Címlap

Dr. Habsburg Ottó és felesége Regina főhercegnő látogatott Zalaegerszegre az elmúlt héten. A vendégeket csütörtökön a reggeli órákban dr. Gyimesi Endre polgármester fogadta a Városházán, majd a Páneurópai Unió elnöke a Zrínyi-gimnáziumban rendhagyó történelemórát tartott, melynek keretében válaszolt a diákok kérdéseire is. Ebéd után ellátogattak az olai ferences templomba, melyet édesapja, IV. Károly király tiszteletére építettek. A szószéket pedig édesanyja Zita királyné adományozta. A templomban Rácz István, Piusz atya kalauzolta Habsburg Ottót és feleségét.

Délután a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben tartott előadást az idén 93. életévét betöltő európai politikus, aki évtizedek óta élharcosa az európai egyesülésnek. Mint mondta, az utóbbi hónapokban sokat utazott, végigjárta a Duna-medencét, azt a történelmi közösséget, amely összetartozik. Valamennyi országnak komoly szerepe volt egymás történelmében, ezért is lenne fontos Horvátország és Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz. Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás jelentősége, hogy megváltozik hazánk korábbi stratégiai helyzete, a csatlakozás előnyöket jelent majd, biztonságot és a haladás előfeltételét. Nem ért egyet a pesszimistákkal, szerinte a magyar mezőgazdaság sem fog elsorvadni. Nem szabad riogatni a lakosságot. Az viszont biztos, hogy ajándékot nem várhatunk, csak kemény munkával tudunk az unióban eredményt elérni. Optimistának tartja magát, mert ebben a munkában az emberi tudás és a munka lesz a döntő, ezért a magyaroknak nem kell félniük. „Azt nem bánom, ha választások idején a pártok szidják egymást, de kifelé egységet kell mutatni, a nemzetet érintő kérdésekben” – fogalmazott. Így lesz súlya Magyarországnak az Európai Unióban. Éppen ezért fontos, hogy június 13-án minél többen menjenek el szavazni, mert nem mindegy, milyen összetétele lesz az európai parlamentnek.
A találkozó végén az Együtt Zalaegerszegért Egyesület tiszteletbeli elnökévé fogadták, az erről szóló oklevelet dr. Ribiczey Pál, az EZE elnöke adta át Habsburg Ottónak.

Május 1-jével életbe lépett a munka törvénykönyvének az orvosokra, illetve egészségügyben dolgozókra vonatkozó rendelkezése. A törvény heti 40 órában határozta meg számukra a kötelező munkaidőt, emellett 8 óra kötelezően elrendelhető túlmunka szerepel a jogalkotásban. Szabályozta továbbá a rendelet az ügyeletek rendjét, és életbe lépett a sürgősségi ellátásról szóló jogszabály is.

