Egészségügy

Gondolták volna, hogy elsősorban az egészségtelen életmódnak köszönhetően, már gyermekkorban gyakori a magas vérnyomás, mellyel korábban kizárólag az idősebb korosztály küszködött? Még megdöbbentőbb, hogy csecsemőknél is előfordulhat a betegség. Köszönhető ez egyebek mellett annak, hogy az autók térhódításával lecsökkent a gyalog útra kelők száma. A főzés helyett szívesebben részesítjük előnyben a gyorséttermeket, illetve a percek alatt elkészíthető műételeket. Gyermekeink pedig chipseken, ropin, csokoládén, cukros üdítőkön nevelkednek, na meg a számítógépen, videón és DVD-n, amelyek ugyancsak nem igénylik a mozgást.

A gyermekkori magas vérnyomás kialakulásának okairól és kezeléséről beszélgettünk dr. Németh Gyöngyi gyermekkardiológussal, és dr. Beregszászi Andrea gyermekgyógyász szakorvossal.
– A serdülők esetében, 10 éves kor környékén kezd gyakorivá válni a gyermekkori magas vérnyomás, ám találkozunk a betegséggel már egészen fiatal, csecsemőkorban is. Szerencsére ez utóbbi előfordulása talán még az 1 százalékot sem éri el, és hátterükben szinte kivétel nélkül más megbetegedés áll – tájékoztat dr. Németh Gyöngyi. – A magas vérnyomás betegség önmagában nem jellemző a csecsemő- és kisgyermekkorban Többségében vesebetegség kísérőjeként tapasztalható, de állhat a háttérben veleszületett fejlődési rendellenesség, mint az érszűkület, főverőér-szűkület, vagy különböző anyagcsere-megbetegedések.
Hat-, hét-, tízéves kor környékén belépnek aztán egyéb tényezők is a szervi baj mellé. Ebben az életkorban már a magas vérnyomás, mint önmagában vett betegség gyakori. Pácienseink 90 százalékánál életmódjuk áll a magas vérnyomás kialakulásának hátterében.
– Melyek azok a tényezők, amelyek leginkább közrejátszanak a betegség kialakulásában?
– Első helyen említeném a nem megfelelő táplálkozást, az annak következményeként fellépő zsíranyagcsere-zavarokat, az elhízást, valamint a mozgásszegény életmódot. Hajlamosíthat a betegségre a fokozott nátriumbevitel, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ez utóbbiak növekvő számban fordulnak elő a serdülőkorban. El kell mondanom azt is, hogy öröklődhet a betegség, bizonyos családokban fokozott a hajlam a magas vérnyomásra.
– A legnagyobb problémát én mégis az elhízásban látom – fűzi hozzá dr. Beregszászi Andrea, a kórház elhízás okozta betegségekkel foglalkozó gyermekgyógyász szakorvosa. – Sajnos, napjainkban egyre nő az elhízott serdülőkorú gyermekek száma. Eléri arányuk a gyermekpopuláció 16–18 százalékát. Az esetükben kialakult magas vérnyomás éppen olyan típusú, mint a felnőttkorban. Gyógyszeres kezelést igényelnek.

