Krónika

Szívünkben szeretettel, hálával és nagyrabecsüléssel jöttünk el, hogy fejet hajtsunk, és emlékezzünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, mártírjaira – indította ünnepi beszédét prof. Pálinkás József, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség kulturális tagozatának vezetője az 56-os kopjafánál rendezett városi megemlékezésen. Úgy fogalmazott: Magyarország történetében gyásznap november 4-e. Éppen olyan gyásznap, mint a mohácsi vereség napja, vagy október 6-a.


Gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére.	Pálinkás József beszéde közben.

– 1956. november 4-én indultak meg egy gonosz birodalom, számunkra még most is szinte felfoghatatlan erői a magyarság legszentebb vágyának, a szabad, független Magyarországnak vérbe és sárba tiprására. Október 23-án, a magyar nemzet felkelt, mert úgy érezte, hogy a magyarság, a magyar nemzet forog veszélyben. Amikor 1956 forradalmáról és szabadságharcáról beszélünk, azt kell megértenünk, hogy nem pusztán a rossz körülmények ellen, nem pusztán a parlamenti demokrácia hiánya ellen, hanem a magyarság megsemmisítésére szövetkezők ellen kelt fel a nemzet. 1956. október 23-a és november 4-e között megmutattuk a világnak, hogy a magyar nemzet élni akar. Ez a legfontosabb üzenete 1956-nak – hangsúlyozta Pálinkás József, majd így folytatta. – Gyásznap november 4-e, mert sokan közülünk életükkel fizettek azért, mert fölkeltek nemzetük szabadságáért. Az életüket adták azért, hogy Magyarország fennmaradjon, létezzen, ne olvadjon be egy arcnélküli óriásbirodalomba.
Kitért a szónok arra is, hogy az idegen hatalom katonái mellett a magyarok soraiban is akadtak árulók, akik a barikádok túloldalán foglaltak helyet.
– Ők is kellettek ahhoz, hogy november 4-én Magyarország forradalmát, a magyarság megmaradásáért indított felkelést vérbe lehessen fojtani. Ne felejtsük el, voltak árulók, akik lehetővé tették, akik legitimálták, majd évekig azt hazudták, hogy a csőcselék zavargása volt 1956. Ezt sem szabad elfelejteni. Az árulókat a nemzet megvetésének kell büntetnie!
Az ünnepi beszédet követően a szövetség és több civil szervezet képviselői helyezték el koszorúikat, és az emlékezés virágait az 56-os kopjafánál.

Nívós oktatás angol és német nyelven a Kölcseyben

Legutóbbi lapszámunkban Horváth Attila, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója mutatta be az iskolában folyó munkát, s szólt az intézményből továbbtanuló fiatalok arányáról. Ezúttal a város másik gimnáziumát, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot vettük „górcső” alá.

– A gimnáziumunk oktatási szerkezete már az előző években kialakult. Eszerint két hatosztályos csoportunk van, egy német kéttannyelvű, illetve egy reál osztály. A négyévfolyamos osztályok között van egy általános tantervű. Egy ötévfolyamos angol kéttannyelvű osztályunk is működik, amely egy előkészítő évvel indul. Itt felkészítjük a tanulókat arra, hogy a 10. évfolyamtól célnyelven, azaz angolul tudják tanulni a földrajzot, a történelmet és a biológiát. A harmadik osztálytípusunk eddig az angol–német speciális osztály volt, ám most élni kívánunk az új törvényi lehetőséggel és ezt szeretnénk kiváltani egy nyelvi előkészítő osztállyal. Ez az osztály is ötévfolyamos lesz – mondja Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna, a gimnázium igazgatója. – A nyelvi előkészítő évfolyamon terveink szerint 11 órában oktatjuk majd az idegen nyelvet, félosztályban angolt, a másik félosztálynak németet, 4–5 órában informatikát, s a fennmaradó időkeretet képességfejlesztésre fordítjuk. A tizedik évfolyamtól pedig az emelt nyelvi oktatás folytatódik tovább.

– Milyen elvek alapján végzik az oktatói munkát?
– Legfontosabb célunk, hogy a gimnázium befejezése után tanulóink főiskolán, illetve egyetemen folytassák tanulmányaikat. Ezért a tanórai munkán túl kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, s elismerésre méltó eredményekkel büszkélkedhetünk szinte minden tantárgyi versenyen. Sikeres pályázattal bekerültünk az Európai Innovatív Iskolahálózatba harminc iskolája közé. Így elsők között kezdhettük meg az európai információs és kommunikációs technológiák tanórai alkalmazását. Részt vehetünk a Digitális Tantárgyprogramban, amelynek segítségével megtehetjük az első lépéseket a „hónap iskolája” felé. A projektben angol nyelven dolgozunk holland és portugál partnerekkel. Igyekszünk széles körű diákcsere-lehetőséget biztosítani diákjainknak, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák a tanult nyelvet. Az intézmény feltételrendszerén is próbálunk javítani, az elmúlt évben sikerült egy nagyon komoly tornaterem-felújítási programban részt venni. Az idén pedig a Bozsik-programban indultuk el és pályáztunk az udvari futballpályánk rendbehozatalára. Iskolán vezetése természetesen a hagyományok ápolására is figyelmet fordít, a közelmúltban például az Iskolai Emlékezetprogram keretében a biológia szaktantermünket dr. Bozai Józsefné egykori biológia–földrajz szakos kollégánkról neveztük el. Jelenleg 742 diákunk van. Nagyon örülünk annak, hogy minden évben magas az iskolánkba jelentkező tanulók száma. Diákjaink jól érzik magukat az intézményben, ezt a rendszeres elégedettségi visszajelzések is igazolják. Büszkék vagyunk a tanulmányi versenyeken elért helyezéseinkre, az eredményes érettségi és felvételi eredményeinkre, a színvonalas oktatásra, a „Középiskolai Sportműhely” címűnkre. Emellett a Nemzetközi Tankönyvkiadó és a Microsoft referenciaiskolája vagyunk.

