Aktuális

A kormány tervei között szerepel, hogy takarékossági okokból a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolát a Soproni Egyetemhez csatolja. Ez a lépés azt eredményezné, hogy a régió valamennyi egyetemi központja Győr-Moson-Sopron megyébe kerülne át, míg Vas és Zala megye felsőoktatási bázis nélkül maradna.

A témával kapcsolatban a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót, ahol Garamvölgyi György, a megyei közgyűlés alelnöke kifejtette: miután a 2000-es felsőoktatási integrációt követően a keszthelyi Georgikon Egyetem Veszprémhez került, a nyugat-dunántúli régióban két felsőoktatási központ jött létre, mégpedig a soproni és a győri székhelyű egyetem, valamint Vas megyében a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola. Az elmúlt egy évben Vas és Zala megye politikai erői között is konszenzus volt abban, hogy a két megye számára előnyösebb, ha a felsőoktatás lehetőségeit közelítik egymáshoz a megyék. Ezt alapul véve Vas és Zala megye kitűzött célja volt, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei két egyetemi központ mellett, a két megye létrehozzon egy harmadik egyetemi centrumot. Ennek megvalósításához a megyék közéleti és politikai szereplői mellett a Berzsenyi Dániel Főiskola vezetése is csatlakozott.
Garamvölgyi György úgy véli, hogy a kormány takarékossági tervei miatt nyomás nehezedik a szombathelyi főiskolára, hiszen Sopronhoz szeretnék csatolni az intézményt. Ha mindez bekövetkezne, szertefoszlana egy önálló vasi–zalai, illetve egy zalai felsőoktatási centrum létrehozására. Ennek megakadályozása érdekében mindent el fognak követni a megye vezetői és a politikusai, hangsúlyozta az alelnök.
Dr. Balogh Miklós, az MSZP országgyűlési képviselője szerint verseny alakult ki a nagyvárosok között a különböző funkciókért, s ebből nem marad ki a felsőoktatás sem. A megye érdeke, hogy növekedjen a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok száma, s hogy megakadályozza az emberek elvándorlását a lakóhelyükről. Ebben pedig kiemelt szerepe van egy felsőoktatási intézménynek, éppen ezért mind Zala, mind Vas megyének támogatnia kell a Berzsenyi Dániel Főiskola egyetemmé válását.
Dr. Gadányi Károly, a Berzsenyi-főiskola rektora a két megye közötti együttműködés lehetőségét vázolta. Mint mondta, Zala és Vas megye régóta természetes „szövetségesnek” számít, s örömteli, hogy ebben az oktatási versenyben is összefogással próbál megoldást találni a problémára. A felsőoktatásban a három megye tekintetében az erővonalak eltolódtak Győr-Moson-Sopron megye irányába, s a környező megyék azt vették észre, hogy kezdenek „kiürülni”. Ezt a folyamatot Vas és Zala megye is szeretné megakadályozni.
A Berzsenyi Dániel Főiskolával kapcsolatban ismét felmerült a soproni egyetemmel való integráció kérdése, ám a szombathelyi iskola irányítóinak és a zalai vezetőknek elhatározott szándéka, hogy Vas és Zala megyére építve hoznak létre egy kétközpontú felsőoktatási intézményt. Fontos, hogy az itt szóban forgó iskolák egymásra találása önkéntes alapon történjen és mindez szakmailag megalapozott legyen. Az új, létrejövő intézmény pedig a Deák Ferenc Egyetem nevét viselhetné.
A rektor a finanszírozással kapcsolatban kifejtette: az a pénz, amelyet az egyes képzési helyeken megtermelnek, az maradjon ott, és azt forgassák vissza az oktatás finanszírozásába, a fejlesztésekbe valamint a tudományos munkába. Hozzátette: Vas és Zala megyében annyi nappali képzésben részt vevő hallgató tanul most, amely létszámában nagyobb a Nyugat-Magyarországi Egyetem nappalis hallgatóinak számánál. Összesen 10–12 ezer hallgatót tud adni ez a két megye, amely mindenféleképpen életképes működést biztosít.

Európai uniós lobogót adtak át a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták helyi szervezetének vezetői dr. Gyimesi Endre polgármesternek a múlt heti közgyűlés megkezdése előtt.

Tar Ervin, a sajtó munkatársai előtt elmondta: sajnálják, hogy egy hónappal a csatlakozás előtt a zalai megyeszékhely közintézményein, és a közgyűlés dísztermében nincs még európai uniós lobogó. Szerintük, figyelembe kellene venni, hogy a városban 21 ezren szavaztak a csatlakozás mellett. Ezért gondolták azt, ajándékoznak egy zászlót a polgármesternek, aki azt köszönettel el is fogadta, megjegyezve, ünnepség keretében fogják felhúzni az EU-s zászlókat.
Dr. Kovács Péter, a szervezet alelnöke beszámolt arról, hogy Zalaegerszegen is megtörtént a tisztújítás. Megválasztották a városi elnökséget, az elnök ismét Tar Ervin lett, a két alelnök: Németh Ferencné és dr. Kovács Péter. Elnökségi tagnak választották Ferencz Dórát és dr. Pup Ákost.