– A csecsemőkorban jelentkező magas vérnyomás hátterében is állhat a helytelen táplálkozás? Kiválthatja esetleg az anya terhesség alatti életmódja?
– A méhen belüli sorvadás vezethet magas vérnyomáshoz, ám nem csecsemőkorban, inkább a későbbiek folyamán. Nem egyértelmű azonban, hogy a sorvadást az édesanya helytelen táplálkozása, vagy életmódja okozza. Inkább azt mondanám, hogy a kisgyermekkori hipertónia hátterében döntő többségben szervi megbetegedés áll.
– Miként fedezik fel, hogy magas a vérnyomása a gyermeknek? Hiszen ebben az életkorban nem rendszeres a mérés.
– A vérnyomás kisebb mértékű eltérése nem okoz észrevehető tüneteket, ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen részt vegyenek a gyerekek az óvodai, iskolai szűrővizsgálatokon, melyek részét képezi a vérnyomásmérés is. Egy-egy ilyen vizsgálat alkalmával fény derül az eltérésekre. Abban az esetben, ha nagyon magas a vérnyomás, fejfájást, szédülést okoz. Amint orvoshoz fordul a gyermek, kiszűrésre kerül a betegség.
Tudni kell azonban, hogy egy mérésből nem szabad következtetést levonni. Gyerekeknél elég gyakori a fehérköpeny-effektus. Amint meglátnak bennünket, idegesek lesznek, félnek, így óhatatlanul magasabb vérnyomást mérünk. Ezt elkerülendő alkalmazzuk a 24 órás vérnyomás-monitorizáló készüléket, amely felhelyezve automatikusan méri a beteg vérnyomását úgy, hogy közben el is feledkezik róla. Az ily módon kapott eredményt értékeljük ki – avat be a vizsgálati módszerbe dr. Beregszászi Andrea. – Amennyiben megállapítottuk a magas vérnyomás tényét, alapos vizsgálatnak vetjük alá a gyermeket. Meg kell tudnunk ugyanis, hogy nem áll-e valamilyen szervi elváltozás a betegség hátterében.

– Eredményezhet gyógyulást az életmódváltás?
– A betegségek egy részében igen. Abban az esetben rendezhető a vérnyomás, ha nem szervi megbetegedés áll a hátterében – válaszol a gyermekkardiológus főorvos. – Mindenkor azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy tiltsák el gyermeküket az édességtől, zsírban tocsogó chipsektől, cukros üdítőktől, hamburgertől, hasábburgonyától, melyek egyébként is elhízáshoz vezetnek. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy rendszeresen mozogjanak a gyerekek. Nem feltétlenül futásra, vagy aerobikra gondolok itt – melyek egyébként a leghatásosabb módszerek –, elegendő, ha gyalog megy iskolába, bevásárolni a gyermek, esetleg néha biciklizik. A testépítő jellegű mozgást azonban nem ajánljuk.
Kiugróan magas vérnyomás esetén nem várjuk meg, amíg az életmódváltás eredményre vezet. Elindítjuk a gyógyszeres kezelést, majd azt korrigáljuk, amint sikerült lefogynia a gyereknek.
Nagyon fontos, hogy gyermekkorban is időben kezeljék a magas vérnyomást, szerepet játszhat ugyanis a fiatalkori agyi katasztrófák, szív- és koszorúér-betegségek, infarktusok kialakulásában. A megelőzés módja pedig az egészséges életmód.

Az intézmény ápolónői bemutatták az emelőlift használatát.

Az idősek gondozóházában ünnepélyes keretek között adta át dr. Gyimesi Endre polgármester azt a betegemelő liftet, amelyet a szeptember elején az AquaCityben megtartott jótékonysági nap bevételéből vásároltak az idős betegek biztonságosabb mozgatására. Mint a polgármester fogalmazott, egy évvel ezelőtt határozták el a jótékonysági nap szervezését azzal a céllal, hogy a bevételekből egészségügyi és gyermekintézményeket támogassanak. Első alkalommal a mentőállomás kapott az összegyűjtött pénzből egy lélegeztető készüléket. A gondozóházban tartott házi ünnepségen dr. Gyimesi Endre név szerint köszönte meg minden adományozónak, az aquaparki főzőverseny résztvevőinek a segítséget, amely lehetővé tette a közel félmillió forintba kerülő eszköz megvásárlását. Magyar Gyuláné, az Időskorúak Gondozási Központjának vezetője elmondta: minden segítséget megköszönnek, amit az idősek helyzetének javítására kapnak és bízik abban, hogy a jövőben is számíthatnak adományokra. A betegemelő lift a fekvőbetegek biztonságosabb mozgatásában lesz az ápolók segítségére. Dr. Halász Erzsébet, a gondozház vezetője az intézmény jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, négy hónapig lehetnek náluk a zalaegerszegi betegek. A várakozási idő nagyon hosszú, a 42 rendelkezésre álló ágy pedig kevés. Szükség lenne még a városban további hasonló intézményre.

