Krónika

A „Zalaegerszegért” díjak odaítéléséről zárt ülésen döntöttek a képviselők. A nyolc magánszemély és két művészeti együttes december 12-én veheti át az elismerést: dr. Bedő Tivadar, nyugdíjas andráshidai háziorvos, Hajdu Gyula, az 56-os Hagyományőrző Egyesület elnöke, Lakatos László zeneiskolai tanár, dr. Mészárosné dr. Molnár Borbála nyugdíjas orvos, dr. Peterka Gabriella, a PT Egészségügyi Főiskola zalaegerszegi központjának igazgatója, dr. Tóth József, a pénzügyi és számviteli főiskola igazgatója, Stróber László apátplébános, Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör elnöke, a Válicka Citerazenekar és a Zrínyi Miklós Gimnázium kórusa.
A közgyűlést követő szokásos sajtótájékoztatóján dr. Gyimesi Endre polgármester kiemelte a gazdasági kérdésekkel foglalkozó előterjesztések fontosságát. A jövő évi költségvetési koncepció elfogadását megelőzően tárgyaltak a képviselők a város I–III. negyedévi gazdálkodásáról. Az önkormányzat bevételei az előirányzat 73 százalékát teszik ki, míg a kiadások 67,5 százalékban teljesültek. Mindez azt jelenti, hogy a város fegyelmezett, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, a kincstári rendszer jól működik, a feladatellátása biztosított volt. Elfogadták a képviselők azt a tájékoztatót is, amely a város középtávú gazdasági programjának a végrehajtásáról szólt.
A jegyzői munkakörre kiírt pályázat elbírálása is napirenden szerepelt. A pályázatra hárman jelentkeztek, közülük a testület dr. Kovács Gábornak, a polgármesteri hivatal önkormányzati osztályvezetőjének szavazott bizalmat, így december 1-től a nyugdíjba vonuló dr. Tóth László után ő látja el a jegyzői feladatokat. Az aljegyzői pályázatról decemberi ülésén dönt az önkormányzat.

Dr. Kovács Gábor
1972-ben született Zalaegerszegen. Az Államigazgatási Főiskolát 1994-ben végezte el, ahol igazgatásszervező szakképzettséget szerzett. 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát kapott. A közigazgatási szakvizsgát 1999 novemberében tette le.
Dr. Kovács Gábor az első diplomájának megszerzését követően a polgármesteri hivatalban kezdett dolgozni, kezdetben a közigazgatási osztályon, majd a jogi irodában. 1996-tól dr. Gyimesi Endre személyi titkáraként a polgármester hivatali munkájával kapcsolatos feladatokat látta el. 1999-től az önkormányzati osztály vezetője.

Informatikai nagyüzem volt pénteken Zalaegerszegen és Gellénházán. A ZalaNet 2003 Informatikai Konferenciasorozat megyeházi nyitórendezvényét – ahol főként a megye településeinek jegyzőiből álló hallgatóság számára a konkrét pályázati lehetőségek, az önkormányzati gazdálkodással és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerek kerültek bemutatásra – követően Gellénházán az Egységes integrált kistérségi önkormányzati költségvetési gazdálkodási rendszer projektjének felügyelőbizottsági ülésére került sor – többek között dr. Tóth Zoltán belügyminisztériumi és Jambrik Mihály informatikai és hírközlési közigazgatási államtitkár részvételével.
Ezt követően tartotta a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a projekt kidolgozója, a Zalaszám Informatika Kft. 25 éves jubileumi partiját. Az ünnepi rendezvényen előbb adomákkal fűszerezve dr. Szász Péter (képünkön balról) idézte fel a cég felemelkedésének pillanatait, majd Cakó Ferenc animációs filmrendező élő homok-animációs előadását csodálhatták meg a meghívott vendégek. Az összejövetel vacsorával és mixershow-val végződött.

Néha hátra kell lépni ahhoz, hogy nagyobbat tudjunk ugrani, fogalmazott Gyutai Csaba alpolgármester azon a sajtótájékoztatón, melyen a város oktatási intézményeiben az idei évben végrehajtott, illetve jövőre tervezett felújításokról, fejlesztésekről számolt be. Úgy vélte, az elmúlt években kevesebb forrása jutott az önkormányzatnak az óvodák, iskolák korszerűsítésére. Ezen kívántak változtatni az idei esztendőtől, sikerrel.

