Fókusz

Július 1-jén lép hatályba a környezetterhelési díjról szóló törvény, amelyet a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és a természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelmi költségvetési források biztosítása érdekében alkotott meg az Országgyűlés. A törvényben meghatározottak értelmében levegő-, víz- és talajterhelési díjat kell fizetniük azoknak a környezethasználóknak, akik terhelő anyagokat juttatnak élőhelyünkbe.

A talajterhelési díj rendeletének megalkotása a helyi önkormányzatok kötelessége. A legutóbbi közgyűlés elfogadta a rendelet koncepcióját, támaszkodva a törvényben meghatározott alapelvekre. A díjfizetés legfontosabb tudnivalóiról dr. Kovács Gábor jegyzőt kérdeztük.
– Adók módjára beszedendő díjról van szó, amelynek bevezetését a központi jogszabály írja elő. Talajterhelési díjat azoknak a kibocsátóknak kell fizetniük, akik nem kötöttek rá a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára, és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaznak – számol be a jegyző. – Az utcai gerincvezeték megléte megadja tehát az alapot arra, hogy a szennyvizet a környezet terhelése nélkül helyezze el a tulajdonos, így aki nem élt ezzel a lehetőséggel, automatikusan bekerül a díjfizetésre kötelezettek körébe. Városunkban a Zalavíz Rt.-től kapott információk alapján mintegy 2150 ilyen ingatlan van.
– Mekkora összeget kell majd fizetniük nekik talajterhelési díj címén?
– A talajterhelési díj mértékének meghatározása három összetevő – alap-, egységdíj, valamint a területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó – alapján történik. Meglehetősen bonyolult számításról van tehát szó. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott víz mennyisége csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel. Az egységdíjat 120 forint/köbméterben határozta meg a törvény. Ugyancsak a jogszabály döntött arról, hogy Zalaegerszeg a területérzékenység tekintetében a legérzékenyebb területek közé tartozik. Ennek megfelelően a legmagasabb szorzókat kell alkalmaznunk, azaz a veszélyeztetési szorzó 1,0, a területérzékenységi szorzó 1,5 – részletezi a díjszámítás kritériumait dr. Kovács Gábor. – Mindent egybevetve egy átlagos háztartásban, 3–4 fő vízfogyasztását figyelembe véve éves szinten 10–11 ezer forintos kiadást jelent a talajterhelési díj. Jó hír azonban, hogy fokozatos bevezetésről szól a törvény. Az idei évben a talajterhelési díj 20 százalékát, jövőre annak 40 százalékát, 2006-ban felét, 2007-ben 70 százalékát, 2008-ban a díj 91 százalékát kell megfizetni, és csak 2009-től rójuk ki a megállapított összeg 100 százalékát.
A talajterhelési díjból származó bevétel az önkormányzatoknál marad. Zalaegerszeg ennek értelmében az idei évben 3 és fél millió forintos bevételre számíthat, 2009-ben pedig megközelíti ez az összeg a 19 millió forintot. A talajterhelési díj a környezetvédelmi alap bevételét képezi, így kizárólag a talaj, valamint a vízminőség védelmére fordítható.
– Van-e lehetőség kedvezmény igénybevételére?
– A környezetterhelési díjról szóló törvény értelmében csökkenthető a talajterhelési díj alapja azzal a számlákkal igazolt szennyvízmennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. Méltányossági kedvezményt viszont nem alkalmaz az önkormányzat a talajterhelési díj esetében, hiszen éppen az a célja, hogy rászorítsa az ingatlantulajdonosokat a szennyvízcsatornára való rákötésre.
A zalaegerszegi ingatlanok helyszíni ellenőrzését még az elmúlt esztendőben megkezdte a polgármesteri hivatal műszaki osztálya az üzemeltetővel közösen. A felmérés jelen pillanatban is tart. Információink szerint a város területén elszórva találhatók azok az ingatlanok, amelyek rendelkeznek ugyan közcsatornával, ám tulajdonosuk nem kívánt rákötni arra.
Érdemes megfontolni a csatlakozást, amennyiben ugyanis él a az érintett ingatlan tulajdonosa a rendszer adta lehetőséggel, nem kell megfizetnie a talajterhelési díjat. Mint Déri Zoltántól, a Zalavíz Rt. Zalaegerszeg és környéke üzemmérnökség vezetőjétől megtudtuk, a hatályos jogszabályok értelmében kiviteli tervet kell készíttetniük a csatornára rákötni kívánóknak, majd kötelesek megfizetni az önkormányzat részére a közműfejlesztési hozzájárulást, amelynek összege – bekötésenként – jelen pillanatban 76 ezer forint+áfa. Ezen az összegen felül fizetnie kell a tulajdonosnak a kivitelezésért is, amely átlagos esetben további 80–100 ezer forintos kiadást jelent. A közcsatornára való rákötés tehát nem olcsó, ám, mint Déri Zoltán mondja, hosszú távon megtérülő beruházás. Egyrészt nem kell fizetnie az illetőnek a talajterhelési díjat, ugyanakkor a szennyvízdíj is jóval olcsóbb, mint a szippantás egy alkalommal.
Egy másik megoldás a talajterhelési díjfizetés kötelezettsége alóli mentesülésnek egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. Azokat, akik rendelkeznek ilyen létesítményekkel, még akkor sem terheli a díj, ha egyébként ki van építve környezetükben a szennyvíz gerincvezeték.