Az európai uniós átlagnál kétszer többen halnak meg hazánkban méhnyakrákban. Évente országosan mintegy 500 nőt veszítünk el a betegség miatt, Zala megyében 15–20 nő esete végződik halállal. A statisztika különösen megdöbbentő, amikor tudjuk, hogy viszonylag egyszerűen felismerhető a betegség, s korai stádiumban jól kezelhető.

A méhnyakrák miatti halálozás akár 40–60 százalékkal is csökkenthető lenne, ám elengedhetetlen feltétele ennek, hogy a veszélyeztetett csoport tagjai legalább 70 százalékban részt vegyenek az előírt szűrővizsgálatokon. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1999 és 2001 között annak járt utána, hogy a női lakosság hány százaléka jelent meg nőgyógyászati szűrővizsgálaton. Az eredmény elkeserítő. Azt állapította meg a felmérés, hogy a 25 és 65 év közötti nőknek alig fele kereste fel nőgyógyászát három év alatt. Minél idősebb valaki, annál kevésbé mutat hajlandóságot a vizsgálatra.
A méhnyakrák kialakulásának visszaszorítását tűzte legújabb céljául a népegészségügyi program. A héten elinduló szervezett szűrés Zala megyében 85.500, 25 és 65 év közötti nőt érint. Közülük elsősorban azok kapnak meghívólevelet szűrővizsgálatra, akik az elmúlt három évben nem vettek részt önkéntesen szűrésen, számolt be sajtótájékoztatóján dr. Belencsák Ágnes, helyettes megyei tiszti főorvos.

Októberben 1740 asszonynak postázzák a behívót megyénkben. A névsort a Megyei Szűrési Koordinációs Osztályon állítják össze, ahonnan egyben a nők háziorvosát is tájékoztatják mind a behívásról, mind a megjelenésről. Azok, akik a felhívás ellenére sem keresik fel valamelyik szűrőállomást a szervezett program három éve alatt, még egy ízben kapnak behívót.
A meghívólevél két részből áll. Alja a perforációnál leválasztható, melyet magukkal kell vinniük a hölgyeknek a szűrésre. Tartalmaz a levél emellett egy mellékletet is, amelyben a megye OEP szerződéssel rendelkező, nőgyógyászati tevékenységgel rendelkező szolgáltatóinak névsora olvasható. Zalaegerszegen a megyei kórház szakrendelésein, az onkológiai gondozóban, valamint a Család- és Nővédelmi Tanácsadóban, Nagykanizsán és Keszthelyen a kórházban, Lentiben a rendelőintézetben, Zalaszentgróton pedig az egészségügyi központban végzik el térítésmentesen a szűrést. A rendszer biztosítja a szabad orvosválasztás lehetőségét. Amennyiben azonban magánrendelésen keresi fel valaki az orvosát, fizetnie kell a kenet levételének, valamint kiértékelésének költségét.

Az ÁNTSZ munkatársai arra kérik a behívottakat, lehetőleg a levél átvételétől számított 30 napon belül, két menstruáció között keressék fel a szűrőállomások valamelyikét. Lehetőség nyílik az előzetes időpont-egyeztetésre is.
Dr. Hetényi Ferenc, a kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának megbízott vezető főorvosa arról tájékoztatott, hogy Zalaegerszegen körülbelül 8000 szűrést végeznek évente. 2000-ben és 2001-ben 25 nőnél találkoztak méhnyakrákra utaló jelekkel a szűrést végzők, 2002-ben ez a szám 15-re esett vissza. A betegségek többségét sikerült korai stádiumban azonosítani, melyek kisebb beavatkozással, a méhnyak úgynevezett kúp alakú metszésével orvosolhatók. Az előrehaladott állapotú méhnyakrákot sugár- és kemoterápiás kezelésnek vetik alá.
Különösen riasztó, hogy már huszonéves korban is jelentkezik a méhnyakrák. Dr. Hetényi Ferenc több fiatal beteget kezelt az utóbbi hónapokban, akik többsége még szülés előtt állt. A főorvos mindenképpen évi rendszeres szűrést javasol a 25 és 65 év közötti nőknek annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki a méhnyak előrehaladott stádiumú rosszindulatú elváltozása. A betegségért elsősorban egy nemi úton terjedő vírus a felelős.