Egészségügy

Az Egészségügyi Minisztérium előterjesztése értelmében, nem írhatná rá a receptre a jövőben az orvos a betegnek szánt gyógyszer nevét, csak a hatóanyagét, majd a patikus, s természetesen az ár döntené el, milyen medicinát kap a páciens. A kormány elé került javaslat előírná a patikusoknak, hogy mindig a legolcsóbb gyógyszert adják a betegeknek. Ettől csak abban az esetben térhetnének el, ha az orvos – valamilyen különleges indok alapján – mégis márkanéven szerepeltette a gyógyszert a recepten, illetve amennyiben aláírásával vállalja a beteg, hogy a térítésidíj-különbség ismeretében is a drágább orvosságot kéri.

A tervezettel kapcsolatban megkérdeztük dr. Gergye Ferencet, a háziorvosok zalai szakfelügyelő főorvosát, aki úgy nyilatkozott: félő, hogy óriási keveredést, végeláthatatlan bonyodalmakat okoz az új rendszer a betegek gyógyszerszedésében.
– Úgy vélem, szükséges lenne pontosabban megismerni a szóban forgó előterjesztést. Nem vagyunk tisztában ugyanis azzal, mit vár ettől az Egészségügyi Minisztérium, mi a célja a változtatásnak, mitől lesz jobb az új rendszer, mint a jelenlegi? Egyelőre nem teljesen tiszták számunkra a célkitűzések – szögezi le bevezetésként dr. Gergye Ferenc. – Fontos tudni, hogy a jelenlegi gyógyszerfelírási rendelet is lehetővé teszi, hogy – igény szerint – ne a recepten nevesített gyógyszert adja a patikus a betegnek, hanem azzal megegyező hatóanyagút, ám árban olcsóbbat. Található ugyanis a vényen egy kis „nem helyettesíthető” rubrika, amelyet ha nem ikszel be az orvos, megengedi a gyógyszerésznek, hogy átmeneti hiány miatt, illetve a beteg kérése alapján mással helyettesítse a felírt orvosságot. Való igaz, hogy esetenként 500–1000 forintos különbségek vannak egy-egy más nevű, ám azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszer között, de léteznek ennél drasztikusabb eltérések is.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem nagyon élnek az említett lehetőséggel a gyógyszerészek. Adódik ez egyrészt abból, hogy többnyire már a háziorvossal közli a beteg, milyen árfekvésű gyógyszert szeretne szedni. Úgy gondolom, van olyan jó az orvos és beteg közti kapcsolat, hogy egyeztetik az igényeket. A doktor elmondja, miért van szüksége az adott orvosságra a betegnek, létezik-e abból olcsóbb változat, és közös megegyezéssel születik meg a döntés. Van idő az ilyen részletek tisztázására. Nekem is van betegem, aki azt kérte, hogy olyan gyógyszereket írjak fel szívpanaszaira, amelyeket közgyógyellátásra tud rendelni. Igaz, hogy léteznek már korszerűbb készítmények annál, mint amit ő szed, de azok jóval drágábbak. Egy másik betegem azt kérte, férjenek bele 1000 forintba az orvosságai. Megtehetjük, ám sajnos az igazán korszerű vérnyomásgyógyszerek 3–400 forintra tehetők.

– Milyen változást jelent az orvosok, illetve a betegek számára, ha a jövőben csupán a hatóanyag szerepel majd a recepten?
– Számunkra, orvosok számára nem jelentene különösebb gondot az átállás. Mi ugyanúgy az ajánlott orvosság nevét visszük majd be a számítógépbe, az új szoftver segítségével viszont a receptre már csak a hatóanyag kerül – tájékoztat a háziorvos. – Nem vészes tehát az átállás a mi szempontunkból, a betegeket azonban – véleményem szerint – negatívan érinti az esetlegesen bevezetésre kerülő módosítás. Ismerve a gyógyszerszedési szokásaikat, néhány hónapon belül nagy keveredés várható. Kollégáim megerősítenek abban az ismeretemben, hogy sajnos nem mindig, és nem minden beteg szedi pontosan a számára előírt gyógyszert. Előfordul, hogy az egyhavi adagból megmarad egy hétre való, majd a következő hónapban megint hasonló mennyiség, míg egyszer csak úgy dönt a beteg, hogy a következő időszakra fel sem íratja megszokott gyógyszerét, hiszen úgyis maradt belőle, beszedi azt. Megengedhető ez a hanyagság abban az esetben, ha mindig ugyanazt az orvosságot kapja a páciens. Ellenkező esetben, amennyiben a patikus hónapról hónapra más nevű gyógyszert ad számára, netalán más-más kísérőszerrel, egy idő után nem fogja tudni a beteg, miből mennyit, és mivel kombinálva kell szednie. Ebből következik, hogy keresztbe-kasul helyettesítgetik majd egymással a különféle gyógyszereket, ami végzetes problémákhoz vezethet.

