Címlap

Csácsbozsok minden esztendőben tudatosan készül a következő évi feladatok meghatározására, majd azok megvalósítására. A város költségvetésének összeállítását megelőzően egyeztetnek arról, melyek lennének a legszükségesebb beruházási, illetve felújítási munkák a körzetben. Ezekhez igyekszik forrást szerezni önkormányzati képviselőjük a város költségvetési vitája során hol több, hol kevesebb sikerrel. A költségvetést elfogadták a képviselők, ezt követően immár az ütemezés jut főszerephez a településrészi önkormányzat ülésén.

175 millió forintot fordítanak az ivóvízellátásra.

Nem változott a jól bevált menetrend 2004-ben sem Csácsbozsokon. A múlt héten megtartott összejövetelen Rigó Csaba és Baján Antal bizottsági elnökök társaságában váltottak szót a településrész képviselői az idén induló beruházásokról, s a még megoldásra váró feladatokról.
– Úgy gondolom, jó év elé néz a városrész. A tavalyi, illetve tavalyelőtti évhez képest jóval több pénzt kapunk fejlesztésekre – fogalmazott elöljáróban Herkliné Ebedli Gyöngyi, Csácsbozsok önkormányzati képviselője.
– Növekedett a képviselői keret is, amelyből sok apró elmaradásunk pótlására nyílik lehetőség. Biztatónak látom ugyanakkor a következő esztendőket. Arra törekszünk, hogy a most elinduló fejlesztések ne álljanak le, hanem tovább folytatódjanak.
A részletekről Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke számolt be a településrész önkormányzati képviselőinek. Úgy fogalmazott: arányos városfejlesztés valósul meg 2004-ben Zalaegerszegen, ami kedvező helyzetbe hozza a peremkerületeket, köztük Csácsbozsokot is. Teszi ezt az önkormányzat annak ellenére, hogy nehéz helyzetben vannak az ország helyhatóságai. Hogy a folyamatosan emelkedő működési kiadások mellett, a csökkenő állami támogatás ellenére, hogyan jut mégis 2,2 milliárd forint fejlesztésekre? Mindez annak köszönhető, hogy nem élte fel tartalékait a város az évek folyamán. Ingatlanjai, értékpapírjai bevonásával, valamint az önkormányzati tulajdonú cégek hozzájárulásainak terhére valósulhatnak meg újabb fejlesztések Zalaegerszegen, hangsúlyozta Rigó Csaba.
Az idei esztendőben különösen odafigyelnek a peremkerületekre. Csácsban elindulhat végre a lakosság által oly régen vágyott Csácsi-hegyi ivóvízhálózat építése. Indulásként a 76-os úttól északra eső területeket kapcsolják be a vezetékes hálózatba mintegy 175 millió forint értékben, tájékoztatott a gazdasági bizottság elnöke. Hasonlóan a többi képviselőhöz, Herkliné Ebedli Gyöngyi saját kerete is 3+1 millió forintra emelkedett. Ez utóbbi összeg a felszín alatt megvalósuló beruházásokra fordítható. A képviselői keretet egészíti ki a településrészi önkormányzat 500 ezer forintja, s idén először további pluszforrásokat szavazott meg a közgyűlés Csácsbozsok részére. Ebből az összegből valósulhat meg a Szó köz, a Bóbita, és a Tüttő utca felújítása. Tervezik a Hét vezér utca rekonstrukciójának folytatását. A bozsoki bánya rekultivációja kapcsán – vállalkozói ráfordítással – sor kerülhet a posta előtti parkoló aszfaltozására. S ugyancsak ebben az évben történik meg – tavalyról áthúzódva 15 millió forintból – a horhos rendbetétele.
További lehetőséget a fejlesztésekre pályázatok útján szerezhet a településrész, folytatta Rigó Csaba, majd hozzáfűzte, az önkormányzat feltétlenül arra törekszik, hogy az idén elinduló beruházások folytatása érdekében a jövőben is megtalálják a szükséges forrásokat. Mindezzel azt kívánja kifejezésre juttatni a város, hogy nem mostohagyereke a csácsbozsoki peremkerület.

Régi vágy a Balatoni, Csácsi és Bozsoki utak kereszteződésében egy körforgalom.

