Izsák Imrére emlékeztek

Hajtanak a főiskolások

Klubavatás a Munkácsyban


Kiállítás, konferencia, domborműavatás

Izsák Imrére emlékeztek

 

Tíz évvel ezelőtt határozott úgy a csácsbozsoki általános iskola vezetése, hogy Izsák Imre világhírű csillagászról, égi mechanikusról nevezik el intézményüket. Izsák Imre február 21-én lett volna 75 éves. Az évforduló tiszteletére kiállítást rendeztek a nevét viselő ÁMK-ban, melyen a fotók, újságcikkek, tanulmányok mellett a magyar tudomány egyik legnagyobb zsenijének személyes tárgyai, köztük órája, bizonyítványa, táskája és több könyve is látható. Az intézmény tanulóit Bényi Zoltán igazgató emlékeztette a zalaegerszegi születésű Izsák Imrére.

Domborművet avattak.Elemi iskoláit a városban végezte, majd édesanyja korai halálát követően a kőszegi katonai reáliskolában tanult tovább. Izsák Imre kiváló matematikai tehetségét korán felismerték, tanárai Esztergomba irányították, a Görgey Artúr Műszaki Hadapródiskolába. Ott tanult egészen 1944-ig, amikor a világháború miatt Németországba került.
Zalaegerszegre 1945 őszén tért vissza. Azonnal beiratkozott a mai Zrínyi Miklós Gimnáziumba, ahol egy év alatt két osztályt végzett el kitűnő eredménnyel. Így pótolta a háború miatt kiesett éveket. 1947 őszétől a budapesti tudományegyetem matematika–fizika szakos hallgatója volt, 1948-ban kiváló tanuló érdemrendet kapott. Ugyanebben az évben nagy feltűnést keltett egy differenciál geometriával kapcsolatos cikkével, amelyről azt gondolták, hogy a művet egy idősebb tudós írta. Már hallgató korában rendszeresen kutatott a csillagvizsgáló intézet obszervatóriumában, ahol később állást is kapott.
Az 1956-os forradalom idején elhagyta az országot Izsák Imre, hogy két év utazgatást követően Amerikában kössön ki. Munkásságára hamar felfigyeltek a másik kontinensen is. 1959-ben Cambridge-be, a mesterséges holdakkal kapcsolatos kutatóintézetbe hívták. Sorra jelentek meg kutatómunkájának eredményei, melyek elismeréseként osztályvezetővé léptetik elő.

Kiállítás az Izsák-iskolában.1961 elején egy tudományos előadáson, majd később hivatalosan is bejelentette a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, amellyel egy csapásra világhírűvé vált. Izsák Imre volt az, aki bebizonyította, hogy a Föld Egyenlítője nem kör alakú, s kiszámította, hogy a Föld 1400 lábnyira kiduzzad a Dél-Atlantictól induló vonal közepétől Brazíliáig, az Admirál-szigetektől Ausztráliáig, a Dél-Kalifornia és Irán közötti pontok mentén. Vizsgálatai jelentős minőségi előrehaladást hoztak a Föld alakjának tanulmányozásában, s új módszert alapoztak meg a műholdak felhasználhatóságának tekintetében.
A neves tudós élete nem nyúlt hosszúra. 1965-ben szívinfarktusban meghalt. Emlékére krátert neveztek el a Hold túlsó oldalán, s nevét viseli egy aszteroida is. Detre László a következőképpen emlékszik meg róla: „Izsák Imre azon túl, hogy a magyar csillagászat, de az egész magyar tudomány egyik legnagyobb zsenije volt...”
A világhírűvé vált zalaegerszegi tudós születésének 75. évfordulóját nagyszabású programsorozattal ünnepelte a város. Konferenciának adott helyet a Díszterem, majd felavatták a Farkas Ferenc szobrászművész által készített domborművet Izsák Imre szülőházának falán.

vissza az elejére


A jobb ösztöndíjért

Hajtanak a főiskolások

 

Február első heteiben minden felsőfokú oktatási intézményben megkezdődött a második félév, s a legtöbb diák már el is felejtette a tanulással és izgalmakkal teli vizsgaidőszakot. Vajon mennyire voltak szorgalmasak a hallgatók és átlagban milyen eredmények születtek? Ennek próbáltunk utánajárni az Egészségügyi Főiskolán, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.

