Helytörténet

„Milyen volt a régi Zalaegerszeg?” címmel az EZE Lokalpatrióta Klubja pályázatot írt ki még az év első felében, melyre kilenc dolgozat érkezett. A Németh József, Kiss Gábor és Iványi Ildikó alkotta zsűri Simon Judithot (Jákum utca története) első, Schandl Piroskát (Berzsenyi utca története) második, és Kupcsáné Sövény Piroskát (Jákum utca története) harmadik helyezésben részesítette.

A Lokálpatrióta Klub legutóbbi rendezvényén a három díjazott munkájával ismerkedhettek meg a helytörténet iránt érdeklődők.
Simon Judith, aki maga is Jákum utcai születésű, részletesen ismertette a régi város egyik legszebb iparos utcájának egykori lakóit. Megemlékezett a Rákóczi útra nyíló vegyesboltról, a Sherer-féle fakereskedésről, a Sütz-házról, ahol a kékfestők munkálkodtak. Felelevenedett Kiss János bácsi alakja, aki az első zalaegerszegi benzinkutat üzemeltette a Rákóczi és a Mártírok utca sarkán. Megtudtuk azt is, hogy a Jákum utcában működött a város közfürdője, hiszen a háború előtt még nem minden házban volt fürdőszoba. A II. világháború után az utcát államosították, a régi lakók jó részét kitelepítették, a helyükre pedig a tanács bérlőket költöztetett be. Az utca képe megváltozott, a legszebb fákat módszeresen kivágták, ám mindezek ellenére még ma is ez az egyik olyan utca, mely őrzi a régi Egerszeg hangulatát.
Kupcsáné Sövény Piroska még most is a Jákum utca lakója, ezért dolgozatában innen indulva tesz sétát a régi belvárosban. Szerinte Zalaegerszeg „csodálatos, szeretni való város volt, jó visszaemlékezni rá”. A Deák téren és a templom előtti téren mindenhol padok, fák, virágágyások voltak elhelyezve tele rózsával. A megyei könyvtár helyén üzletsor volt, később tulajdonképpen ezek az üzletek kerültek be a Vásárcsarnokba. A mai bíróság előtti téren szabadtéri színpad működött, s csak egy ugrás volt innen a Zala-réten lévő városi strand.

A mai Centrum térrel szemben nyomda működött, a környező utcákat pedig telente sültgesztenye-illat lengte be, hiszen a belvárosban több utcai gesztenyesütő is működött. Piroska néni emlékei szerint akkoriban a művészetet kedvelők egy filmet sem hagytak volna ki, a „moziba járás, a presszózás és a korzózás” ugyanis életforma volt. A nagy belvárosi séták alkalmával szövődtek a barátságok, szerelmek. A lányok ilyenkor figyelték az aktuális divattrendeket, az új ruhákat, csinos kalapokat. A Széchenyi tértől a mai Dísz térig hatalmas fák álltak az út mentén, s ez volt az igazi sétálóutca. Ma már mindez csak illúzió, hiszen a háborút megelőzően még sikk volt korzózni, de manapság már mindenki rohan, autózik. Az akkori 14 ezer fős város közlekedése is emberléptékű volt, autó alig járt az utakon, működött viszont az andráshidai repülőtér, ahonnan minden megyeszékhelyre el lehetett jutni.

Schandl Piroska 50 éve költözött Zalaegerszegre a Berzsenyi utcába Szentpéterúrból. A mai fiatalok számára talán hihetetlen, de a Berzsenyi utca egykoron földszintes házakból állott, s többségében öreg iparosok lakták. A faluról beköltözött fiataloknak a piac volt az egyik legnagyobb szenzáció a városban, hiszen a kistelepüléseken ilyent nem láthattak. Piroska néni még ma is emlékszik a kis kötegekben árult „zsíros-fára”. A jól égő fenyőfát gyújtósnak használták egykoron. A mai Kovács Károly tér sarkán térzene volt, a katonazenekar műsorát mindenki szerette. Ő is megemlékezett a moziba járás hangulatáról, hiszen ez fontos esemény volt a családok életében. A jegy ára egy forint volt, ám mivel nekik ez akkor drágának bizonyult, francia képeslapok eladásából fedezték a költségeket.
Mindhárom előadó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a háború után a régi értékek nagy része az enyészeté lett, s hogy ezáltal mennyire megváltozott a város arculata. Tudják azonban, hogy a mai fiatalok 40–50 év múlva ugyanígy nosztalgiáznak majd a számukra oly kedves régi utcákon és emlékeken, mint most ők.