– Milyen arányban tanulnak tovább felsőoktatási intézményekben a kölcseys diákok?
– Évről évre sikerül előrelépnünk egy lépcsőfokot a felvételi ranglistán. Mindezt a jó felkészítőmunkával próbáljuk elérni. Elmondanám, hogy az elmúlt évben végzett 149 diákunk érettségi átlaga 4,5 volt. Tavaly érettségizett az első hatosztályos német kéttannyelvű osztályunk, s az itt végző 25 tanulóból 24-en felsőfokú német nyelvvizsgával fejezték be a gimnáziumot. Az angol kéttannyelvű osztályban hasonlóan jó eredmények születtek.
– A jövőben milyen megoldandó feladatok várnak az intézményre?
– Komoly tennivalók állnak előttünk, hiszen megkezdődött a kétszintű érettségire való felkészítés, így a jelenlegi 11. évfolyam már eszerint fog 2005-ben érettségizni. Az idei tanévben kiemelt feladatunk, a törvényi változások figyelembevételével a nevelő, oktatói munka tartalmi átalakítására való felkészülés. Az iskolák működését meghatározó dokumentumok és szabályok átdolgozása szintén nagy felelősséget ró ebben az évben az intézményekre.

Évente 1200–1300 csecsemő születik a Zala Megyei Kórházban, míg az intézmény perinatális intenzív centrumában 250–270 koraszülöttet kezelnek. Az újszülötteknél hazaadásuk előtt teljes körű biokémiai szűrővizsgálatot végeznek, valamint ultrahanggal ellenőrzik a has, a koponya, a vese és a csípő tájékát. A mentális fejlődés szempontjából nagy jelentőségű hallásvizsgálatot azonban mindeddig csupán szubjektív módszerrel tudták elvégezni.

A háromnapos Medárd hallását vizsgálják az új készülékkel.

Ezen a problémán segített a „Szív a Szívért – Beteg Gyermekekért Alapítvány”, amely modern hallásvizsgáló készülékkel lepte meg a kórházat.
– Hallásszűrés a korábbiakban is történt kórházunkban, de kézi módszerekkel. Ez viszont egy rendkívül objektív módszer, amely egy adott hanginger hatására az agytörzsön végigvonuló, és az agykéregről visszaverődő hullámok alapján képes kiértékelni, hogy a belső fültől kezdve az egész agytörzsön végigvonuló ingerület valóban eljut-e a megfelelő helyre – ismerteti a hallásszűrő készülék működését dr. Rubecz István, a kórház orvos-igazgatója. – Óriási eredménye ennek az, hogy már újszülött korban ki lehet szűrni a későbbiekben halláskárosodással rendelkező gyerekeket. Legnagyobb jelentősége éppen abban van, hogy a korai felismerés a halláskárosodás miatti idegrendszeri károsodás csökkenését fogja eredményezni.
A hárommillió forint értékű hallásvizsgáló készülék további előnye, hogy egyszerű használni, kis súlya miatt könnyen hordozható, s nem utolsósorban nem okoz kellemetlenséget az újszülötteknek a vizsgálat. Felmérések szerint ma minden 1000 csecsemőből 3–4 halláskárosodással születik hazánkban. Emiatt is nagy jelentőségű a pontos szűrés.
A „Szív a Szívért – Beteg Gyermekekért Alapítvány” hároméves működése alatt 13 kórháznak segített több mint 54 millió forint összegben. Zalába most jutottak el, ám mint azt Papp Krisztina, a kuratórium tagja elmondta, szeretnének a továbbiakban is segítségére lenni az intézménynek.

November 4-én megalakult a Fidesz kulturális tagozatának zalai szervezete. A megyében az önkormányzati, női és a zöldtagozat után jött létre a legnagyobb szervezet, 114 alapítóval. Az alakuló ülésen jelen volt dr. Pálinkás József, a kulturális tagozat országos elnöke, volt oktatási miniszter is, aki hangsúlyozta: a Fidesz a 98-as választásokon kis választási párt volt, hiányzott mögötte az a szakmai szervezet, amelyre szüksége lett volna. Nem véletlen, hogy választókerületi szervezeti rendszert hoznak létre az országban. Mint fogalmazott, fontosnak tartja a tagozatok működését, ezek munkája is segítséget nyújthat egy sikeres választás elnyeréséhez.
A kulturális tagozat megyei elnöke dr. Szabó Ágnes (Zalaegerszeg) lett, megyei alelnökök pedig Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg), Dóró János (Nagykanizsa), Keszey Tivadar (Keszthely) és Pácsonyi Imre (Zalabaksa).
Az országos tanácsba delegáltak: Garamvölgyi György és Cserpes Attila (Zalaegerszeg), Borbíró Frigyes (Zalaszentgrót) és Balogh László (Nagykanizsa).