– A mostani vizsgaidőszak annyiban volt más, mint a többi, hogy az elsőéves hallgatók nálunk már kreditrendszerben tanulnak, így az ő vizsgáik lebonyolítása kicsit másképpen alakult. Mindez azt jelenti, hogy ők annak ellenére is folytathatják tanulmányaikat, ha valamilyen tantárgyból nem teljesítették az előírtakat – mondta Kőhalmi Erika, az Egészségügyi Főiskola tanulmányi csoportvezetője. – A felsőbb évfolyamosok még a hagyományos rendszerben tanulnak, tehát abban az esetben, ha közülük valaki nem tudott levizsgázni valamilyen tantárgyból, akkor az a hallgató félévismétlésre lett utasítva. Náluk a tanulás szempontjából jóval kevesebb probléma akad. Volt ugyan néhány főigazgatói utóvizsga, de két tanuló kivételével ezt mindenkinek sikerült teljesíteni. Az első évfolyamosoknál többeknek gondot okozott néhány vizsga letétele. A hallgatóknak itt az anatómia, élettan és a biológia „tört sokszor borsot az orruk alá”. Természetesen a felsőbb évfolyamokon ugyancsak vannak „húzós” tárgyak, amelyek komoly erőfeszítést igényelnek a hallgatóktól. Megemlíteném, hogy nagyon sok elsőéves fiatal úgynevezett passzív félévet kért. Aki nem tudta teljesíteni az adott vizsgát, az élhetett ezzel a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy a tanuló kihagyja a következő félévet, s szeptembertől ott folytathatja a tanulmányait, ahol befejezte.
– Sok főiskolához és egyetemhez hasonlóan az egészségügyi főiskolán is ösztöndíjjal jutalmazzák a jobban teljesítő tanulókat. Mennyire ösztönzi ez tanulásra a hallgatókat?
– Mindenféleképpen inspirálja őket az ösztöndíj a keményebb munkára. Azt tapasztaljuk, hogy a diákok a félévek előtt folyamatosan érdeklődnek arról, hogy mennyi ösztöndíj jár nekik, ha jól teljesítenek. Annyi biztos, hogy megéri tanulni. Nálunk a felsőbb évfolyamoknál 3,71-es átlagtól vehető igénybe az ösztöndíj, de az is előfordulhat, hogy ez az átlag egyes szakokon jóval magasabb lesz. Így itt csak azok kapnak ösztöndíjat, akik elérik ezt a „feljebb csúszott” átlagot. A kreditrendszerben tanulókra szintén más besorolás érvényes. Ők úgynevezett korrigált kreditindex alapján kapják a tanulmányi ösztöndíjukat, ami egy teljesen más, bonyolult és szerteágazó számítást jelent. Ebben a rendszerben tanulók csak akkor kapnak ösztöndíjat, ha a korrigált kreditindex eléri a kettőt.
– Egy négyes átlagot teljesítő tanuló mennyi támogatást kaphat?
– A pénzösszeg félévente változik. Tavalyi adatokat figyelembe véve, egy diplomás ápoló szakos hallgató 5.600 forint feletti összegre számíthatott, egészségbiztosítási és gyógytornász szakon 6000 forint feletti ösztöndíj járt. Kiemelt ösztöndíjat is igényelhetnek a főiskolásaink. Ennek feltétele, hogy a hallgató utolsó két féléves átlagolt tanulmányi átlaga elérje a 4,71-et. Ennek összege 10.000 és 17.000 forint körüli lehet, tehát jelentős anyagi segítség egy felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalnak.
– Ha figyelembe vesszük a korábbi esztendők tanulmányi átlagait, hogyan lehetne jellemezni a mai főiskolások szorgalmát?
– A felsőoktatásba egyre több hallgató kerül be, s ezzel párhuzamosan egy kicsit „csorbát szenved” a minőség. A tanulók mentalitása is megváltozott egy kicsit az utóbbi időben, lazult a munkához való viszonyuk. Az évek során kismértékben emelkedett azoknak a főiskolásoknak a száma, akiknek félévet kell ismételni. A kreditrendszerben tanulóknál pedig csak a második évben derül ki, hogy kik azok a diákok, akiket el kell bocsátanunk az intézményből, mert nem érték el a meghatározott kreditpontot.
Dr. Kovács László, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola igazgatóhelyettese elmondta: náluk első és másodévben kreditrendszerben, a harmadik évfolyamon pedig hagyományos rendszerben tanulnak a hallgatók. A mostani vizsgaidőszak után a tanulmányi átlag igencsak változó képet mutat, hiszen az első évfolyamon ez 2,1, másodévben 2,9, harmadévben viszont 3,9-es átlag született. Az iskolai átlag 2,96, amely közepes eredménynek minősül. Megtudtuk, a legtöbb elégtelen osztályzat számvitelből került az indexekbe, de gazdasági matematikából, mikroökonómiából és operációkutatásból is sok diáknak kellett utóvizsgáznia. Az igazgatóhelyettes hozzátette: az ő intézményükben – sok főiskolához és egyetemhez hasonlóan – jutalmazzák a jobb tanulmányi eredményt. Egy kettes átlagot elérő hallgató 5500 forint ösztöndíjat kap, egy hármas átlagú teljesítmény 9000 forintnyi, egy négyes átlag 15.000 ezer forintnyi, ötös átlag 24.000 forintos ösztöndíjat jelent. Ha valaki tartósan jó eredményt produkál, az köztársasági ösztöndíjra is pályázhat, melynek összege 30.000 forint körül mozog. Kovács László szerint a mai főiskolások tudatosak és próbálnak megfelelni az elvárásoknak. Törekednek a jobb eredményre, sokszor élnek például a javítási lehetőséggel. Egy-egy jobb érdemjegynek köszönhetően ugyanis javulhat az átlaguk, s ezzel egyenes arányban emelkedhet az ösztöndíjuk is.

