Krónika

A Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, valamint az Oktatási Minisztérium közösen írt ki pályázatot „Térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása” címmel. A kiírás célja a szakképzés hatékonyságának növelése és a megfelelő koordináció. Az elképzelés alapjaiban változtatja meg a magyar szakképzési intézményszerkezetet, amely ma rendkívül szétaprózódott: 266 településen több mint ezer szakképző iskola van az országban. Zalaegerszeg közgyűlése is foglalkozik a témával következő ülésén. Szeretnének élni a lehetőséggel és részt venni a pályázaton. Ennek körülményeiről érdeklődtünk Gyutai Csaba alpolgármestertől.

– Az ötlet önmagában jó, miszerint a szakképző intézmények között koordináció jöjjön létre. A probléma az, hogy 16 térségi szakképző központot kívánnak létrehozni, plusz kettőt Budapesten. A régiónként 2–2, illetve a budapesti 2 TISZK kereti között a szakképzést folytató intézmények szoros együttműködésben, vagy összevontan, ésszerű feladatmegosztásban dolgoznának. A régió a mi esetünkben Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét jelenti. Ebben a három megyében rendkívül nagy szakképzési bázis van. A kérdés, hogyan lehet úgy létrehozni ezeket a szakképző központokat, hogy a jelenlegi szakképzés területi elhelyezkedése és a nagy szakképzési központok, mint Szombathely, Zalaegerszeg, Győr, Sopron helyzete ne sérüljön. Szerintem sehogyan sem lehet. Ezzel az elképzeléssel egyébként az Oktatási Minisztérium a régiókon belül elindított egyfajta harcot, melyik legyen az a két helyszín, ahová a TISZK-ek kerülnének – fogalmazott az alpolgármester.
Mint mondta, fontos, hogy a zalaegerszegi szakképző iskolák részesei lehessenek ennek az elképzelésnek. Azért, mert a pályázatnak több komponense van, és az elképzelés szerint 2004–2006 között több száz milliót kaphat egy-egy szakképző központ fejlesztési forrásként. Felhasználhatja az intézmény az anyagi forrást technikafejlesztésre, infrastruktúra-javításra, épületrekonstrukcióra és ami még fontos, a képzés tartalmi megújítását is támogatja a pályázat.
– Azt szeretnénk, ha Zalaegerszeg, Nagykanizsa és a megye bekerülne az első körbe. Mi többször kezdeményeztük Nagykanizsával, hogy hangoljuk össze a lehetséges közös pályázatot, ám úgy tűnik, ők más irányban gondolkodnak. Ha Zalában két pályázat születik, kisebb az esélyünk a régióban. Azt szorgalmazzuk, és erre kértük a szocialista képviselőket, hogy próbálják meggyőzni a nagykanizsaiakat, hogy közös – Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Zala megye – erővel, összefogva próbáljunk meg sikeresen szerepelni a pályázaton – mondja Gyutai Csaba. – A megye szakoktatásának domináns része Zalaegerszegen van. A pályázat alapján olyan konzorciumot kell létrehozni, amelyben 6–8 szakképző intézmény lehet. A fenntartónak nyilatkoznia kell arról, tagintézményiben évfolyamonként 16 párhuzamos osztályt fenntart. Zalaegerszeg egyedül is pályázhatna, de mi megyei összefogásban gondolkodunk, bízunk abban, hogy sikerül közös pályázatot beadnunk, ennek határideje, szeptember vége.

Egyetlenegy jóérzésű ember sem mehet el szó nélkül amellett a gyalázkodó fizetett politikai hirdetés mellett, amely a napilapokban jelent meg. Ilyen a rendszerváltoztatás óta nem fordult elő, hogy az egyik párt hirdetésben gyalázkodjon – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő. Ez már a mélypont, ezért rosszallásunkat kell, hogy kifejezzük, tette hozzá. Mint fogalmazott, nem erről volt szó, hanem arról, hogy nemes küzdelemben kell eldőlnie a választási eredménynek. A polgármester reméli, nem minden szocialista véleményét tükrözi az egész oldalas Fideszt gyalázó megnyilvánulás.
A Nemzeti Petícióról szólva elmondta: A Munka, Otthon, Biztonság az egész nemzet érdeke, ezért írta alá eddig közel másfél millió ember, Zalaegerszegen például közel 10 ezren adták a nevüket és egyetértésüket.

Június 10–25. között az Orosz Föderáció Hanti-Mansi Autonóm Területén rendezik a III. Finnugor Népek Fesztiválját, melyen megyénket a Zala Megyei Népművészeti Egyesület hatfős delegációja képviseli.

Skrabut Éva, az egyesület elnöke elmondta: megyénk a Hanti-Mansi Autonóm Területtel testvérmegyei, Zalaegerszeg pedig a térség székhelyével, Szurguttal áll testvérvárosi kapcsolatban. Ennek alapján a megye és a város időszakosan a kultúrára, a gazdaságra, vagy a sportra fókuszálva csereprogramokat szervez.
A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 1999 óta áll kapcsolatban a Hanti-Mansi területen élő kézművesekkel és a hagyományőrzéssel foglalkozó szakemberekkel. Az ottani régió hagyományőrzői már több alkalommal vendégeskedtek a Gébárti Kézművesházban és a Falumúzeumban rendezett programokon, de bemutatkoztak a budapesti Mesterségek Ünnepén is.
A kézműves-hagyományok kiemelt ünnepének számít a kétévente szervezett Finnugor Népek Fesztiválja, melyen már második alkalommal vesz részt a Zala Megyei Népművészeti Egyesület. Az idei összejövetel – ahol a korábbi esztendőkhöz hasonlóan minden vendég bemutathatja hazája kézműves- sajátosságait – június 10-én Hanti-Manszijszkban kezdődik. Maga a fesztivál egy hajón zajlik, amely június 25-ig 2500 kilométer megtétele után Nyizsnyevartovszban fog végleg kikötni. A vendégek mindennap „lehorgonyoznak” egy településen, ahol kiállíthatják portékáikat. Esténként pedig a hajón néprajzi és módszertani előadásokat kínálnak az érdeklődőknek.