Napjainkig 140 millió forintot fordított a város oktatási intézményeinek fejlesztésére. A Kis Utcai Óvodában új, modern játszóteret alakítottak ki, a Mikes Utcai Óvoda hamarosan tornaszobával gazdagodik, a Kosztolányi téri kisdedóvóban pedig a zöldterület rekonstrukciójára került sor, összegezte a történteket az alpolgármester. Az általános iskolákban végrehajtott beruházások közül kiemelte az Apáczai ÁMK-t, ahol mintegy 21 millió forintos fejlesztés van folyamatban méltó elhelyezést biztosítva a nevelési tanácsadónak. Az Izsák ÁMK-ban a tornaterem parkettája újult meg 15 millió forintos költséggel, az Ady-iskola új ebédlőt és konyhát kapott, míg a Landorhegyi és a Pais általános iskolákban kisebb felújítások történtek a nyári szünet folyamán.
Elkészültek időközben az Öveges ÁMK, illetve a Ganz Ábrahám Szakközépiskola átépítésének tervei. Ez utóbbi kollégiumában hamarosan megszépül egy teljes szint, ahol minden szoba új bútort is kap. A Csány László Szakközépiskola „B” épületében az ablakokat cserélték ki.
A következő esztendőre az idei fejlesztések legalább dupláját irányozza elő az önkormányzat az oktatási intézményekben, szólt a tervekről Gyutai Csaba. Nem is tehet másként a város, hiszen az intézményrendszer racionalizálásakor arra tettek ígéretet, hogy a felszabaduló forrásokat maradéktalanul visszaforgatják a rendszerbe, fűzte hozzá Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, 2003-ban csupán a minőségi javulás előszelét érezhette a lakosság, jövőre a Deák Ferenc Városépítő Program keretében teremtik meg a forrását a rekonstrukcióknak, eszközbeszerzéseknek.
Az idei év legnagyobb beruházása az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnáziumban valósult meg, ahol 25 millió forintot meghaladó összegben készült el az új konyha és ebédlő. Korábban problémát jelentett az intézmény diákjainak ebédeltetése. A felsősök egy része a szomszédos Kaffka Margit Leánykollégiumban volt kénytelen elfogyasztani ebédjét, számolt be az új létesítmények ünnepélyes avatóját megelőzően Czigány László igazgató.
Az átalakítás révén modern, az Európai Unió elvárásainak is megfelelő konyhával és ebédlővel gazdagodtak a diákok és pedagógusok egyaránt. Az új étkezőben 150–160 tanulót tudnak egy időben kiszolgálni.

A Bábszínházat Fenntartó Társulási Tanács legutóbbi ülésén a Bábszínház működésével, vezetői kinevezésével és elhelyezésével kapcsolatos előkészítő munkákról tárgyalt. Mint már korábban beszámoltunk róla, a színházat a megyei közgyűlés és Zalaegerszeg önkormányzata közösen alapította. Az általuk létrehozott társulási tanács döntött úgy, hogy a hatáskörébe tartozik majd az igazgató megválasztása is. A pályázatot kiírták, a döntés december 11-én lesz.

Az igazgató-művészeti vezető kiválasztásában egy szakértői csoport is közreműködik, melynek többek között tagja Stefán Gábor, a Hevesi Sándor Színház igazgatója, Merő Béla, a Nyári Színházak Kht. vezetője, valamint a budapesti és a debreceni bábszínházak igazgatói. Minderről Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke és Gyutai Csaba Zalaegerszeg alpolgármestere számolt be.
Jövő év elejétől indul az előévad, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján pedig az első bemutatóval, a Csipkerózsikával várják az érdeklődő kicsiket és felnőtteket. Az előévad 2004. augusztus 31-ig tart, ez alatt az idő alatt Zalaegerszegi Bábszínházként működik, majd a szeptembertől kezdődő első évad alatt kap végleges nevet. Döntés született arról is, hogy a színház az Ady Filmcentrum nagytermében kap helyet. A műszaki tervezés már folyamatban van, és mint a közgyűlés alelnöke fogalmazott, az a cél, hogy minél kevesebb építőmesteri munkával, szakmailag tökéletes játszóteret alakítsanak ki. Kilenc bábszínész szerződtetésére kerül sor februárban, erre van költségvetési forrás, hangzott el. Lesz köztük tapasztalt bábszínész és több kezdő, tehetséges fiatal is. Gyutai Csaba arról is szólt, hogy az Ady-moziban a bábművészeti funkciók mellett a teremnek meg kell maradnia a 750 főt befogadni tudó „nagytermi” funkciónak is. Ezt az átépítés során természetesen figyelembe veszik.