támogatása céljából 24 millió forintot különített el idén az önkormányzat. Tavaly közel 18 és fél millió forintot költöttünk el e célra.
A felsoroltakon túl Zalaegerszeg önkormányzata saját költségvetésének terhére biztosítja az általános iskola első osztályába lépők számára a tankönyveket. Ez a támogatás rászorultságtól függetlenül jár. Az idei tanévben több mint 500 zalaegerszegi elsős vihette haza térítés nélkül tankönyveit.
A kormány döntése értelmében szintén nem kell fizetniük a tankönyvekért a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, a három iskolás korú, illetve fogyatékos gyermeket nevelőknek, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők közül azoknak, akiknek gyermeke az általános iskola alsó tagozatába jár. A 12 ezer zalaegerszegi általános és középiskolás közül közel 4000-et érint a kedvezmény.
– Ahhoz, hogy ingyenesen juthassanak tankönyvhöz az előbbi csoportba soroltak, igazolást kell vinniük az oktatási intézménybe. Osztályunk forgalma megnőtt emiatt. Folyamatosan érkeznek az igazolást kérők – számol be a csoportvezető.
Segítette a családokat az augusztusban folyósított kéthavi családi pótlék is, amelynek összege – a gyermekszámtól, illetve a családi körülményektől függően – 4600-tól 7100 forintig terjedhet (a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők 12 ezer 600 forintot kapnak).
Az óvodásokat az ingyenes étkeztetés biztosításával igyekszik segíteni a kormány. Nem kell fizetniük az étkezésért a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családoknak.