A Balatoni út tekintetében nem érzékelik a környéken lakók a jóindulatot, hívta fel a figyelmet immár sokadszor Herkliné Ebedli Gyöngyi. Hosszú évek óta harcolnak azért, hogy valamilyen módon csökkenjen a városba bevezető út forgalma, javuljon az arra közlekedők biztonsága. Több alkalommal egyeztetett már a településrész önkormányzata a tulajdonos Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. képviselőivel, akik ígéretet tettek egy körforgalom kialakítására. A megvalósítás azonban azóta is várat magára, s közben mind a gyalogosoknak, mind az autósoknak száguldó kamionok és személyautók közepette kell átkelniük a városrész egyik feléből a másikba. Baján Antal, a közlekedési és közlekedésbiztonsági bizottság elnöke arról tájékoztatta a településrészi önkormányzat tagjait, hogy a korábbi tervek között nem is körforgalom, hanem lámpás csomópont telepítése szerepelt a Balatoni, Csácsi és Bozsoki utak kereszteződésébe. Az önkormányzat közbenjárására, s anyagi hozzájárulásával sikerült változtatni a terveken. Elsősorban azért kezdeményezték a változtatást, mert szakemberek szerint, a legbiztonságosabb csomópontok ma a körforgalmak.
Arra vonatkozóan, hogy mikor valósulhat meg végre a csácsbozsoki körforgalom, Baján Antal sem tudott válasszal szolgálni. Mivel az út tulajdonosa a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht., rajtuk múlik a kivitelezés indítása. A bizottsági elnök információi szerint, első lépésben kapaszkodósáv épülne a Balatoni úton, amelynek tervei ugyancsak elkészültek már, s vele együtt oldódna meg a csomópont kérdése. A munkálatok indítását azonban csak 2008-ra tudja ígérni a kht.
Arra a kérdésre, hogy az állami beruházás késlekedése miatt vállalná-e a város a körforgalom kiépítésének költségeit, Rigó Csaba úgy fogalmazott, 2006-ban elképzelhetőnek tartja. Ugyanakkor hozzáfűzte, a pénz ez esetben nem elég a folyamatok felgyorsítására.
Egyszerűbb megoldásnak tűnik a kerékpározás ügye Csácsbozsokon, tért át másik témára Baján Antal. A körforgalomhoz hasonlóan régi igénye a településrészen élőknek a biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtése, kerékpársáv, vagy kerékpárút létesítése. Az elképzelés egybecseng az önkormányzat tervével, miszerint a városközponttól indulva valamennyi peremkerület biztonságosan megközelíthető legyen két keréken.
A közlekedési bizottság elnökének véleménye szerint, olcsó és egyszerű megoldás kínálkozik a Balatoni út kerékpározhatóvá tételére. Baján Antal álláspontja szerint felesleges a Zalaegerszegre bevezető két forgalmi sáv fenntartása, éppen akkor, amikor a sebesség csillapítása a cél. A második forgalmi sáv kitűnő lehetőséget kínálna a kerékpározásra, ugyanakkor az aknafedelek okozta zaj is megszűnhetne a sávok eltolása révén.
Tervek nem készültek még a megvalósításra, ezért Baján Antal azt javasolta a településrészi önkormányzat képviselőinek, forduljanak a műszaki osztályhoz, vagy a bizottsághoz határozatot sürgetve.

Négy és fél órán keresztül faggatta az Országgyűlés Önkormányzati Bizottsága Lampert Mónika belügyminisztert, aki arról adott tájékoztatást, hogy további 10 milliárdot vonnak el az önkormányzati szférától a költségvetési megszorítások miatt. A parlamenti bizottság tagja dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő, akitől azután érdeklődtünk, mennyiben érintik az elvonások Zalaegerszeg idei évi programját?

– Nagyon sajnálom, hogy a Draskovics-csomagnak kihatása van az önkormányzatok életére, és minimum 10 milliárddal kevesebb jut országosan a településeknek. A pénzmegvonás érinti a címzett támogatásokat, méghozzá úgy, hogy időben elnyújtják, visszafogják. Ezenkívül a különböző pályázatok keretösszegeit csökkenteni fogják. Mindez azt jelenti, hogy kevesebb esély lesz a következő időszakban fejlesztési célokra központi pénzhez jutni. Remélem, hogy a már elnyerteket nem vonják vissza és bízom abban is, hogy a szociális pályázataink nagyobb támogatást kapnak. Továbbra is pályázunk minden területen. Érdeklődtem miniszter asszonytól, vajon a következő időszakban várható lakáspályázatokra is vonatkozik-e a szigorítás, de erre nem kaptam választ.
A működési pénzeket nem érinti az elvonás és remélem, hogy a kiutalt sporttámogatást sem – folytatta a polgármester. – Természetesen a megszorító kormányintézkedések nem befolyásolják a Deák Városépítő Programot sem, ettől nem kell félniük a zalaegerszegieknek.
Megemlítette még dr. Gyimesi Endre, hogy a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottsága is leszavazta a benyújtott területfejlesztési tervet, melyet nem talált általános vitára alkalmasnak. Az SZDSZ képviselői is az ellenzékkel szavaztak a bizottsági üléseken, azt hangsúlyozva, hogy a tervezet ellentétes és nincs szinkronban a kormányprogrammal.