Az elmúlt hétfőn a magyar nyelv és irodalom érettségivel megkezdődtek a 2004-es érettségi vizsgák. A végzősök idén vizsgáznak utoljára a hagyományos rendszerben, hiszen jövőre a tanulók már kétszintű érettségin adnak számot tudásukról.

Írásbeli érettségi irodalomból a Zrínyiben.

Aki túl van már rajta, az tudja, hogy minden középiskolás számára vízválasztó az irodalom érettségi, hiszen az írásbeli vizsgák közül ezt írják először a fiatalok. A korábbi évekhez hasonlóan, az idei irodalom érettségi reggelén is nyolc órakor hágott a tetőfokára az izgalom, ugyanis ekkor tették nyilvánosan közzé a 2004-es érettségi tételeket. Petőfi, Kosztolányi és Mikszáth – ebben az esztendőben ezt kapták feladatul a maturálók. Sok diák ezt hallva – s természetesen az izguló szülők is – talán megnyugodott egy kicsit, hiszen összességében megírható tételeket kaptak feladatul az érettségizők.
Nyolc óra után hozzá is kezdhettek a tanulók a munkához, melyre összesen négy óra állt a rendelkezésükre. A Zrínyi Miklós Gimnáziumba tíz óra körül érkeztünk, ekkor már javában dolgoztak a diákok. A padokon szöveggyűjtemények, plüssállatok, innivaló és csokoládé. A sikeres dolgozat megírásához elengedhetetlen a négy évi lelkiismeretes tanulás, ám ilyen „kritikus” pillatokban egy-egy szelet csokoládé és egy korty ital nagyban hozzájárulhat az eredményességhez – vallják a fiatalok.
Tizenegy óra után nem sokkal már volt olyan végzős, aki végzett a dolgozat megírásával, és miután még néhányszor stilisztikailag átolvasta az irományát, beadta azt. Bak Ivett a nagy izgalmak után az iskola udvarán barátnőivel beszélte meg a friss élményeket.
– Mikszáthot választottam, mert úgy gondoltam, erről tudok a legtöbbet írni – mondta Ivett. – A tételek szerintem nem voltak nehezek, mert Kosztolányi is jó téma és Petőfiről szintén sokat tanultunk. Akikkel egy osztályteremben érettségiztem, ők valamennyien Mikszáthot választották, nekem öt és fél oldalt sikerült írnom. Remélem, a holnapi matek sem lesz túl nehéz. Egyetlen probléma van csak, hogy otthon felejtettem a mobiltelefonomat, és még nem tudtam felhívni a szüleimet, akik biztosan nagyon izgulnak értem.
Pár perccel később lépett ki az ajtón Megadja Gábor, aki Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal című versének elemzését választotta.
– Az osztálytársaim közül sokan ezt dolgozták fel. Én azért választottam Kosztolányit, mert erre emlékeztem a legjobban. Összességében könnyű tételsort állítottak össze, de csak az értékelés után derül majd ki, hogy hogyan sikerült. Az érettségi előtt sokan mondták, hogy Arany, Madách, Jókai, Balassi, Berzsenyi, vagy Pilinszky biztosan lesz, de mint látszik, nem jött be a jóslat. Véleményem szerint, az érettségi vizsga nem sokkal több, mint egy sima dolgozat, így nem kell annyira izgulni.
Háromnegyed egyre valamennyi zrínyis diák befejezte az írást, majd miután az ifjak az osztálytársakkal kiértékelték a tételeket és a történéseket, hazaindultak, hogy lelkiekben felkészüljenek a másnapi matematika érettségire.