Az új rendelkezések átgondolásra, és némi átalakításra késztették a megyei kórház vezetését. Dr. Csidei Irén főigazgatót a lakosságot is érintő változásokról kérdeztük.
– Fontos tudni, hogy kórházunkban – elsősorban financiális okok miatt – nem működik sürgősségi betegfelvételi osztály. Immár egy évtizede kialakult az a rendszer, hogy a sürgősségi betegeket a tünetcsoportnak megfelelő osztályokon látjuk el. Jól tudják a háziorvosok és a mentők is, milyen problémával, melyik osztályra vigyék a beteget. Úgy érzem, jól működik ez a rendszer, ami azért is fontos, mert nem lenne pénzünk kialakítani egy külön a sürgősségi betegek ellátását végző osztályt. A jogszabály csupán azt írja elő, hogy meg kell teremteni a sürgősségi betegellátás lehetőségét. Ezt a kórház, az imént felvázolt módon, teljesíteni tudja – magyarázza dr. Csidei Irén főigazgató. – A már meglévő rendszerünkhöz alakítottuk az új munkaügyi szabályokat. Elsősorban azt kellett figyelembe vennünk, hogy az ügyeletet teljesítők heti 60 óránál nem dolgozhatnak többet. A kötelező túlmunkával együtt számított 48 órához hozzájön még 12 óra, amelynek terhére önként vállalhatnak túlmunkát az egészségügyben dolgozók. Szerencsére intézményünkben a törvényben meghatározott 48 órás munkahéttel is megoldható az ügyeleti ellátás, több esetben azonban szükség van arra, hogy felajánlják a kollégák önként vállalt túlmunkájukat. A legnehezebb helyzetben jelen pillanatban a neurológia van, ahol nagyon kevés az orvos. Ezen az osztályon jelen pillanatban nem tudjuk a szabott keretek között megoldani az ügyeleti ellátást. A jövő héten egyeztetünk a neurológia megsegítéséről. Természetesen a változtatásokat alaposan átbeszéltük a kórház dolgozóival. Készítettünk egy javaslatot, amelyben ismertettük a jogszabályokat, majd megkértük az egyes szakmák osztályvezetőit, hogy üljenek le a kollégákkal, és tárgyalják meg javaslatunkat. Az elmúlt két napban minden olyan osztály dolgozójával egyeztettünk, amely ügyeletet lát el. Igyekeztünk olyan koncepciót elfogadni az ügyeleti és sürgősségi ellátásra vonatkozóan, amely mind a kollégák, mind a betegek igényeinek megfelel. A szóban forgó koncepció alapot szolgáltat a kollektív szerződés módosítására, amit most fogunk egyeztetni az érdekképviselettel.
– Milyen alapvető változások várhatók a jogszabály-módosításokból következően?
– Alapvető változások várhatók az ügyeleti ellátásban. Továbbra is folyamatos marad az ellátás a traumatológián, az intenzív osztályon, a kardiológián és a belgyógyászaton. Június elsejétől azonban lesznek olyan szakterületek, ahol társszakmák segítenek be a sürgősségi ellátásba. Ennek megfelelően nem lesz bennalvó ügyeletes a hétvégén a fül-orr-gégészeten és az urológián, a bőrgyógyászat már régóta így működik. Ezeken az osztályokon készenléti szolgálatot látnak el a kollégák, azaz otthon várják az esetleges sürgősségi hívást. Ahhoz azonban, hogy az új rendszer működni tudjon, el kell fogadniuk a betegeknek, hogy az ügyeleti ellátás sürgős esetek kezelésére szolgál. Nem szakvizsgálat, nem munkaidőn túli megjelenés, hanem kizárólag sürgősségi beavatkozás – szögezi le a főigazgató. – Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy bármilyen problémájukkal elsőként a háziorvoshoz, rendelési időn túl a háziorvosi ügyelethez kell fordulniuk a betegeknek. Amennyiben a háziorvos szükségesnek látja az azonnali kórházi beavatkozást, beküldi hozzánk a beteget, és ekkor lép munkába az ügyeletes szakorvos. Néhány hónapon belül drasztikus változásnak kell végbemenni az állampolgárok fejében. El kell fogadniuk, hogy az ügyeleti szolgáltatás elsősorban a kórházban fekvő betegek, illetve a sürgősségi okokból beszállítottak ellátására szolgál. A sürgősség fogalmát pedig a háziorvos állapítja meg. Új ügyeleti rendszerünket egyébként a tulajdonos önkormányzat, az ÁNTSZ, illetve a háziorvosok előzetes tájékoztatását követően vezetjük be. Június 1-jén ülünk le egyeztetni velük.
– Mennyivel dolgoznak kevesebbet az új rendelkezés értelmében az egészségügyben tevékenykedők?
