Kultúra

Dús László zalaegerszegi festőművész fotófestményeiből nyílt kiállítás az elmúlt héten a Göcseji Múzeum kiállítótermében. A nagy méretű, fotótechnikával készült festményeket dr. Takács Ferenc irodalomtörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tárlaton látott alkotásokról Dús László lapunknak úgy fogalmazott: – Sohasem egyetlen képet láttam, mindig melléje gondoltam egy másikat. Egyetlen portré nekem kevés, fantáziámban kettőt-hármat építettem össze. Számomra egyébként a fotóknak egymagukban nincs önálló jelentésük. Viszont összeépíteni őket, nagy gyönyörűség... Ebből a fantáziából nyújt a kiállítás egy csokorra valót.

Felvételünkön balról jobbra: dr. Kostyál László, Dús László és dr. Takács Ferenc.

Forgách András 1993-ban írta Tercett című drámáját, amelynek zalai premierjére a Zalai Nyári Színházak Kht. és a Veszprémi Petőfi Színház közös produkciójaként került sor. Az újjáépített Gönczi ÁMK színpadán bemutatott darab a magyar kultúra napja rendezvénysorozatának méltó lezárása volt. Külön örülhetünk annak, hogy a Pannon Tükör ez alkalomra megjelent (2004. januári) száma közölte az író művének írott szövegét.

Forgách András Tercettjében irodalomtörténetileg hiteles, igazolható tényanyagot dolgoz fel, mert a XX. századi Nyugat-nemzedék legjelentősebb prózaírójának, Móricz Zsigmondnak személyes, az intimitás keretein túllépő, közismert legendává nőtt életszakaszát jeleníti meg.
Móricz műveinek jelentős részében kardinális kérdés a férfi–nő viszony ellentmondásosságának bemutatása. Az irodalmi alkotásaiban markánsan megjelenő téma valószínűleg az író szemléletéből, egyéni életéből eredeztethető, hiszen önmaga is a szerelmi háromszög ördögi körében vergődött. Több mint két évtizeden át a hitvesi hűség kinyilvánított esküje kötötte feleségéhez, Holics Eugéniához (akit Jankának nevezett), ugyanakkor az 1920-as évek első felében szerelmi viszonyt létesített a korszak ünnepelt színésznőjével, Simonyi Máriával.
Forgách, Móricz életének ez utóbbi szakaszát írja meg darabjában. A színházi előadások kiemelt részleteiből, túlfűtött és rezignált beszélgetésekből, korabeli levelekben megírt vallomásokból összeállított drámai szöveg értelmezéséhez egy benne olvasható könyvbeli dedikáció szolgálhat kalauzul: „Simonyi Mária – a nem titkolható érzések – a ki nem fejezhető szívdobbanások csodálatos művésze – a Szép, a Jó, a Gonosz – vegye szeretettel a szeretet adta szerepet – Móricz Zsigmond.” Az ajánlás persze az írónak csak a „Szépasszony”-hoz, a végzetes nőhöz (fémmé fatele) fűződő viszonyára utal, de a drámában legalább ugyanilyen fajsúllyal van jelen a másik nőalakhoz, a „Boldogasszony”-hoz, a feleséghez kötődés motívuma is. Forgách darabja még ha érzelmi válságokat átélt, önmaguk érzéseivel látszólagos vagy igazi küzdelmet vívó „hősök” sorsát állítja is a középpontba – ez a mű talán napjainknak szóló üzenete is – nem csupán a lelki élet válságáról szól. Képet kapunk benne a korszak irodalmi/színházi miliőjéről, az alkotó ember toleráns magatartást igénylő érzékenységéről, fétisektől mentes, „hús-vér” alakjáról is. A dráma cselekménye is egyértelművé teszi, hogy a gyakran a saját érzelmeivel, hangulataival küszködő – Móricznál majd egy évtizeddel fiatalabb – színésznő lett a játszma győztese, míg az írói életműre termékenyen ható Janka számára az egyetlen lehetőség az öngyilkosságba való menekülés esélye marad.