Kiváló tanulók elismerése

Az elmúlt évek hagyományait folytatva május 7-én a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben közel 70 középiskolás diák vehette át a tanulmányi oklevelet Gyutai Csaba alpolgármestertől (képünkön). Volt a fiatalok között Szakma kiváló tanulója, akadt aki országos divattörténeti versenyen ért el kiváló eredményt, míg mások diákolimpián remekeltek.

Zalaegerszegen egyelőre várat magára az Iskolatej-program bevezetése. A kormány rendelkezése értelmében május 1-jétől minden általános iskolás ingyen juthatna hozzá az iskolatejhez, határoztak ugyanakkor arról is, hogy a program költségeit előre meg kell finanszírozniuk az önkormányzatoknak. Több, egyébként is forráshiánnyal küzdő település ezt nem engedheti meg magának, ám ha meg is tehetné, 150-nél több általános iskolás esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, amely lehetetlen a kitűzött május 20-ai határidőig. Egerszegen nem a fedezethiány, hanem ez utóbbi tényező akadályozza, hogy a közeljövőben friss tejhez jussanak a gyerekek.

– Mindenképpen üdvözöljük a kormány Iskolatej-akcióját, ám sajnos szaga, mégpedig kampányszaga van a tejnek a kormány részéről – fogalmazott Gyutai Csaba alpolgármester, akit az Iskolatej-program kapcsán kerestünk meg. – A megalkotott rendelet sajnos betarthatatlan a határidők miatt. Május első napjaiban jelent meg az iskolatejről szóló rendelkezés, és mindössze május 20-áig nyújthatnak be pályázatot a programban részt venni kívánó önkormányzatok. Egy akkora város esetében, mint Zalaegerszeg, tízmillió forintot meghaladja a költségek nagysága, ha biztosítani kívánjuk az általános iskolások számára a tejet. Ekkora költség esetében pedig közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a tej beszerzésére. Minderre rendkívül kevés az idő, ebből adódik, hogy nem tudunk részt venni az első pályázati körben.
Gyutai Csabától megtudtuk, hogy a polgármesteri hivatal művelődési és közoktatási osztálya közreműködésével felmérést végeztek az általános iskolákban arra vonatkozóan, hány gyermek tartana igényt a napi friss tejre. Az alsó tagozatosok közül 2206-an, a felsősök köréből 2643 fő igényelte a tejet, azaz összesen 4849-en, mintegy fele az általános iskolásoknak. Amennyiben 30 forinttal számolunk egy pohár tejet, és a szeptemberi iskolakezdéstől, december 31-éig mindennap, azaz 70 napon át kapnának belőle a gyerekek, valamivel több, mint 10 millió 600 ezer forintot kell megelőlegeznie az önkormányzatnak. A kifizetett összegből 4 millió 414 ezer forintot térítene vissza az állam a városnak.
– Ekkora összegű beszerzés mindenképpen közbeszerzés-köteles. Csak azt követően hirdethetjük meg azonban az eljárást, hogy úgy döntött a közgyűlés, csatlakozni kíván a kormány által meghirdetett Iskolatej-programhoz. Erre legközelebb júniusban nyílik lehetőség, azaz szeptember 1-jétől tudjuk biztosítani a tejet az általános iskolásoknak. Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy a program csak december végéig szól, a folytatásról nincsen hír – számolt be Gyutai Csaba. – Nagyon szigorú előírások társulnak egyébként az Iskolatej-akcióhoz. Meg van szabva, hogy mintát kell félretenni a kiosztott tejből, biztosítani kell a megfelelő hűtést. Amennyiben erre nincsenek lehetőségek az iskolában, úgy kell megoldani a szállítást, hogy 20 perccel a fogyasztás előtt kerüljön az intézménybe a tej.
Rendelkezik már az önkormányzat egy olyan cég ajánlatával, amely vállalná, hogy naponta, röviddel a fogyasztás előtt szállítja ki a tejet az iskolákba. Érdemben azonban, a közbeszerzési kötelezettség miatt, nem tud foglalkozni a város az ajánlattal.
Az iskolatej-program júniusban kerül a közgyűlés elé. Amennyiben a képviselők többsége a csatlakozás mellett dönt, a 10,6 millió forint előteremtése érdekében szükség van a költségvetés módosítására.

