Panoráma

Zalaegerszeg polgármestere, dr. Gyimesi Endre és a város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának elnöke Bogdán János, együttműködési megállapodást írt alá, amely többek között rögzíti: a települési önkormányzat figyelemmel kíséri a cigány kisebbséget érintő jogalkotási folyamatokat és bármely szintű jogszabályi változásról tájékoztatja a CKÖ-t a kölcsönösség elve és gyakorlata alapján.

Az önkormányzat bizottságai szakmai segítséget és anyagi támogatást nyújtanak a cigány önkormányzat részére a kisebbség hagyományainak, kultúrájának ápolásához és sporttevékenységéhez. Támogatják a Cigány Kulturális Napokat, és mint dr. Gyimesi Endre fogalmazott, hagyománnyá szeretnék tenni a roma holokausztról való megemlékezést minden évben. A polgármester egyre dinamikusabbnak tartja a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzattal. Úgy véli, különösen szociális területen sokat segíthetnek egymásnak. Mint a megállapodás is tartalmazza, havonta tartanak megbeszéléseket a cigányságot érintő kérdésekben, és ha szükséges, a hivatalnak soron kívül kell fogadnia a CKÖ képviselőit és a szükséges, tájékoztatást részükre megadni. A közgyűlés a továbbiakban is biztosítja a CKÖ 2004. évi eredményes pályázataihoz szükséges önrészt, amely az elnyert összeg 10 százalékáig, legfeljebb 1 millió forintig terjedhet.
Bogdán János megköszönte azt a segítséget, amit a város közgyűlése és a polgármesteri hivatal nyújt a kisebbségi önkormányzatnak. A CKÖ elnöke elkeseredettségének adott hangot a kisebbségeket érintő jogalkotási folyamatok miatt. Mint fogalmazott, sérelmezi a névjegyzékre tett javaslatot, amely „listázná” a cigány kisebbséghez tartozókat. Szólt még az oktatás fontosságáról és megjegyezte: szeretnék, ha a romák is jó érzéssel lakhatnák be a várost.

A várossal megkötött együttműködési megállapodásról, valamint a minap a parlament által tárgyalt kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény módosításáról esett szó a CKÖ legutóbbi sajtótájékoztatóján.

Bogdán János elnök elmondta: a pályázati lehetőségeik szűkültek az idén, hiszen több helyen is olyan feltételrendszert határoztak meg, amelynek nem tudnak megfelelni a kisebbségi önkormányzatok. Kevés esély maradt a külső források megszerzésére, ezért a programok megvalósításában a helyi önkormányzatra kíván támaszkodni a CKÖ. Hozzátette: reméli, „élőbbé” tudják tenni az együttműködést és eredményes lesz a közös munka. Szeretnék, ha megteremtődnének azok a feltételek, amelyeknek köszönhetően munkához jutnak a romák, s így a társadalom adófizető polgáraivá válhatnak.
Bogdán János a választási törvény módosításával, illetve a névjegyzék felállításával kapcsolatban hangsúlyozta: felháborító és abszurd, hogy a parlament komolytalanul áll a kérdéshez, s együtt tárgyal két különálló törvényt. A törvénymódosítás sérti az alapvető állampolgári jogokat és számos viszályos helyzetet teremt. Megtudtuk, a zalaegerszegi CKÖ is fontolóra veszi, hogy csatlakozik az április 8-ra Komáromban tervezett demonstrációhoz, ahol előreláthatólag több megye roma vezetői tiltakoznak a választási törvény módosítása ellen.
Az elnök úgy látja, évtizedek óta folyik a cigányok megkülönböztetése elleni harc, a névjegyzék felállításával pedig pont a parlament teheti tönkre az eddig elért munkát.
Vajda László, a megye kisebbségügyi tanácsnoka kiemelte: széles körű tárgyalásoknak kellett volna megelőznie a törvénymódosítási javaslatot, ezzel szemben a kisebbségi önkormányzatokat meg sem keresték. Szégyenletes, hogy ennek értelmében a cigányoknak be kell bizonyítaniuk, hogy cigány származásúak. Nagy probléma, hogy Teleki László romaügyi államtitkár sem lépett fel ez ellen, holott a cigányság érdekei ezt kívánták volna. A romák óriási felháborodással fogadták a javaslatot, s egyértelműen azért dolgoznak, hogy mindez meghiúsuljon, fogalmazott Vajda László.
Végezetül Bogdán János a romák európai parlamenti képviseletéről szólt. Mint elmondta, összesen három roma képviselő szerepel a pártok listáján, akiket mindenben támogatnak, hiszen nekik köszönhetően a cigányság érdekei is megszólalhatnak Brüsszelben.