Az egerszegi közgyűlés 500 ezer forinttal támogatja az általános tartalék keret terhére a Pécsi Tudományegyetem egészségügyi főiskolai karának zalaegerszegi képzési központját abból a célból, hogy a PEA-pályázatban megjelölt partnerekkel együttműködve készítse el a gébárti biomechanikai kutatólaboratórium és rekreációs bázis létrehozására vonatkozó pályázatát.
A PEA (Európai Pályázat Előkészítő Alap) program pályázatai révén a pályázó szervezetek szakértői segítséget szerezhetnek a 2004. május elsejei uniós csatlakozás után megnyíló Strukturális Alapok pályázataihoz. A PEA-ban való részvétel nem előfeltétele a Strukturális Alapokra való pályázáshoz, de aki ebben részt vesz és nyer, az sokkal nagyobb eséllyel indulhat az európai uniós pénzek megszerzéséért.

A közgyűlés gyakorlata az elmúlt években az volt, hogy újra kinevezték, általában három évre azokat az ügyvezetőket, akiket alkalmasnak tartottak feladatuk ellátására. Ezt a folyamatot látja megtörni a közgyűlés szocialista frakciója. Mint Kiss Ferenc, a képviselőcsoport elnöke fogalmazott, a Strand Kft. ügyvezetőjének lejárt a vezetői megbízatása, és mivel szakmai kifogás nem merült fel munkájával kapcsolatban, az lett volna a természetes, ha az eredetileg javasolt három esztendőre ismét kinevezik. Sajnos, személyi kérdések keveredtek a szervezet, a kft. átalakításának kérdésével. Így arról is vitáztak a képviselők, hogyan lehetne összevonni a Zalavíz Rt.-t a Strand Kft.-vel. Kiss Ferenc szerint nem vallott szint a többségi frakció, hogy miért is lett a három évből egyéves kinevezés.
A szocialista politikus szólt arról is, méltánytalannak tartották volna, ha az idei évben nem adományoz a testület díszpolgári címet. Ez is felvetődött ugyanis a másfél órás vita során a többségi frakcióban, amikor a négy jelöltről esett szó. A beérkezett javaslatok alapján több személyt is alkalmasnak találtak a díszpolgári és a Pro Urbe-díjra és végül örülnek annak, hogy mindkét elismerés átadásra kerül májusban, a város napján.

Alapításának 40 éves évfordulóját ünnepli a József Attila Városi Könyvtár. Az intézmény létét lehetne korábbra is datálni, hiszen 1946-ban működött már városi könyvtár Zalaegerszegen, ám az 1952-ben megyeivé alakult át. Tizenegy évnek kellett eltelnie ezt követően, hogy ismét úgy határozzon a Városi Tanács: saját fenntartású, mindentől független könyvtárat szeretne létrehozni. A József Attila Városi Könyvtár elődje 1963-ban nyitotta meg kapuit a József Attila Általános Iskola szomszédságában, a mai szakszervezeti könyvtár épületében.

Születésnapi megemlékezés a könyvtárban.