A „Látható és polgárbarát rendőrség” szlogen tartalmi erősítése érdekében belső átcsoportosításokkal és munkaszervezési intézkedésekkel szeretné tovább javítani a közterület biztonságát a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság. A közelmúltban felállított akciócsoport mellett május 17-ével körzeti megbízotti csoport kezdte meg működését. A három főből álló különítmény a Belvárosra koncentrál, állandó jelenlétükkel szeretnék elérni a bűnelkövetések számának minimalizálását.

Kámán János, Zalaegerszeg rendőrkapitánya sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az egyenruhás rendőrök gyalogosan járőröznek majd a város legfrekventáltabb területén. Legtöbbször a Centrum, Deák és Dísz téren, valamint a Kovács Károly téren és az autóbusz-állomáson tűnnek majd fel. Legfontosabb feladatuk a bűnmegelőzés, felvilágosítás adása, a közterületek rendjének védelme, valamint a közlekedés és a parkolás szabályainak betartatása. Emellett napi élő kapcsolatot alakítanak ki a területükön élőkkel, házfelügyelőkkel, illetve az ott dolgozó üzlettulajdonosokkal, eladókkal, intézmények vezetőivel, biztonsági szolgálatokkal.
Természetesen nemcsak jelen lesz a csoport a belvárosban, hanem határozottan fel is lép a szabálysértőkkel, bűnelkövetőkkel szemben. Fokozottan számíthatnak büntetésre a tilosban parkolók, és ódzkodniuk kell a rendőröktől a zsebeseknek is. Rendszeresen ellenőrzik majd a csellengő fiatalokat, valamint közreműködnek a rendezvények, vásárok zavartalan lebonyolításában.
A belvárosi körzeti megbízotti csoport tagjai kizárólag saját területükre koncentrálnak. Mentesíti őket a kapitány minden olyan rendőri tevékenység alól, amely elvonná figyelmüket, idejüket, kapacitásukat működési körzetük közterületi tevékenységétől. A rendőrök munkáját a korábbiaknál is nagyobb mértékben segítik majd a közterület-felügyelők, valamint a Parkológazda Kft. munkatársai, szükség esetén pedig a gépkocsizó járőrök is rendelkezésre állnak.
A csoportot Czilinger Csaba, rendőr főhadnagy vezeti, tagjai pedig Jákli Attila és Zámbó Roland törzsőrmesterek.