Címlap

Lakóházat, kempinget és ipari övezetet építenek

Eredményes, s egyben nyereséges évet tudhat maga mögött a Városfejlesztő Rt. Kitűzött céljaikat sikerült túlszárnyalni, s bár a közgyűlés majd csak áprilisban fogadja el a száz százalékban önkormányzati tulajdonú társaság elmúlt éves beszámolóját, elégedett munkájukkal a város vezetése.

A részvénytársaság koordinálásában valósult meg a stadion rekonstrukciója, melynek munkálatai a vége felé közelednek. Napjainkig másfél milliárd forintos beruházás valósult meg a ZTE-stadionban. Jelen pillanatban készül a lelátó negyedik szintje, s folyamatban van a hangosítás és az eredményjelző beüzemelése. A Pázmány Péter utcában 21 lakást épített a társaság 2003-ban, míg a Gólyadombon 67 darab összközművesített építési telek kialakítására kaptak megbízást az önkormányzattól. Tavasszal folytatódnak a futófolyosó építésének munkálatai is.
A folyamatban lévő beruházásokon túl újak indítását tervezi idén a Városfejlesztő Rt. A részletekről dr. Burján Richárd ügyvezető igazgató tájékoztatta lapunkat.
– Szeretnénk továbblépni 2004-ben a lakásépítés frontján. A Sütő utca 4–6. szám alatt tervezünk indítani, elkezdve egyúttal a piac környékén rehabilitációját. Gondjaink adódtak ugyan az egyik érintett telek tulajdonosaival, ám még bízunk a tárgyalások sikerében. Amennyiben sikerül megállapodnunk 30, ellenkező esetben 15 lakás építésébe kezdünk a Sütő utcában. A lakások alatt üzletek, a föld mélyében pedig garázsok kapnak helyet – számol be dr. Burján Richárd, a Városfejlesztő Rt. ügyvezető igazgatója. – A megvalósítást két ütemre bontottuk. Decemberig elkészülnének a garázsok és az üzletek, majd jövőre a felsőbb szintekkel folytatnánk a munkát. A Sütő utca mellett tervezünk társasházépítést a Deák téren, a Munkácsy utcában, illetve a Piac téren. Jelen pillanatban ezek előkészítésén dolgozunk.
Áldását adta a közgyűlés a Városfejlesztő Rt. és az Aquaplus Kft. közös beruházására, melynek keretében kemping építése kezdődik meg Zalaegerszegen. Folyamatban van az építkezés engedélyeztetése, melyet a kivitelező kiválasztása, és a munkálatok elindítása követ. A tervek szerint, már az idei szezonban fogadná a városunkba érkező turistákat a szálláshely.


A gébárti kemping épületeinek látványterve.	A kemping beépítési terve.

– A Gébárti-félszigeten indul meg a kempingépítés. Ez esetben is két ütemre bontottuk a munkálatokat. Az idei évben nyolc, két család elhelyezését szolgáló, nagyméretű, fából készült lakóház, 20–40 lakókocsibeálló, 100 darab sátorhely, és a kiszolgáló létesítmények készülnek el – mondja, s mutatja a látványterveket az ügyvezető igazgató. – Többfajta lakóházat tervezünk. Lesznek két személyre szabottak, de gondolunk a nagycsaládosokra is. A házakon és a vizesblokkokon túl kialakítunk a kempingben egy kocsmát, haranglábat, kemencét, valamint egy geotermikus ivókutat. Igyekszünk a göcseji építészeti hagyományokat figyelembe véve elkészíteni ezeket az egységeket. Az első ütem megvalósítása mintegy 275 millió forintba kerül. Ezt folytatnánk egy év múlva további faházak építésével, illetve a szolgáltatások bővítésével. Szeretnénk helyet adni a kempingben sportpályáknak is.
A közgyűlés döntése értelmében az összességében mintegy négyszázmillió forintos kempingépítés lebonyolítója a Thermálplus Kft., amelyben kisebbségi tulajdonos a Városfejlesztő Rt. Ez utóbbi társaság műszaki ellenőri teendőket lát el a beruházásban. A megvalósításhoz 230 millió forint hitelt vesz igénybe a Thermálplus, melynek visszafizetéséért mind a Városfejlesztő Rt., mind a másik tulajdonos, Aquaplus Kft. kezességet vállal. Az önkormányzat a terület földhasználati jogának 25 évre történő megadásával társul a fejlesztéshez. A negyed évszázad elteltével teljes egészében a város tulajdonába kerül a kemping.