– Nagyon jó helyen működött intézményünk akkoriban is, hiszen a szomszédos iskola és a folyamatosan bővülő lakótelep sok olvasót adott. Mintegy 800–1000 olvasónk volt akkoriban – mesél a múltról Major Árpád, a könyvtár jelenlegi igazgatója. – A Városi Művelődési Központba 1981-ben költözött a könyvtár, át kellett ugyanis adnunk korábbi helyünket a szakszervezet részére. Körülményeink javultak, nagyon kevés könyvünk volt azonban. Sokat kellett dolgozniuk a kollégáknak annak érdekében, hogy fejlődjön, gyarapodjon az állomány. Mint ismeretes, dr. Gyimesi Endre volt az első igazgatója az új helyre költözött városi könyvtárnak, akinek nevéhez sok érdem fűződik. A négy könyvtári dolgozó mellé gyorsan nyolc érkezett, nagymértékben megnövekedett tehát az olvasókat kiszolgálók száma, ugyanakkor folyamatosan fejlődött a könyvállomány.
Elsősorban természetesen a lakótelep gyermekeit és felnőtteit szolgálta ki a városi könyvtár. A választás azonban nagyon jó volt, hiszen több általános, közép- és főiskola üzemel a Landorhegyen, nem beszélve a kollégiumokról. A felsőfokú képzés megjelenése új feladatot adott intézményünk számára. Be kellett szereznünk az általuk keresett szakirodalmat, melyek köztudottan nem olcsó kiadványok. A megoldás 1996-ban született meg. Együttműködési megállapodást kötöttek a város közművelődési könyvtárai a megyei könyvtárral annak érdekében, hogy ki tudják szolgálni a hallgatók igényeit. Így jutottunk mi is egyre több szakirodalomhoz.
A főiskolások mellett sok felnőtt és gyermek is rendszeres olvasónkká vált. Könyvtárba való becsalogatásukban nagy szerepet játszottak a kollégák, és az általuk szervezett író-olvasó találkozók.
– Jelenleg hány olvasója van a könyvtárnak?
– Ma 5000-nél több olvasót tartunk számon. Nagy részük tanuló, akik iskolai olvasmányokat, kötelező irodalmat és szakirodalmat keresnek leginkább. De a kisebbek szívesen viszik a mesekönyveket, szépirodalmat is. Olvasóink másik nagy körét az inaktív lakosság teszi ki, köztük a nyugdíjasok, gyesen lévő kismamák. Ők inkább bestsellereket, könnyebben emészthető műveket olvasnak. Igényeiknek megfelelően alakult át állományunk szerkezete. Egyértelműen tapasztalható, hogy a szépirodalom háttérbe szorult, így mi is inkább a szakkönyvekre helyezzük a hangsúlyt. Ma állományunk közel felét ezek teszik ki.
Örömmel mondhatom, hogy olvasóink száma mellett könyveink nagyságrendje is szépen gyarapodott az évek folyamán. Az 1981-es költözéskor mintegy 50 ezer kötetet számoltunk, most pedig hamarosan elérjük a 100 ezret.
– Milyen mennyiségben képesek új könyveket vásárolni?
– Évek óta kétmillió forint áll rendelkezésünkre új könyvek beszerzésére. Aki ismeri a mai könyvárakat, az jól tudja, hogy ez az összeg nem sokra elég. Pályázatokkal igyekszünk kiegészíteni ezt az összeget. A minisztérium minden évben kiírja úgynevezett érdekeltségnövelő pályázatát, melynek keretében az előző évben könyvbeszerzésre fordított összeg bizonyos hányadát visszajuttatja a könyvtárnak az állam. Mindez évente 800 ezer forint pluszt jelent számunkra, s természetesen minden más pályázati lehetőséget kihasználunk.
– Mennyiben változtatta meg a könyvtár iránti érdeklődést, illetve az itt dolgozók munkáját a számítógép, majd az internet megjelenése? Hiszen sokan azt jósolták, hogy a technika fejlődése háttérbe szorítja az olvasást.
– Szerencsére nem így történt, bár tartottunk attól, hogy elfordulnak olvasóink a könyvektől, folyóiratoktól, és az internetről szerzik be a számukra fontos információkat. Úgy fogalmazhatok, hogy a számítógép, majd különösen az internet megjelenése forradalmasította mind a könyvtári munkát, mind a könyvtárhasználati szokásokat. 2000 óta teljes állományunkat számítógépen tartjuk nyílván, a kölcsönzés is a computer bevonásával történik.
Amennyiben könyv formájában nem tudjuk megadni olvasóinknak a szükséges információt, a géphez nyúlunk, ahol pillanatok alatt megtaláljuk, amit kerestünk. Ugyanakkor nagy előnyt jelent az internet egy-egy könyv megrendelésében is. Míg korábban felhívtuk az ország nagy könyvtárait, egy-egy kötet után kutatva, s heteket, nem egyszer hónapokat várt az olvasó megérkezésére, most az internet segítségével tájékozódunk, hol található meg az adott könyv, E-mailen megrendeljük, s néhány napon belül itt van. De ez csak egy példa az internet könyvtárakat érintő előnyeiről.
– Milyen szerep vár a József Attila Városi Könyvtárra a jövőben?
– Azt gondolom, szerepet kell vállalnunk az emberek számítógépekkel és az internettel való megismertetésében. 2002-ben hat számítógépet nyertünk azzal a céllal, hogy alapfokú ismeretekhez juttassuk az olvasókat. Az elmúlt évben közel 200-an vettek részt a szervezésünkben indított 20 órás tanfolyamokon. Szeretnénk újabb pályázatok segítségével tovább folytatni képzéseinket.
Feladatunknak tartjuk az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek közvetítését is. Igyekszünk minél több, unióval kapcsolatos könyvet és dokumentumot beszerezni, s kölcsönözhetővé tenni azokat olvasóink számára. Az elmúlt évben – ugyancsak pályázaton – nyertünk két számítógépet, amelyek kizárólag az EU-val kapcsolatos információkat tartalmazzák majd. Napi 8–10 órában férhetnek hozzá az olvasók.