– Előfordulhat az is, hogy bár ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza egy gyógyszer, mások a mellékhatásai?
– Természetesen. Attól még, hogy megegyezik az adott szer hatóanyaga, nem biztos, hogy azonosak a vivő- és kötőanyagok, valamint a tabletta szerkezeti anyagai. A hatóanyagot lehet helyettesíteni, ám nem biztos, hogy ugyanazt a kívánt eredményt érjük el a gyógyszerrel. Honnan tudja majd a patikus, mire allergiás, vagy csak érzékeny a beteg? Lesz arra idő a patikában, hogy alaposan kikérdezzék a pácienseket, majd megvárják, amíg dönt a rendelkezésre álló olcsó orvosságok közül? – teszi fel a sokakban felmerült kérdéseket dr. Gergye Ferenc.
Választ a Paracelsus Gyógyszertár vezetőjétől, Beledi Istvánnétól kértünk.
– Azt hiszem, a problémát nem az időhiány okozza majd a tervbe vett rendelkezés esetleges életbe lépését követően. Eddig is szakítottunk időt a betegekre, s remélhetőleg ezt követően is megtaláljuk annak a módját, hogy kikérdezzük a pácienst, meghallgassuk igényeit, panaszait. A gondot én inkább abban látom, hogy egy fajta hatóanyagból több tucatnyi gyógyszert gyártanak, melyek közül majd válogatnunk kell – hangsúlyozza a gyógyszerész. – Vegyük példaként a diclofenac nevű hatóanyagot, amelyből mintegy 10 gyártó, közel 50 orvosságot állít elő. Amennyiben a legolcsóbbat adjuk ezek közül a betegnek, egy halom gyártót kiszorítunk a piacról. Ez az egyik probléma.

A másik fejtörést az okozza számunkra, hogy bár a diclofenac, azaz a hatóanyag azonos az említett gyógyszerekben, egyéb összetevőik különböznek. Más-más technológiával készítik termékeiket a különböző gyárak, s természetesen a hatékonyság szempontjából nem mindegy, milyen adalékanyagokat alkalmaznak. Azt kell tehát tennie a patikusnak, hogy rendre felsorolja, melyik diclofenac-készítmény milyen egyéb anyagokat tartalmaz, mire jók azok, s ezek közül kell választaniuk a betegeknek. Természetesen az sem száz százalék, hogy a legjobbat javasolja a gyógyszerész az adott páciensnek, hiszen a beteg sem tudja pontosan elmondani, milyen bajára adta a szóban forgó hatóanyagot az orvosa. Állandó konfliktusforrást idézne elő a változtatással a minisztérium, amelynek mindenképpen a beteg látná a kárát. Megértem az egészségügyi kormányzatot, hogy segítségére kíván lenni a betegeknek gyógyszerköltségeik mérséklésében, mégis azt kell mondanom, hogy a terítékre került javaslat elhamarkodott, nem jó a megközelítés, azt is megkockáztatom, hogy kivitelezhetetlen.
Beledi Istvánné úgy látja, a betegek többsége megbízik orvosában. Elképzelhető, hogy létezik a számára felírt gyógyszernél néhány száz forinttal olcsóbb, ők mégis ragaszkodnak ahhoz, amit számukra rendelt az orvos.
– Ahogy azt Gergye doktor elmondta, jelen pillanatban is lehetőségünk nyílik mással helyettesíteni azt a gyógyszert, amit az orvos felírt, ha nem zárta ki a recepten a helyettesíthetőséget. Fel is ajánljuk ilyen esetekben a betegeknek a cserét, többségük azonban nem él vele. Az, aki megszokott egy fajta gyógyszert, az használt neki, nem fogja lecserélni csak azért, mert a másik néhány száz forinttal olcsóbb – véli a Paracelsus Gyógyszertár vezetője.
Megkérdeztük Beledi Istvánnét az Alkotmánybíróság közelmúltban meghozott döntésével kapcsolatban is, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány április 1-jén hatályba lépett, gyógyszerárakat befagyasztó rendeletét. A zalaegerszegi gyógyszerész bízik abban, hogy sikerre vezetnek a kamara által ismételten kezdeményezett tárgyalások, s nem veszik észre a vásárlók az újabb árkorrekciókat. Beledi Istvánné nem tart attól, hogy július elsejével ismételten megugranának a gyógyszerárak.