Lépéseket tervez a Városfejlesztő Rt. az idei évben a beruházók Zalaegerszegre csábításának ügyében is. Elképzeléseik között szerepel egy úgynevezett kiajánlási dokumentáció készítése kaposvári mintára. Mint az ügyvezető igazgató elmondta, a kiadványban a város tulajdonában lévő, ipari célra alkalmas ingatlanok mellett a magántulajdonban lévők is helyet kapnak. Tájékozódhatnak az összefoglalóból az érdeklődők az adórendszerről, a város nyújtotta támogatásokról, és a legfontosabb paraméterekről is. A befektetési lehetőségek összefoglalóját eljuttatják az ország külképviseleteire, illetve a nagyobb cégekhez.
– A befektetők Zalaegerszegre csábítását szolgálja a Baki út mentén megvalósítandó új ipari övezet is. Három részre kívánjuk bontani a 10 hektáros területet. Egyharmadán egy úgynevezett inkubátorházat hozunk létre helyi vállalkozók részére. A piaci bérleti ár feléért adnánk lehetőséget a vállalkozóknak az indulásra. Egy pénzintézeti tulajdonú céggel közösen valósítanánk meg a beruházást, de számítunk pályázati forrásokra is – tájékoztat dr. Burján Richárd. – Az ipari övezet második részén zöldmezős beruházásra alkalmas területet hozunk létre, jó lehetőséget kínálva a városba érkező befektetőknek. Míg a fennmaradó területen a helyi kis- és középvállalkozóknak parcellázunk ki az igényeiknek megfelelő méretű telkeket. Bérelni, illetve megvásárolni is lehet majd ezeket a minimum kétezer négyzetméteres parcellákat.
Jelen pillanatban a tervek engedélyeztetésén dolgozunk, s várhatóan tavasszal elindítjuk a közművesítési munkákat saját forrásból. A Zrínyi úti beruházás mellett pályázunk ipari park kialakítására az elkerülő utak mentén is.
Az aquapark továbbfejlesztésével kapcsolatban a Városfejlesztő Rt. vezetője elmondta, még az idei évben gazdagítják sportpályákkal az élményfürdő szolgáltatásait, jövőre pedig újabb csúszdák telepítése a cél. Ugyancsak 2005 -ben indulna el a fedett fürdő, s a hozzá kapcsolódó szálloda építése. Mint megtudtuk, az egymilliárd forintot meghaladó beruházás financiális háttere napjainkra összeállt.

A megyei jogú városok között

A HVG legutóbbi számában „Állapotfelmérés” címmel a megyei jogú városok demokrácia-sorrendjét közli. Ebből az derül ki, hogy Zalaegerszeg (63 ponttal) a legdemokratikusabb város, míg Szekszárdnak van e témában a legnagyobb lemaradása. (A másik zalai város, Nagykanizsa 43 ponttal a 18. helyen végzett.) A kutatást Soós Gábor, a Tocqueville Kutatóközpont és Bártfai Zsolt, az adatvédelmi biztos munkatársa készítette az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet megbízásából az elmúlt év végén. A vizsgálat, mint a lap írja, egyebek mellett olyan kérdések segítségével próbálta meg feltérképezni, miként valósulnak meg a helyi társadalom napi gyakorlatában demokrácia klasszikus alapelvei, mint például: milyen arányban rendelt el zárt ülést a helyi képviselő-testület, hányszor tartottak titkos szavazást, létezik-e intézményesített formája a lakossági panaszok meghallgatásának, elintézésének. A kutatók nem csak azt próbálták meg felmérni, mennyire átlátható a polgárok számára a helyi hatalom működése, hanem azt is, mekkora aktivitással vesznek részt egy-egy település lakó a közügyekben, vagyis egyfajta lokálpatriotizmus-mérésnek is tekinthető a kutatás.

A területfejlesztési törvénytervezetben meghatározásra került a hét régió, a régióközpontok nevesítésével együtt. A Nyugat-Dunántúlon Győrt jelölték ki. Ezt követően különböző vitákról szóló írások jelentek meg országos lapokban, mi szerint „Győr ellen szervezkednek a zalaiak is”.

Ezt cáfolta sajtótájékoztatóján dr. Gyimesi Endre polgármester, aki hangsúlyozta: nincsen semmilyen ellenségeskedés a régióban, Zalaegerszeg városa azért dolgozik, hogy a régióban centrumszerepet töltsön be. Sem erősíteni, sem pedig gyengíteni nem kívánja Győrt és a régió másik megyéjének székhelyét, Szombathelyt sem. Azt viszont sajnálja, hogy a törvény tervezése során egyetlen önkormányzat közgyűlésének a javaslatát sem kérték ki. A polgármester megerősítette: Zalaegerszeg nem kíván lemondani annak lehetőségéről sem, hogy hatáskörök egésze, vagy bizonyos hatáskörök egyértelműen a városban maradjanak.
– A város fejlődése az utóbbi időben jelentősen meghaladta a környező nagyvárosok fejlődését, és Győrrel együtt az ország élvonalában halad. Nem kívánunk lemondani az eddig megszerzett pozícióinkról. Sőt, a városnak vannak még lehetőségei, melyeket szeretnénk maximálisan kihasználni. A nyugat-dunántúli régióban öt nagyváros található és mivel a közlekedési infrastruktúrában nem történt változás, és van település, amelyhez időben Budapest közelebb van, mint Győr, a regionális funkcióknak szétosztva kell megjelenniük – fogalmazott dr. Gyimesi Endre. Hozzátette: – Fontosnak tartom, hogy az a kiegyensúlyozott szerepkör, amely eddig jellemezte a régió nagyvárosait, megmaradjon. Nem biztos, hogy jó egyetlen várost kiválasztani és regionális központként működtetni, elvéve ezzel bizonyos továbbfejlődési lehetőséget a másik négy várostól.
A kormány egy átfogó közigazgatási reformot ígért, ennek keretében gondolta a területfejlesztés rendezését – folytatta a polgármester. – Az átfogó reformot megelőzné most egy részterület. Ez a megye szerepét ugyan megtartaná, de kiüresíti, a jogosítványok jelentős részét a területfejlesztési regionális tanácsokhoz tennék. A polgármesterek pedig nem kapnának kellő sújt ezekben a tanácsokban.


A kocsma épülete.	Az egyik épület.