Horizont

Nő a daganatos betegek száma a fül-orr-gégészeten

Dr. Péter József 1982-ben végezte el az orvostudományi egyetemet Pécsett, majd 15 éven keresztül a fül-orr-gége klinikán dolgozott. Onnan került el Szekszárdra, március 1-je óta pedig a Zala Megyei Kórház fül-orr-gégészetét vezeti. Dr. Csidei Irén főigazgató elsősorban azért hívta Zalaegerszegre az elismert szakembert, hogy kiszélesedjen a fejnyaki onkológiai műtéti ellátás a helyi kórházban.

– Több, mint tíz éve foglalkozom már fejnyaki műtétekkel, melyek körébe elsősorban rosszindulatú daganatos betegségek tartoznak. Ilyenek a szájüregi, garat- és gégerákok, melyek száma sajnálatos módon évről évre nő – említette beszélgetésünk alkalmával dr. Péter József osztályvezető főorvos. – Megállapítható ugyanakkor, hogy a klasszikus fül-orr-gégészeti betegségek, mint például a krónikus középfülgyulladás előfordulása csökken. Míg korábban rengeteg beteget kezeltünk krónikus középfülgyulladással, ma elenyésző a számuk. Ez elsősorban abból következik, hogy már egészen fiatal korukban elkezdünk foglalkozni a problémás gyerekekkel. Ha szükségét látjuk, kivesszük az orrmandulájukat, szellőzőcsövecskét helyezünk a dobhártyába, gondozzuk őket, ezért úgy nőnek fel, hogy rendben van a fülük. Az úgynevezett szociális betegségek száma, melyeket az elmaradottság, a szegénység indukált, szintén csökkent.
Ennek ellenkezője tapasztalható viszont a különböző, allergia okozta melléküreg-problémák, vagy orrpolipok tekintetében. Nagyon sok beteget kezelünk ilyen panaszokkal. S ahogy már említettem, betegeink másik nagy csoportját a daganatosok teszik ki. Évente közel 50 ezer új szájüregi, gége- illetve garatrákos beteget ismernek fel Magyarországon. Ez a szám 15 évvel ezelőtt még 40 ezer alatt volt.
– Mi okozhatja a daganatos betegségek számában történt megugrást?
– Elsősorban az életmódra vezethetők vissza az okok, nem hinném, hogy genetikai állományunk romlott volna le az évek alatt ilyen mértékben. Inkább az alkohol, a dohányzás, a szegénység, a stressz, és a rossz szájhigiénia azok, amelyek a daganatok kialakulásához vezetnek. Többségében az 50–60 éves korosztályt veszélyezteti ennek a fajta ráknak a kialakulása, de találkoztam már 40-es, sőt még fiatalabb daganatos beteggel is. Sokkal gyakoribb a férfiak körében, ám mivel a nők életmódja is kezd hasonlítani a férfiakéhoz, egyre több a női beteg. Valamikor 20-1 volt a gégerák előfordulása a férfiak „javára”, mára 10 alá csökkent a különbség.