A szövegkönyvíró Forgách András jó érzékkel emelte ki a két nő között vergődő Móricz sorsában meghúzódó tragikum hangsúlyozását. Az erős tartalmi jelentésű, helyenként hosszabb monológokban végződő szövegegységek azonban nagyfokú koncentrálást követelnek meg, azért megnehezítik az írott darab közérthetőségét.
A Tercett című előadást Merő Béla állította színpadra. Rendezése alkalmazkodott az írott szöveg tartalmához, de túllépett annak helyenkénti terjengősségén. Merő a darab szövegében és a színpadkép kialakításában is jó rendezői érzékkel élt a sűrítés eszközével. A szövegből elhagyta vagy összevonta a hosszú, narratív részeket, miközben annak lényegét nem csorbította, a díszleteket pedig – nyilván a nagyszínházi feltételek hiánya miatt is – egyetlen (állandó) térben jelenítette meg. A lehetőségeihez mérten ügyesen használta ki a játéktér adottságait: puritánul berendezett színpad két oldalán elhelyezett ágy kiemelt értelmezést kapott: az egyik az otthoni környezetet, a másik a színházi öltöző, illetve a korántsem kiegyensúlyozott szerelmi találkák színhelyét szimbolizálta. A színpad középső része az író műveiből felidézett színdarabbetétek helyszínéül szolgált.
A Tercett című darab tipikusan három szereplőre írott mű, a Móricz darabjaiból vett részleteket is ugyanazon személyek játsszák.
Az író felesége alakjában színre lépő Kolti Helga a szerep sokféle árnyalatát jelenítette meg. Tiszteletre méltó átéltséggel játszotta el a kételkedő asszony, a megcsalt feleség és a lelki teher alatt mentálisan összeroppant hitves figuráját. Sokszínű alakításából mégis a természetes asszonyi magatartás, az önértékével tisztában lévő hitvestárs intellektuális aspektusa tetszett a legjobban.
Az írót Vass Gábor alakításában láthattuk. A sikeres alkotót, de a mindennapi élet dilemmáit feloldani nem tudó, határozott cselekvésre képtelen Móriczot formálta meg. Esendőségének megmutatásával segített a nagy író körüli mítosz eloszlatásában.
Újhelyi Kinga (Simonyi Mária) játékából inkább a női szeszélyesség, a bizonytalanság, az érdekekre épített, számító viselkedés, mint az ország ünnepelt színésznőjétől elvárt magabiztos és céltudatos magatartás maradt meg a néző emlékezetében.

A Citibank felajánlásának köszönhetően március elején tizennyolc zalaegerszegi diák és kísérője tekintheti meg a fővárosban látható Monet-kiállítást. Ezt Tombi Lajos alpolgármester, Temesvári Istvánné, a Citibank igazgatója, valamint Velkey Péter, az önkormányzat művelődési és közoktatási osztályának vezetője jelentette be.
Tombi Lajos hangsúlyozta: nagy öröm volt számukra, amikor a bank megkereste őket azzal a felajánlással, hogy 18 egerszegi fiatalnak és kísérő pedagógusainak jegyet biztosít a világhírű festő kiállítására. Hozzátette: ő pedig ezt kiegészítve, az alpolgármesteri keretéből fedezi a budapesti utazás költségét. Temesvári Istvánnétól megtudtuk, a Citibank minden évben jelentős összegeket fordít a kultúra és az ifjúság támogatására. Ennek köszönhetően most több helyi iskolás láthatja az európai és amerikai magánygyűjtők tulajdonában lévő 107 Monet-alkotásból összeállított egyedi kiállítást. Velkey Péter elmondta, kilenc általános iskola 2-2 művészet iránt érdeklődő tanulója utazhat majd a fővárosba, akiket összesen hat felnőtt fog elkísérni. A túra legfőbb célja, hogy a diákok megismerkedjenek a népszerű alkotó munkásságával és emellett maradandó élményekkel gazdagodjanak.