Első európai juniálisát tartotta a hétvégén az MSZP zalaegerszegi szervezete. A Dísz téren megrendezett egész napos rendezvény vendége volt Kovács László külügyminiszter, a párt elnöke is. Bevezetőjében arról szólt, legfőbb vágya, hogy június 13-án elégedett legyen a párt választási eredményével.

Változatlanul szeretne Orbán Viktorral „szemtől szembe állni, mint pártelnök a pártelnökkel”, és vitatkozni azokkal az állításokkal, melyeket a Fidesz állít és amelyek nem igazak. „Meg sem fordul a fejükben, hogy megszorító intézkedéseket hozzunk” – fogalmazott Kovács László. Az ország gazdasági helyzete javul, nincs ok ilyen lépésre, tette hozzá.
A szocialista párt elnöke utalt a napilapokban megjelent hirdetésükre, melyben hazugsággyár működtetésével vádolják a legnagyobb ellenzéki pártot, ezért meg kell őket állítani. A politikus szerint végrehajtották a demokratikus fordulatot, hiszen a parlament újból hetente ülésezik és felállhattak a vizsgálóbizottságok is, melyek az előző ciklusban nem működhettek. Kovács László úgy véli, a szocialistákra azért érdemes szavazni, mert kiszámítható a párt viszonya az Európai Unióval. Ők soha nem készültek az unión kívüli életre, mint az ellenfelük.
Kiss Ferenc, a párt helyi szervezetének elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy döntött a kormány: az andráshidai reptér kereskedelmi reptérként működhet a jövőben. Arról is döntés született, hogy a stadiont 2006-ig befejezik, erre a forrás rendelkezésre fog állni.

A közelmúltban tartotta évi rendes közgyűlését a Zalavíz Rt., melyen a részvényesek 83 százaléka megjelent. Bein György vezérigazgató köszöntője után a jelenlévők a 2003. évi üzleti terv céljainak teljesítéséről tárgyaltak. Tavaly elkészült a részvénytársaság 2003–2005 közötti középtávú terve, melynek sarkalatos pontjai a következők: az uniós előírások követése, a díjrendszer korszerűsítése, a munkavédelmi és egészségbiztosítási irányítási rendszer kialakítása, bevezetésének előkészítése. Továbbá: a hatékony üzemirányítás és üzemvitel, valamint a vagyongazdálkodás racionalizálása.

A Zalavíz Rt. tavalyi ivóvíz-értékesítése 4,9 százalékkal meghaladta a tervezett értéket. A szennyvízelvezetés-tisztítás a tervezett mennyiség 103,6 százalékán realizálódott, mely áll egyrészt az ivóvíz-szolgáltatás mennyiségének növekedéséből, valamint a zalaszentiváni csatornamű üzemeltetéséből és abból, hogy egyre többen csatlakoztak a szennyvízcsatorna-hálózatra. A tervezettnél nagyobb árbevételt sikerült elérnie a cégnek az egyéb szolgáltatások területén is. A részvénytársaság tavaly, a tervezettnél alacsonyabb létszámmal igyekezett elérni az üzleti tervben meghatározott célokat.
A 2004. évi üzleti terv fő céljai többek között a következők: az európai uniós követelményeknek való megfelelés feltételeinek kialakítása, egy stratégiai központú szervezeti struktúra fejlesztése. Sapard-pályázatok beadása, az üzemeltetéssel összefüggő víziközmű rekonstrukciós és fejlesztési programok előkészítése, a végrehajtás szakmai koordinálása, a szolgáltatással összefüggő működtető eszközök tervszerű megújítása. A társaságnál a szolgáltatási díj finomítása során figyelembe kell venni, hogy Magyarország már az unió tagja, és a közösség követelményeinek megfelelő vízárpolitkát szükséges kialakítani.
A Zalavíz Rt. már 2002-ben több olyan programot meghirdetett, melyek a víziközművek fejlesztéséhez szükséges forrásokat célozzák meg, mivel az önkormányzati tulajdonban lévő ivóvíz- és szennyvízrendszerek felújítása, fejlesztése fontos és elkerülhetetlen feladat. Az EU strukturális alapok támogatásának előkészítését a Pályázat-előkészítő Alap támogatja. a Zalavíz Rt. 2003 májusában nyolc pályázatot nyújtott be, többek között a zalaegerszegi ivóvízhálózat rekonstrukciójára, Zalaegerszeg és térsége, továbbá Észak-Zala településeinek vízbázisvédelmére és a zalai megyeszékhely és térségének szennyvízfejlesztésére, ivóvízmű-hálózat rekonstrukciójára.
A jelenlévő részvényesek az előterjesztett napirendi pontokat módosítás nélkül, egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés végén Gyutai Csaba, a főrészvényes Zalaegerszeg város nevében köszönte meg a társaság vezetésének és dolgozóinak az eredményes munkát.