Kultúra

Régi vágya teljesült a Simon István Könyvesháznak: 26 év után új helyre költözött, a Kossuth Lajos utcában szebb, átláthatóbb, barátságosabb üzlet fogadja a vásárlókat.

– Sajnáljuk a régi helyünket, de mindenképpen váltanunk kellett – mondja Szabó Jánosné üzletvezető. – A könyvesbolt ezen a Kossuth utcai sarkon közelebb került a vásárlókhoz. Gyönyörű a kirakata, modernebb, szinte csalogatja a vásárlókat, hogy betérjenek hozzánk. Az üzlet 128 négyzetméter, és jelen pillanatban mintegy 25 milliós a készletünk. Rugalmasan jön az áru, 48 óra alatt legkésőbb megkapjuk a rendelésünket, így raktároznunk sem kell. Reméljük, mindenkinek tudunk a kedvére tenni.
– Változik valami a kínálatban?
– Igyekszünk a szakkönyvellátásra helyezni a hangsúlyt. Külön található a gyermek- és ifjúsági, valamint a Könyvklub részlegünk. Rengeteg a szépirodalmi könyvünk, a közgazdasági kiadványok, a nyelvkönyvek. A piac rákényszerít bennünket arra, hogy a legújabb kiadványokkal, érdekességekkel várjuk a könyvbarátokat. Aztán majd kialakul, mire kell a még a hangsúlyt fektetnünk. Tulajdonképpen mindent tartunk, ami egy általános könyvesbolt profiljába beleillik.
A Simon István Könyvesház új helyén a könyvhét első napján nyitott ki. Bár az üzlet ünnepélyes megnyitója később lesz, úgy gondolták, nem várhatják zárt ajtókkal az érdeklődőket az ünnepi könyvhéten. Már csak azért sem, mert sok újdonság várja a betérőket.

Nyelvi labor a Paisban

A közelmúltban elkészült a Pais-iskola idegennyelvi laborja, s ennek köszönhetően immár komoly technikai eszközök segítik a diákok német- és angolnyelv-tanulását.

Modern eszközök segítik a nyelvtanulást.

Makovecz Tamás, az intézmény némettanára elmondta: az iskolában emelt szintű idegennyelvi oktatás folyik, melyet nagyon jól szolgál a most kialakított 16 férőhelyes labor. A fejlesztés közel 1,8 millió forintba került, melyhez az iskola alapítványa mintegy 300 ezer forinttal járult hozzá. A labor – melyet egy nagy képernyős televízióval, egy szárazfilccel írható táblával szereltek fel, s a terem berendezése is megújult – a tervek szerint a következő tanévtől mind a német-, mind az angolnyelv-oktatásnak szolgál majd otthonául. A diákoknak ezt követően lehetősége nyílik például szövegértési gyakorlatok elvégzésére, csoportos párbeszédek gyakorlására és a tanórai munkát CD- és DVD-lejátszó alkalmazása is segíti.
Bánfalvi Péter, az iskola igazgatója úgy fogalmazott: a nyelvi labor legfőbb funkciója, hogy a fiatalok tanulását minél eredményesebbé és hatékonyabbá tegye. Az iskola vezetésének célja, hogy a diákok nyelvi felkészültségben az itteni tanulmányuk alatt eljussanak az alapfokú nyelvvizsgáig. Ezt szem előtt tartva, a nyelvi laborban további fejlesztéseket is szeretnének megvalósítani, így gyarapítani kívánják az intézmény idegennyelvű hang- és képanyagát, valamint egy projektor vásárlása is szerepel a jövőbeni tervek között.
A diákok természetesen nagy örömmel fogadták a megújult nyelvi labor, s az órákon is szívesebben végzik el a kiadott feladatokat.
– A németórákon sokat tanulunk, de a 45 perc mindig jó hangulatban telik el, mert a különböző feladatok megoldásakor sokszor használjuk a fejhallgatókat és a tankönyvhöz tartozó kazettákat – mondta a 6. osztályos Mikics Alexa és Soós Zsófia.

Rangos szerzők a Pannon Tükörnél

A Zalai Írók Egyesülete tavaly júliusban választotta a Pannon Tükör főszerkesztőjévé Péntek Imrét. A Székesfehérvárról érkezett József Attila-díjas költő, művészeti író azt a feladatot kapta, hogy a folyóirat elmaradt négy számát az év végéig jelentesse meg.