2004. március elsejétől vezette be a KÖGÁZ új számlázási módszerét, ám a rendszer működését biztosító szoftver hibája miatt számlázási és kommunikációs problémák merültek fel. A szakemberek szerint áprilisra normalizálódik a helyzet, a cég mindent elkövetett, hogy a kettőszázharmincezer fogyasztót ne érje kár – hangzott el a cég nagykanizsai sajtótájékoztatóján.
A „Mindigannyi” és a „Pontannyi” számlázási rendszer bevezetését kétéves előkészítő munka és másfél hónapos tesztelés előzte meg. A szakemberek gondossága ellenére egy fatális, előre nem látható – épp ezért kivédhetetlen – hiba miatt a többségében „Mindigannyi” számlázási módszert választók számláira a tényleges fogyasztásnál magasabb összeg került, illetve a mérőállás bejelentésére vonatkozó időpontot is hibásan tüntették fel. A fogyasztók (főleg a nyaralótulajdonosok) hirtelen, nagy számban akarták módosítani besorolásukat a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, amely nem tudta megfelelően kezelni a rengeteg, mintegy harmincnégyezer telefonhívást. A KÖGÁZ idejében hozzákezdett a probléma kijavításához, a hibásan kiküldött számlákra felfüggesztették a kamatszámítási eljárást és a felszólítások kiküldését. Réti András értékesítési vezető közölte: anyagi kár senkit nem fog érni, mert az esetleges, a hibás számlázásból adódó többletbefizetést jóváírják a következő havi számlán, de igény esetén vissza is fizetik az ügyfeleknek a tényleges fogyasztás feletti összeget. Lapunk kérdésére válaszolva a szakember azt is elmondta: a hiba körülbelül negyvennyolcezer ügyfelet érintett, és a KÖGÁZ forintosítható kára elenyésző az erkölcsi kárhoz képest. A kialakult, szinte hisztérikus helyzet komoly erkölcsi károkat okozott, mert csökkentette az ügyfelek bizalmát választott elszámolási módszerük iránt. A KÖGÁZ-t érintő összegszerű kár mértékéről még nincs információjuk.

A szakemberek régóta hangoztatják, hogy hazánk európai uniós csatlakozása után nagy szükség lesz a jól felkészített magyar szakmunkásokra. Ennek kicsit ellentmond, hogy egyes szakmákat – amelyeket lehet, hogy az EU-ban kiemelten kezelnek – nem igazán akarnak kitanulni a fiatalok.