Nyár elejétől egészen az első talaj menti fagyokig tart az az időszak, amikor szúnyogtámadásoknak vagyunk kitéve. Bizonyára sokaknak okozott már kellemetlenséget egy éjszakán át fülébe zümmögő szúnyog, ám a „szárnyas vérszívók” offenzívája leginkább a szúnyogcsípésre érzékenyeknek tör sok borsot az orruk alá.

– Magyarországon pillanatnyilag 25-féle szúnyogfaj él, amelyek bizony sok kellemetlenséget okoznak – kezdte dr. Hodosi László, bőrgyógyász főorvos. – Elmondanám, hogy a világon a maláriaszúnyog a legveszélyesebb, de szerencsére hazánkban ez a faj nem honos. Gondot azonban így is okoz a magyar egészségügynek, hiszen évente számos olyan esettel találkozunk, amikor maláriás beteg érkezik Magyarországra, vagy magyar turista egy maláriától veszélyeztetett országban kap ilyen betegséget. Zalaegerszegen is volt már ilyen esetünk, de szerencsére ez nagyon ritka. A világon évente közel 300 millióan betegszenek meg maláriban és ebből 3 millióan bele is halnak. Ilyen nagy problémát jelent ez a betegség, amelyre a magyar közegészségügy ugyancsak kiemelt figyelmet fordít.
– A hazánkban élő szúnyogok milyen problémákat okozhatnak?
– Bőrgyógyászati szempontból a szúnyogok csípése a bőrnyirokcsomók jóindulatú megnagyobbodását idézheti elő. Fontos, hogy ismerjük ezt a kórképet, hiszen ezek a szúnyogcsípés után megjelenő duzzanatok nagyon hasonlítanak a bőr jóindulatú szarkoidózisára. Ezt a két tünetet el kell egymástól különíteni, hiszen a csípés utáni duzzanatok jóindulatúak. A szúnyogcsípés néhány esetben allergiás tüneteket is kiválthat – égető, kiütéssel járó viszketés – amely főleg gyerekeknél fordul elő. Beszélhetünk még olyan esetekről, amikor a szúnyogcsípés helyén vérző, himlőszerű hólyagocskák alakulnak ki. Ezek a tünetek csak az arra hajlamos személyeknél fordulnak elő. Az úgynevezett közönséges gyötrőszúnyog csípése legtöbbször nem okoz problémát. Ez úgy történik, hogy valakit megcsíp egy ilyen szúnyog este és másnap már semmit nem érez ebből, s gyorsan el is gyógyul a csípés helye. Az úgynevezett púposszúnyoggal Magyarország déli területein találkozhatunk a gyorsan folyó vizek mentén. Ezek apró fekete legyeknek néznek ki, s azt kell tudni róluk, hogy nem csípnek, hanem marnak. Az ilyen szúnyogok szúrása helyén kisebb véres fekélyek alakulhatnak ki. A törpeszúnyogok családjához tartozik még egy fajta, amely leginkább erdős, bokros területeken él. Ezek legtöbbször a csukló, vagy a nyak környékén csípik meg az embert, s a szúrás helyén egy közel 2 centiméter átmérőjű hólyag alakul ki. Mindez roppant kellemetlen, mert a csípést követően nagy fájdalmat és erős viszketést érez az „áldozat”.
– Hogyan védekezhetünk a szúnyogok ellen?
– Ha azokon a helyeken, ahol a szúnyoginvázió nagyobb, a szúnyogirtást jól és ellenőrzötten végzik, ott jelentősen csökkenthető a szúnyogok száma. Emellett természetesen az egyéni védekezés is roppant fontos. Manapság már számos hatékony védekezési eszköz áll rendelkezésünkre, így zárt térben a klasszikus szúnyogháló alkalmazásától, a konnektorba helyezhető szúnyogriasztókon át, egészen a speciális füstölőkig. A bőrre kenhető szúnyogriasztók szintén távol tarthatják tőlünk a kellemetlen rovarokat. A bőrre alkalmazott szúnyogriasztókat azonban hamar el kell távolítani a testről. Ajánlani tudom még az úgynevezett „cinkrázó”-t, valamint az antihisztamin tartalmú kenőcsöket, a már kialakult tünetek enyhítésére. Az egyébként az időjárási viszonyoktól függ, hogy mikor indul a szúnyoginvázió, de általában a nyár elejére tehető ez az időszak, és az első talaj menti fagyokig tart.
– Sokan allergiásak a szúnyogcsípésre, nekik a nyár elején kezdődő szúnyoginvázió rengeteg kellemetlenséget okozhat.
– Ha valaki allergiás a szúnyogcsípésre, akkor az ő immunrendszere másképpen reagálja az ilyen jellegű külső hatást. Náluk egy szúnyogcsípés allergiás történéseket indíthat be, amely azt jelenti, hogy komolyabb tüneteket válthat ki egy csípés, mint annál, aki erre nem hajlamos. Így az ő esetükben jobban bedagadhat és jobban viszkethet a csípés helye. Náluk a különböző szövődmények is gyakrabban lépnek fel.
– A szúnyogcsípéseknek milyen hatása lehet az immunrendszerre?
– Az immunrendszer dönti el azt, hogy kialakulnak-e a szúnyogcsípést követően szövődmények. Különbözőek vagyunk, így ez személytől függ. Azt pedig ugyancsak mindenkinek a saját immunrendszere dönti el, hogy milyen viszketést vált ki egy csípés. Az viszont egyértelmű, hogy az immunrendszerünknek nem használ egy-egy szúnyogcsípés. Még nem bizonyított, de valószínűleg gyengíti az immunrendszert a csípés. Érdekes, hogy tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek és a nők bőrét kevésbé kedvelik szúnyogok. A legkönnyebben a középkorú férfiakat csípik meg, s az izzadt, derék alatti testtájék sokkal vonzóbb a számukra. A sötét színeket valamiért ugyancsak kedvelik a „szárnyas vérszívók”. Egy hasonlattal élve azt mondhatom, hogy egy sötét ruhába öltözött, kocogó, izzadó embert biztosan megtámadnak a szúnyogok.