– Több feladatot kellett egyszerre megoldanunk: bepótolni az elmaradt számokat és új munkatársakat keresni. Úgy érzem, mindkettő sikerült. December végéig megjelentettük az elmaradt számokat, ez az előfizetők szempontjából is jó volt, másrészt megkaptuk a pályázati pénzeket is. Január végétől új otthonunk lett a Gönczi ÁMK-ban. A lapnak az anyagi helyzete rendeződött, visszatértek a korábbi támogatók és a szokásos összeggel hozzájárulnak a lap megjelenéséhez. Szponzorál bennünket a megyei önkormányzat és Zalaegerszeg városa is. Ezenkívül a Nemzeti Kulturális Alaptól szintén kapunk egymillió forintot.
– A folyóirat koncepciója mennyiben tér el a korábbiaktól?
– Minden jót megtartottunk, ami a Pannon Tükör korábbi évfolyamait jellemezte, „Múltidéző” címmel sokféle ilyen jellegű írást közlünk. Megtartottuk azt is, hogy a Zalai Írók Egyesületének tagjai közül a legjobbak rendszeresen szerepelnek a lapban. Ezenkívül tehetségkutatást is végeztünk, szerencsére fiatal alkotók bukkantak fel a folyóirat körül. Említhetném Bech Tamást, Szemes Pétert, Horváth M. Zoltán vagy Sebestyén Pétert, akik előtte nem publikáltak a Pannon Tükörben. Nem csak verssel foglalkoznak ezek a fiatalok, van köztük prózaíró is – mondja Péntek Imre, aki büszke arra, hogy például Bereményi Géza „Hóesés a Vízivárosban” című tévéjátékának irodalmi forgatókönyvét közlésre ajánlotta a folyóiratnak. De más rangos szerző, Pápes Éva, Mátyus Aliz is jelentkezik írásokkal. A helytörténeti anyagok szerzői pedig általában a levéltár és a múzeum munkatársai.
– Jelentős a Pannon Tükör kitekintése a határon túlra. Milyen céllal?
– A Mura-vidéki irodalmi és kulturális élet bekapcsolását rendkívül fontosnak tartom. Történelmi tanulmányokat, kritikákat, esszéket, művészettörténeti írásokat kapunk. Például a lendvai Hagymás István művészettörténésztől, vagy Nagy Zsuzsa műfordítótól, aki Ljubljanában él. Mindenképpen nyitni szeretnénk a szomszéd országok felé, alkotások cseréjében is gondolkodunk. Idén eddig két számunk jelent meg, rövidesen kijön a nyomdából a harmadik, melyben zágrábi kulturális körképpel lepjük meg olvasóinkat. Az egykori történelmi Zala megyét szeretnénk átfogni. Ugyanakkor természetesen rendkívül fontos a folyóirat szerepe a helyi, városi, megyei kulturális életben is.
– A zalaegerszegi helyzetet milyennek látja?
– Rendkívül sokszínű, gazdag és nyitott a város kulturális kínálata. A hagyományos alkotásoktól egészen a modernig minden megtalálható. Ez az irodalomra és a képzőművészetre, a hangversenyekre, színházra egyaránt jellemző. Ugyanakkor mindez nem kapja meg azt a szakmai publicitást, amit feltétlenül megérdemelne, hiszen ezzel tudnánk felhívni a figyelmet az itt születő értékekre. Mindehhez képest kevés a hat megjelenés egy évben, mert úgy gondolom, a Pannon Tükör egy fórum, egy szellemi műhely, amely ezeket a kérdéseket fel kell, hogy vállalja. Nem tudjuk olyan ritmusban követni a feltálalt kulturális eseményeket, ahogy szeretnénk.
Fontos feladatunk továbbá, hogy kineveljünk egy fiatal szakírói, kritikusi gárdát. Szeretnénk nyitni a pécsi egyetem és a szombathelyi főiskola felé és hívni azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek e téma iránt. Fellendítettük a könyvkiadást is – folytatja Péntek Imre. – A Pannon Tükör Könyvek sorozatban eddig két kiadványunk jelent meg, most a könyvhétre pedig három: Tóth Imre, Bakonyi Erzsébet és Mátyus Aliz könyveiről van szó. Szeretnénk ezt a fajta tevékenységet folytatni, hogy szerzőink ne érezzék azt, hogy mivel távolabb vannak a centrumtól, ez egyúttal komoly hátrányt is jelent számukra.