– Korábban gyakran előfordult, hogy reggel fél nyolckor felvette a munkát a kolléga, majd folyamatosan dolgozott. Amennyiben ügyeletes is volt aznap, délután négy órakor megkezdte az ügyeletet, s másnap reggel nyolckor adta azt le. Ezt követően megvolt a lehetősége, hogy szabadnapot vegyen ki, legtöbb esetben azonban nem akarta, vagy nem tudta igénybe venni, így előfordult, hogy csupán másnap délután négy órakor ment haza. Akárhogy is nézem, harminckét órát dolgoztak egy-egy ilyen esetben.
A munka törvénykönyve változtatásának is alapvetően az volt a célja, hogy ne agyonstrapált, kifáradt emberek végezzék a betegek ellátását. Ezért is állapodtunk meg úgy az ügyeletet ellátókkal, hogy amennyiben ügyeletet lát el valaki, az azt követő napon haza kell mennie. Reggel nyolckor leteszi tehát az ügyeletet, majd köteles elhagyni a kórházat. Május elsejétől igyekszünk eszerint élni.
Előírja a jogszabály, hogy a munka leadása és a következő munka felvétele között minimum nyolc órának el kell telnie. Ennyi pihenésre, szabadidőre joguk van az orvosoknak, ápolóknak, műtősöknek, asszisztenseknek, beteghordóknak egyaránt, azaz mindenkinek, aki ügyeletet teljesít. Nem lehet ugyanis előre kiszámítani, hogyan telik el az éjszaka. Előfordul, hogy mindössze egy beteget kell ellátniuk, de az sem kizárt, hogy megállás nélkül dolgoznak.
– Bizonyára szívesen fogadják a szabadidőt az egészségügyben dolgozók, de anyagilag sem éri őket hátrány?
– Nem. Éppen úgy kifizetjük nekik az ügyeletet, mint korábban, majd fizetett szabadidőt kapnak a munkaidőből. Erről állapodtunk meg a kollégákkal. Érdemes tudni, hogy a szabadidő nem az ügyelet miatt jár, hiszen kifizetjük az ügyeletet. Azért jár a pihenés, hogy az ügyeletet követően elteljen az a bizonyos meghatározott idő a következő munkavégzés között.
– Mit vesznek majd észre a betegek az új rendszerből?
– Sajnos, a betegeknek alkalmazkodniuk kell. Az ügyeletes orvos ugyanis másnap reggel hazamegy, azaz nem lesz elérhető a kórházban. Előre kell tehát egyeztetniük a betegeknek kezelőorvosukkal arról, mikor tudnak találkozni, hiszen nem mindig ugyanazon a napokon ügyelnek a kollégák. Abban az esetben, ha előző nap ügyelt az orvos, másnap nem tud műtétet végezni, szakrendelni, beteget vizsgálni. Ebből következően valószínűleg meghosszabbodnak az előjegyzési időpontok, hiszen minden ügyeletet teljesítő osztályon hiányzik az előző éjszaka ügyeletet teljesítő orvos, azaz eggyel kevesebben dolgoznak, és látják el a betegeket. Ha hozzávesszük ehhez, hogy egy másik kolléga továbbképzésen van, vagy esetleg ő maga is beteg, már többen hiányoznak. Ilyen létszámmal pedig kizárólag a biztonságos betegellátást tudjuk felvállalni, azaz lehetséges, hogy bizonyos műtétek, diagnosztikai időpontok tolódnak.
– Nehéz helyzetbe kerülhetnek a szülés előtt álló nők is. Mi van abban az esetben, ha az általuk felfogadott orvos éppen pihenőidejét tölti otthon, miközben megindul a szülés?
– Az új szabályozás értelmében nem jöhet be a kórházba, nem nyúlhat beteghez az az orvos, aki előző éjszaka ügyelt. Hiába fogadta tehát fel a szülő nő az illető orvost, a munka törvénykönyve nem enged. Tisztában vagyunk vele, milyen kellemetlen helyzeteket okozhat ez, ám egyelőre nem sikerült megoldást találnunk a kérdésre. Országos szinten is próbálnak egyeztetni erről a problémáról a szülészek. Biztos vagyok abban, hogy sor kerül valamilyen áthidaló megoldás kidolgozására.

A Kaszaházi út mentén, a Gólyadomb közműellátásán dolgoztak a Kaiser Kft. munkatársai, amikor egyik gépük egy gránátot fordított ki a földből. Az esetről azonnal értesítették az önkormányzat közterület-felügyelőit, akiknek vezetője leállíttatta a munkálatokat és gondoskodott a helyszín őrzéséről.
A közterület-felügyelők egész éjszaka „vigyáztak” a bombára, a tűzszerészek ugyanis csak másnap érkeztek meg Budapestről. A rendőrség bevonásával a teljes kaszaházi szakaszt lezárták a forgalom elől, majd Szalai Attila zászlós vezetésével megkezdődött a lövedék beazonosítása. Mint később megtudtuk, egy második világháborús, 149 milliméteres beélesített gránátra bukkantak a csatornaépítők, melyet feltehetőleg a magyar hadsereg alkalmazott.
Magas fokú biztonsági előírások betartásával a tűzszerészek autóba emelték a gránátot, majd rendőri felvezetéssel kiszállították azt a város területéről. Egészen a volt ságodi lőtérig utaztatták a 45 kilogrammos bombát, ahol aztán megsemmisítették.