Sok diák tanév közben is vállal alkalmi munkát, ám az iskola befejezése után rengeteg fiatal határoz úgy, hogy szünidejének egy részét munkával tölti. A nyári diákmunka roppant népszerű a tanulók körében, hiszen a megkeresett forintok nagyon jól kiegészítik az otthonról kapott zsebpénzt.

– A diákok egész évben folyamatosan jelentkeznek nálunk, ám nyáron természetesen megnő azon fiatalok száma, akik munkát szeretnének vállalni – mondta Zsilvölgyi Katalin, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet zalai képviselet-vezetője. – Első lépésként mi mindenkivel egy regisztrációs lapot töltetünk ki, melyen az ifjak személyes adataik feltüntetése mellett bejelölik például, hogy milyen munkakör érdekli őket, mikor szeretnének dolgozni. Ezt követően, ha olyan munkaerőigény fut be hozzánk, amit valamelyik diák bejelölt, mi értesítjük őt. Abban az esetben, ha elfogadja a munkát, az iskolaszövetkezet munkaszerződést köt vele. Azt el kell mondanom, hogy mi csak nappali tagozatos fiatalokat foglalkoztathatunk. A szerződés megkötéséhez minden diáknak szükséges egy bankszámlaszám, amelyre a bért utalhatjuk majd, és valamennyi munkavállalónak rendelkeznie kell érvényes iskolalátogatási igazolással. Az irodánkban lehetősége nyílik a diákoknak arra, hogy ingyen bankszámlához jussanak. Nyáron több ezer ifjú is megfordul nálunk, így előfordul, hogy nem mindenkinek tudunk munkát biztosítani.
– Hány éves kortól lehet munkára jelentkezni?
– A törvényi előírás alapján már 15 éves kortól lehet dolgozni, s nagyon komolyan szabályozva van, hogy milyen munkát végezhetnek a tanulók, mennyi időt dolgozhatnak, és milyen gyakran kell pihenőidőt tartaniuk. Azoknak, akik már betöltötték 16. életévüket, több munkalehetőséget tudunk ajánlani. Sok munkahelyen pedig kikötik, hogy csak 18 évet betöltött fiatalokat alkalmaznak.
– Melyek azok a munkakörök, amelyeket szívesebben vállalnak a diákok?
– Népszerűek a számítógépes munkák és a hostesskedés. Emellett gyakran jelentkeznek könnyebb jellegű munkákra, mint például a csomagolás és az árufeltöltés.
– Milyen órabéreket kínálnak a nyári munkavállaló diákoknak?
– Változott a munka törvénykönyv, amely kimondja, hogy a minimál órabérnek 305 forintnak kell lennie. Ennél alacsonyabb órabérért senki nem dolgozhat. Vannak olyan munkaköreink, amelynél 365, illetve 377 forintot kínálnak, s általában ebben a sávban mozog a tanulók bérezése. Aki viszont kétműszakos munkát végez, annak még ez kiegészül a műszakpótlékokkal is. Az éjszakai munkákat például ezért kedvelik annyira a diákok, mert ott jóval magasabb az órabér. Természetesen a kvalifikáltabb munkakörökért, ahol komolyabb szaktudásra van szükség, több bért fizetnek. Összességében elmondható, hogy sok diák szívesen vállal nyári munkát, hiszen egyrészt pénzkereseti lehetőség, másrészt egy jó időtöltés – tette hozzá Zsilvölgyi Katalin.