vissza az elejére


Klubavatás a Munkácsyban

 

A mai Munkácsy Mihály Tagkollégium 1963-ban épült munkásszállóként. Diákoknak 1968 óta ad helyet, szinte változatlan körülmények között. Az állagmegóváson túl ugyanis nem történt nagyobb felújítás az épületen belül a nyitás óta eltelt több mint negyven év alatt. A változásra napjainkig vártak a diákok és nevelők egyaránt.

– Az iskolához tartozás évtizedei alatt soha nem maradt pénz a kollégium rendbetételére. Az idei tanévben azonban, a város kollégiumainak integrációjával új időszámítás kezdődött. Az összevonás lehetővé tette a pénzeszközök jobb elosztását. Így jutottunk felújítási kerethez mi is – fogalmaz Rosta László, a Munkácsy Mihály Tagkollégium vezetője. – Részben pályázati pénzből, részben pedig a költségvetés rendelkezésre álló összegéből hajtottunk végre kisebb munkákat. Megújult a kollégium előtere, megkezdődött a villamos vezetékek cseréje, 800 ezer forintból pedig sikerült befejeznünk a nyolc éve kihasználatlanul álló pinceklubunkat. Szakmunkástanulóink alakították ki a helyiséget annak idején, berendezésére azonban eddig nem jutott pénz.
Az ifjúsági klubként működő helyiséget ünnepélyes keretek között avatták fel a múlt héten zajló Munkácsy-napok nyitórendezvényeként. A klub szimbolikus kulcsát Gyutai Csaba alpolgármester adta át Gerencsér Ágnesnek, a diákönkormányzat titkárának. Elismerte az alpolgármester, hogy a város több kollégiumában szegényes körülmények között kell lakniuk a diákoknak, ám bízik benne, hogy a most rendelkezésre álló források legalább olyan szintre felhozzák a diákotthonokat, mint amilyen a Teleki Blanka Leánykollégium.
Az ifjúsági klub kitűnő lehetőséget kínál a ház lakóinak a televíziózásra, videózásra, kötetlen beszélgetésekre, melyekre korábban maximum az intézmény ebédlőjében nyílt lehetőségük a diákoknak. A Munkácsy-napok ideje alatt nem szűkölködött programokban a helyiség. Egyebek mellett sportrendezvények, vetélkedők zajlottak a pincében, de helyet adott a klub diszkónak is.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online