Zalaegerszegen, a Landorhegyi u. 23/a. sz. alatt, a volt Göcsej (Skála) Áruház, középső szintjén található a BEFA Bútoráruház. A mintegy 1000 négyzetméteren több mint 100-féle, igényesen elkészített bútort kínálnak folyamatosan a vevőknek.

– Vajon miért olyan népszerű ez az áruház a vásárlók körében? – teszem föl a kérdést Besenczki Józsefnének, aki férjével együtt tulajdonosa a BEFA Bútoráruháznak.
– Egy évvel ezelőtt, 2002 novemberében nyitottuk meg áruházunkat Zalaegerszegen, s valóban, a vásárlóközönség nagyon hamar megkedvelte. Szerencsére ez a más városokban működő boltjainkra is érvényes: népszerűek a BEFA bútoráruházak Veszprémben, Sopronban, Keszthelyen és Marcaliban is. Ennek titka talán az, hogy mindig is arra törekedtünk, hogy sokféle, jó minőségű, tetszetős bútort kínáljunk vásárlóinknak, de egyúttal szolid, mérsékelt árakon. Ezért eddig is, és ezután is mindent megteszünk.
– Melyek a legkeresettebb bútorok?
– Jelen pillanatban is csak kárpitos-bútorokból közel 50-félét tartunk boltunkban. Nagyon keresik az ADRIA, a FŐNIX és a LIZA, valamint a BEFA 2 ülőgarnitúránkat (3, 2, 1), a különböző sarokgarnitúráinkat: az AIDÁT, a CUNÁT és a HAVANNÁT. Nagyon népszerűek a franciaágyaink, a szóló rekamiék és a heverőink is.
– Sok a kicsi, lakótelepi lakás, amelyekben minden négyzetcentiméter kihasználása fontos lehet. Más esetekben pedig pontosan az extra elképzelések megvalósítása jelenthet nagyobb kihívást. Önök hogy vannak mindezzel, meg tudják-e valósítani a vásárlók egyedi elképzeléseit?
– Nagy előnyünk, hogy kárpitos-bútorokból szinte bármilyen igénynek eleget tudunk tenni, hiszen ezeket a bútorokat saját kárpitosüzemünkben készítjük el. Ezért nem probléma a bútorok egyedi méretben és színben történő gyártása. Nagyon nagy a kapacitásunk, kollégiumok, szállodák, panziók, nagy tételű, kárpitosbútor-megrendeléseit is szívesen teljesítjük. Ilyen nagyobb tételű megrendelések esetén jelentős árengedményt tudunk nyújtani.

– Hol működik a BEFA BÚTOR kárpitosüzeme?
– Kárpitosüzemünk Keszthelyen, a Szendrey-telepen működik 1994 óta. Ez egy jól felszerelt üzem, ahol korszerű technológiával folyik a munka, s azért is büszkék vagyunk rá, mert 50 embernek jelent biztos munkahelyet, biztos megélhetést.
– Milyen anyagokat használnak a kárpitos bútorok gyártása során?
– Munkánk során sokféle kárpitos- anyagból dolgozunk, és természetesen mindig nagy hangsúlyt fektetünk bútoraink esztétikus megjelenésére. Az egyszínűektől a különböző, mintás szövetekig, a világostól a sötétig, vékonyaktól a vastagabbakig, a hagyományostól a legdivatosabbig – sokféle anyagot használunk. Természetesen, a felsoroltakon túl, valódi bőrökből is vállaljuk a bútorok egyedi gyártását. Az a vásárló, akinek egyéni elképzelése van és felkeresi boltunkat, több mint 200-féle kárpitból választhatja ki a neki tetszőt.
– A bútorok kárpitja azonnal szembetűnik, de mi van a kárpit alatt?
– Nagyon aprólékos, szakmai fejtegetésekbe nem szeretnék itt most bonyolódni, de annyit mindenképpen elmondok, hogy európai színvonalú anyagokat használunk a gyártás során. Csakis olyan anyagokat alkalmazunk, amelyek nem károsak az egészségre, és egyúttal környezetbarátok is. A legkorszerűbb európai irányzatnak megfelelően mi is arra törekszünk, hogy bútoraink egyre kevesebb „mű” anyagot tartalmazzanak, egyre nagyobb mértékben legyenek alkotóelemei a természetes anyagok, mint pl. a gyapjú.