Bízom abban, hogy a szigorítás alaptevékenységet, a kötelezően ellátandó feladatokat, mint az oktatás, szociális ellátás, nem érint. Bizonyára új fejlesztési pályázatokat fognak majd vissza, ezek számát csökkentik. Sajnos, Zalaegerszeg nem volt a nyertesek között a lakásépítési pályázatok elbírálásánál, így nem érintheti egy esetleges elvonás sem. Abban is bízom, hogy a szerződésileg lekötött pályázatok megvalósulhatnak, gondolok itt elsősorban a sport terén nyertekre. Visszalépést látok az útfejlesztésre, hulladék- és vízműfejlesztésre kiírt pályázatoknál, melyeket központilag nem úgy fognak támogatni, mint többen remélték. Remélem, Zalaegerszegen nem lesz érzékelhető a mostani megszorító intézkedés – fogalmazott érdeklődésünkre Kiss Ferenc, az MSZP városi elnöke, a közgyűlés szocialista képviselőcsoportjának vezetője.

A Nyugat-Pannon Eurégió brüsszeli bemutatkozásán Zalaegerszeget dr. Gyimesi Endre polgármester és Herbert Ferenc, a közgyűlés európai integrációs és nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke képviselte.

A közel negyvenfős küldöttség február 11–12-én látogatott Brüsszelbe, ahol ekkor ülésezett az EU régiós bizottsága, melynek fontos szerepe van abban, hogy a regionális támogatásokat hogyan és milyen módon osztják el. A magyar csoport látogatást tett az Európai Parlamentben, részt vett a régió bemutatkozó kiállításának megnyitóján és az Utak a jövőben címet viselő szakmai konferencián. A brüsszeli tapasztalatokról és a közelgő uniós csatlakozásról váltottunk szót Herbert Ferenccel.
– Az első nap délutánján Albert Bore, a Régiók Bizottságának leköszönő elnöke fogadott bennünket, majd idegenvezető közreműködésével megtekintettük az Európai Parlamentet. Itt közvetlen eszmecserére került sor az unió bővítésének várható körülményeiről, a felkészülés jelenlegi helyzetéről és Magyarország megítéléséről. Azt tapasztaltam, hogy a régiók szerepe felértékelődött, és bizony a csatlakozó országok vetélkedése növekedni fog a fejlesztési forrásokért. Az is érezhető volt a beszélgetések során, hogy a kibővített unió működése nem lesz az első időben zavartalan. A magyar információs stand rövid áttekintést adott az eurégió fejlődéséről, feladatairól, szervezeti struktúrájáról. Főbb mondanivalója a biztonságról, a határtalan szabadságról, a stratégiai összefogásról a termálforrásokért, a szociális különbségek enyhítéséről, a közlekedés közös fejlesztéséről és a környezet védelméről szólt.
Megállapították, hogy a régióban a gazdaság rendkívül dinamikusan fejlődik, ez vonatkozott Zalaegerszegre is. Meggyőződésem, növelni kell a forrásfelvevő képességet az országban, és a városban is. Ehhez minden segítséget meg kell adni az önkormányzati intézményeknek a gazdálkodó szervezeteknek.
A pályázatkészítés az EU-ban szakma, amit meg kell tanulni. Számunkra az írországi gyakorlat, a 85 százalékos támogatás kihasználása legyen a mérvadó. Úgy gondolom, az elmúlt 14 évben Magyarország végigvitte a jogharmonizációt, átalakította gazdaságát, politikai rendszerét és az ország nemzetközi megítélése jó – fogalmazott Herbert Ferenc.
Érdekességként elmondta még: az eddigi 626 képviselő helyett 732 lesz az új Európai Parlamentben. A brüsszeli ülésterem átalakításra került tavaly nyáron. Jelenleg 11 nyelven folyik a munka, tehát a felszólalásokat tíz nyelvre fordítják le. A csatlakozást követően 20 hivatalos nyelv lesz, de minden nyelvről minden nyelvre nem lesz fordítás. Ma még a tolmácsgépeken is csak 15 csatorna van. Várhatóan angol, német, francia nyelven fordítanak. A frakciókban névsor szerint fognak ülni a képviselők, köztük a magyarok is, a szavazás chipkártyával, géppel történik. A hiányzást szankcionálják anyagilag. Minden képviselőnek két irodája lesz, egy kisebb Strasbourgban és egy nagyobb Brüsszelben. Itt zajlanak a bizottsági és a frakcióülések, illetve évi hat alkalommal kétnapos plenáris ülés. A képviselői tiszteletdíjakról még folynak a viták. A magyar alapdíj 800 euró lesz, érdekességként, például a spanyol 3 ezer, az olasz 11 ezer euró.