– Magyarországon a 90-es évektől a végzős nyolcadikasok mintegy 25 százaléka tanult tovább gimnáziumba, s robbanásszerűen megnövekedett a szakközépiskolába jelentkező fiatalok száma. Ennek hatásaként csökkent a szakmunkásképzőkben tanuló diákok száma – kezdte Bogár Imre, a Báthory–Kinizsi iskola igazgatója. – A magyar társadalomban elterjedt az a nézet, hogy érettségi nélkül nem lehet „élni”, ezért a szülők is szívesebben íratják gyereküket gimnáziumba, vagy szakközépbe. Sajnos, ma a szakmunkásnak nincs megfelelő presztízse Magyarországon, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy csökkent az egyes szakirányok iránti kereslet. Németországban például ez teljesen másként van, ott megbecsülik a szakmunkásokat is. Nálunk sokan úgy gondolják, hogy a érettségi bizonyítvány megszerzése automatikusan valamilyen irodai állást von maga után. Egyébként 1998-tól megváltozott a szakmunkás fiatalok képzése, ahol két évig egy általános képzésben vesznek részt, majd ezt követően újabb két évet töltenek a szakma kitanulásával.
– Mennyire vonzóak a Báthory–Kinizsi iskola által kínált szakmák?
– Szerencsére az iskolánkban a vendéglátó szakmunkás szakokra most is többszörös a túljelentkezés, viszont a mezőgazdasági szakmáknál jóval nehezebb a beiskolázás. A vendéglátás ma is vonzó a fiatalok számára, így szívesen jönnek hozzánk tanulni. A másik terület kicsit összetettebb. Azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság nincs valami rózsás helyzetben, az ország gazdasága pedig nagyban meghatározza a tanulók iskolaválasztását. A kézi munkával összefüggő szakokra jóval kevesebben jelentkeznek. Vannak olyan szakmák, így például az állattenyésztési és kertészeti szakirányok, amelyek nem annyira vonzóak a tanulók számára. Az intézményünk természetesen mindent elkövet annak érdekében, hogy ezeket a mezőgazdasági alapszakmákat fenntartsa. Ahhoz azonban, hogy gyökeres változás történjen ezen a területen, minimum kormányzati összefogás szükséges.
– Milyen jövő vár az Európai Unióban a magyar szakmunkásokra?
– Úgy látom, aki jó szakmunkás és jó szakember, annak 2004. május 1. után sincs félnivalója. A nyelvismeret viszont roppant fontos, hiszen enélkül egyetlen szakmában sem lehet majd tevékenykedni. A mi intézményünk is ennek szellemében végzi az oktatói munkát, s próbáljuk minél magasabb szinten elsajátíttatni az idegen nyelvet a diákokkal.
Baján Antal, a Ganz–Munkácsy iskola igazgatója elmondta: a korábbi időszakban úgy tűnt, hogy csökken a szakképző iskolába jelentkező diákok száma, de az elmúlt évben ismét sokan adták be ide a jelentkezésüket. Igaz, vannak olyan szakmacsoportok, amelyeket nem igazán kedvelnek a fiatalok.
– Véleményem szerint a szülők rosszul teszik, ha mindenáron a gimnáziumot erőltetik a gyereknek. Egy jó szakma elsajátítása ugyanis sokkal többet ér, mint egy gyenge gimnáziumi eredmény – fogalmazott Baján Antal. – Nálunk a Munkácsy tagiskolában vannak olyan tradicionális fémipari szakmák, amelyeknél nehezebben megy a beiskolázás. Mindez azért érdekes, mert az Európai Unióban pont ezeket a szakmákat preferálják. Sokan úgy gondolják, hogy értelmetlen, ha a gyerek esztergályosnak, vagy lakatosnak tanul. Ők nem tudják, hogy mi már nem a klasszikus értelemben vett lakatos, vagy esztergályos szakmákat oktatjuk a tanulóknak, hanem a modern feltételeknek és elvárásoknak megfelelően végezzük a képzést. A diákok a munkafolyamatok számítógépen való alkalmazását is tanulják, így ennek köszönhetően felkészült szakemberként kerülnek majd ki az intézményből. A szülőknek meg kellene érteniük, hogy a munkaerőpiacon igény van ezekre a szakmunkásokra, s a későbbi elhelyezkedés sem okoz problémát.
– Az intézmény hogyan teheti vonzóvá az általa kínált szakmacsoportokat?
– A legfontosabb: a Ganz–Munkácsy iskola felkészült arra, hogy jó szakembereket képezzen a régiónak és az Európai Uniónak. Folyamatosan figyeljük a munkaerőpiacot, emellett száz céggel állunk kapcsolatban, s ezekhez igazodva végezzük a szakmai munkát. Széles körű képzést kínálunk, amelyekkel egész biztosan lehet majd elhelyezkedni az EU bármelyik tagországában. Egy jól felkészült, nyelvet beszélő szakemberre biztos, hogy lesz kereslet az európai uniós csatlakozás után. Ennek szellemében kiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelv oktatására is.