– Már advent van, az emberek a karácsonyra készülődnek. Milyen karácsonyi ajánlattal várja vásárlóit az egerszegi BEFA Bútoráruház?
– A saját készítésű kárpitosbútoraink mellett, sok más bútort is forgalmazunk a Landorhegyi úti áruházunkban: kiegészítő kisbútorokat, különböző szekrénysorokat – a legegyszerűbbektől a legigényesebbekig. Pl.: a VÉRTES, a MÁTRA elemes bútorcsaládokhoz szekrény, vitrin és polcrendszer tartozik, ezek emiatt nagyon közkedveltek. Emellett számítógépasztalokat, forgatható tetejű tv-asztalokat is kínálunk.
Ami azonban a legnagyobb slágernek ígérkezik, az a különleges, elemes konyhabútorcsalád, amelynek forgalmazását nemrég kezdtük meg, s amelyet az ebben a kategóriában megszokott árhoz képest lényegesen olcsóbban tudunk kínálni. Különösen ajánljuk a kis konyhával rendelkező lakásokba, hiszen olyan helytakarékos és praktikus elemeket tartalmaz, mint pl.: a sarokkifordító kosár, vagy az ajtóval nyitható szemetes. Egyes elemei pedig esztétikailag varázsolják szebbé, barátságosabbá a legegyszerűbb konyhát is: ezt a célt szolgálja pl.: a felső párkánykiegészítő, spotlámpákkal. Természetesen ezek az elemek nem csak a kicsi, de a nagyobb, tágasabb konyhákban is praktikusak, használatuk pedig mindenképpen elősegíti a jó közérzetet.
– Összességében elmondható tehát, hogy működése egy éve alatt a vevők körében nagyon kedvelt lett az egerszegi BEFA Bútoráruház. Mivel ünnepli az áruház az egyéves szülinapját?
– Természetesen azzal, hogy igyekszünk vevőink kedvében járni: december hónapban LIZA és CUNA ülő-fekvő garnitúráink az egerszegi áruházunkban 10% engedménnyel rendelhetők – tekintettel az egyéves évfordulóra.
Várjuk tehát a kedves vásárlókat a BEFA Bútoráruházban, Zalaegerszegen, a Landorhegyi u. 23/a-ban, a volt Göcsej (Skála) Áruház középső szintjén. Tel.: 92/510-515, tel/fax: 92/510-516; Nyitva: H–P 9.00–17.00, Sz.: 9.00–12.00.

A Raiffeisen Bank Rt. zalaegerszegi fiókja augusztus óta a Kossuth Lajos utca 21–23. szám alatt várja ügyfeleit. Az új bankfiók technikailag jobban felszerelt; két pénztár áll rendelkezésre, a 24 órás zóna kialakítása teljes körű ügyintézést tesz lehetővé éjjel-nappal. Ez a szolgáltatás közelebb hozta az ügyfeleket a pénzintézethez, melynek köszönhetően a lakossági forgalom megduplázódott, mondta Gál Zsolt fiókigazgató.

Gál Zsolt, Váradi Zoltán és Körmendi Lajos.

A sajtótájékoztatón a Raiffeisen Ingatlanalap (RIA) egyéves működéséről is beszámoltak. A jelentős piaci szereplők közül a RIA 13 százalék fölötti hozamával az elmúlt év legjobb teljesítményű ingatlanalapja lett. Vagyona egy évvel az indulást követően mára már meghaladta 17–18 milliárd forintot. Ezzel a teljesítménnyel a hazai ingatlanalapok között meghatározó, csaknem 30 százalékos piaci részesedést ért el, tájékoztatott Váradi Zoltán, a Raiffeisen Ingatlanalap-kezelő Rt. vezető munkatársa. Az alap a befektetők pénzét – az ingatlanbefektetések leginkább konzervatív formáját választva – elsősorban hosszú távra bérbe adott ingatlanok vásárlására fordítja. A Raiffeisen Ingatlanalap befektetési politikájának középpontjában a versenyképes, bérleti díj alapú haszon elérése áll. Ezen kollektív befektetési forma előnye, hogy elérhető az egyéni megtakarítók számára is, egyúttal az állampapíroknál és a betéti kamatoknál jövedelmezőbb, az inflációt stabilan meghaladó hozamot képes nyújtani. A befektetési alapok (melyek nem ingatlanszövetkezeti befektetések!) biztonságosak, mivel rendkívül szigorú jogszabályi keretek között működnek. A Raiffeisen Ingatlanalap mögött egy megbízható és jelentős tőkeerővel rendelkező, a magyar piacon 15 éve működő pénzügyi csoport áll; ez a háttér és a Raiffeisen név önmagában felbecsülhetetlen értékű bizalmi tőke, hangsúlyozta Váradi Zoltán.
Körmendi Lajos regionális igazgatóhelyettes elmondta, szeptember közepétől már Nagykanizsán is rendelkezésre áll Raiffeisen bankfiók. A jövőben a pénzintézet jelentősen bővíti fiókhálózatát; a következő három évben mintegy 60 új egység nyitását tervezi országszerte.