– Milyen lehetőségek nyílnak a daganatos betegek kezelésére?
– Szerencsére nagyon sokat fejlődtek az utóbbi évtizedben a műtéti eljárások. Rengeteg új rekonstrukciós lehetőséget dolgoztak ki. Ez az igazán fontos, hiszen a daganat kivétele szinte bármilyen esetben végrehajtható lenne, nagyon fontos azonban, hogy mód nyíljon a rekonstrukcióra. Mivel e területen nagy fejlődés következett be, ma már komolyabb műtétek elvégzésére is lehetőség van – tájékoztat az osztályvezető főorvos. – A műtéti ellátást korszerű sugárterápiás eszközök egészítik ki. Gyógyszerek tekintetében viszont elmaradott ez a terület. A laphámrák ugyanis, amely a szájüregben, gégén, vagy garatban előfordul, nem igazán kezelhető gyógyszeres úton. A gyógyulás esélyei sok tényezőtől függnek. Ezek közé tartozik, hogy milyen szövettani típusú daganatról van szó, mennyire agresszív, hol helyezkedik el, milyen kiterjedt, s melyik stádiumban fedezzük fel. Legjobban talán a hangszalagrákok gyógyíthatók, amelyek már nagyon korai stádiumban rekedtséget okoznak, s orvoshoz fordul a beteg. A korai felismerésnek köszönhetően a végleges gyógyulás esélye jóval 90 százalék felett van. A garat alsó részének rákos elváltozása esetében azonban csökkennek az életkilátások. A betegeknek mindössze 30–40 százalékukat tudjuk gyógyultan hazaengedni. A gégerákokra összességében azt mondhatom, hogy több mint 60 százalékuk végleg gyógyítható.
– Milyen állapotokat tapasztalt idekerülésekor a kórházban?
– Úgy gondolom, a megyei kórházak viszonylatában egyáltalán nincs elmaradva a zalai, sőt, talán előbbre is járnak. Az épületeken is látszik, hogy nincsen az a szörnyű lepusztultság, pénztelenség, mint az ország egyes részein. Az emberek sem elégedetlenek, ami arra enged következtetni, hogy talán nagyobb anyagi biztonságban élnek, mint más kollégáik.
Hasonlóan jókat mondhatok az ellátás színvonaláról. Felkészült kollégákat találtam az osztályon.
A feladatokhoz igazítottan nagy átépítés folyik a megyei kórház fül-orr-gégészetén. Zajlik egyrészt a műtő rekonstrukciója. Korábban nem rendelkezett légkondicionálóval a helyiség, így nyáron nem ritkán 34–36 fokban kellett operálniuk az orvosoknak. A műtő felújításával egy időben változik az osztály elrendezése is. A bejárattól jobbra kapnak majd helyet a súlyosabb, daganatos betegek egy izolált részen, külön vizesblokkal, míg a folyosó bal oldalára a klasszikus fül-orr-gégészeti betegeket helyezik. Az átépítés befejezését a hónap végére ígérik a szakemberek.

A zalai szakképzés 120 éves évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat zárásaként többfunkciós szaktantermet avattak a Munkácsy tagiskolában.

A diákok a régi szakmai képzést mutatták be.

Az avató a diákok régi szakmai képzést bemutató műsorával vette kezdetét, majd Bohár János, a Munkácsy tagintézmény vezetője köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: a 2003–2004-es tanév kiemelkedő esztendő az iskola életében, hiszen az intézmény 120 éves fennállása mellett Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulóját is az idén ünneplik. A zalai szakképzés 120 éves fennállásnak alkalmából január 22-én indult az ünnepi programsorozat, ahol a szakmai előadások, termékbemutatók, tanulmányi és sportrendezvények kapták a főszerepet. Emellett az évfordulóhoz kapcsolódóan készült egy évkönyv, valamint a Munkácsy-iskola történetét illusztráló kiállítás is.
Ezt követően a munkácsys tanulók divat- és fodrászbemutatóját láthatták az egybegyűltek, amely után Baján Antal, a Ganz–Munkácsy iskola igazgatója elevenítette fel a jubileum alkalmából szervezett rendezvényeket, így például az autós szakmai napot és az OKÉV Nyugat-dunántúli Regionális Szakképzési Bizottságának ülését. Elhangzott, az idei tanév kezdetétől több mint 100 millió forintos fejlesztést hajtanak végre az intézményben, melynek egyik része a most átadásra kerülő többfunkciós szaktanterem. Ez a jövőben az itt folyó napi oktatás mellett a különböző közösségi rendezvényeknek ad majd otthont. Az iskola ezután is fontosnak tarja a hagyományok ápolását, az ilyen jellegű fejlesztések pedig jó alapot nyújtanak a későbbi kihívásokhoz, tette hozzá az igazgató.
Az avatón Gyutai Csaba alpolgármester a szakoktatás komoly bázisának nevezte a Munkácsy-iskolát, amely a zalai szakképzés egyik „zászlóshajójaként” funkcionál. Gratulált az újabb fejlesztéshez és jelképesen átnyújtotta az alapító okiratot Baján Antal igazgatónak. A rendezvényen megjelent Kiss Bódog Zoltán, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke is, aki a szakemberek képzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, Magyarországon rengeteg jól felkészült szakember tevékenykedik, akiket az uniós csatlakozás után meg kell őriznie az országnak.