Címlap

Turisztikai konferencia Egerszegen

„A turizmus csak ott lehet hatékony, ahol a helybéliek szeretik és tisztelik otthonukat, s ezt sugározzák a vendégek felé is”– hangzott el a Turisztikai összefogás Zala megyében című regionális tanácskozáson a Balaton Szállóban.

Zalaegerszeg immár hatodik alkalommal adott otthont az idegenforgalmi konferenciának, ahol idén a nyugat-dunántúli régió turizmusa volt a fő téma. Dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő, polgármester köszöntőjében elmondta, 1998-ban határozták el a város vezetői, hogy minden évben „illeszkedve Zalaegerszeg idegenforgalmi koncepciójához” vendégül látják az ország turisztikai szakembereit. A cél a tapasztalatcsere, hogy tanuljunk egymástól, s hogy megmutassuk, mennyit fejlődött a város, a régió egy esztendő alatt.
Gyimesi Endre visszaemlékezett a hat évvel ezelőtti tanácskozásra, amikor olyan tervei voltak a zalaegerszegi képviselőknek, szakembereknek, mint a termálfürdő, az aquapark, megfelelő közlekedési infrastruktúra. Nos, termálfürdő lett, aquapark lett, az elkerülő utakat átadták, s az elmúlt években a szállodai férőhelyek kapacitása is nőtt a városban. Mindezek után, a polgármester szerint nem marad más hátra, minthogy hírét vigyük a régi mondásnak: „Gondunkat, bajunkat akasszuk a szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre.”
A konferenciát Török Zoltán, az önkormányzat kulturális és idegenforgalmi bizottságának elnöke nyitotta meg. Beszédében utalt az elmúlt évek változásaira, aminek következtében véget ért az az időszak, hogy az idegenforgalmi idény kizárólag nyárra korlátozódik. A szakma egész évre tervez, szélesebb a kínálat országszerte, s Zalaegerszeg is egyre gazdagabb lehetőségeket nyújt idegenforgalmi szempontból. Elég, ha csak a most felavatott jégcsarnokra gondolunk, ami a téli sportok kedvelőt vonzza a városba.
Török Zoltán kiemelte, hogy Zalaegerszeg és környéke olyan páratlan természeti értékeket hordoz, ami több napos kirándulásra és itt-tartózkodásra ad okot a látogatóknak. Zala nemcsak az ország egyik legzöldebb megyéje, hanem termálkincsben is bővelkedik a környék. A göcseji, hetési tájegység hagyományai, s az Őrség közelsége szintén hatalmas turisztikai értékkel bír.
A konferencián bemutatkozott a Magyar Turizmus Rt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketingigazgatósága. Csuvár Katalin marketingmenedzser az ország, s benne a régió imázsának növelésére hívta fel a figyelmet. A marketingtevékenység kül- és belföldön egyaránt fontos, emiatt több programot is meghirdettek az elmúlt időszakban. A „Virágos Magyarországért”, a „Tiszta Magyarországért”, és az „Itthon otthon van” programok nemcsak a külföldiek figyelmét hívják fel az immár uniós tagország látogatására, hanem ez egyfajta „belső piár” is.
Tama István a Regionális Marketingigazgatóság vezetője a Győr-Moson-Sopron–Vas–Zala turisztikai régió idegenforgalmi lehetőségeiről beszélt. Mint mondta, az ágazat sajnos az elmúlt években minisztériumok, tárcák és tárcanélküliségek között vándorolt, s az idegenforgalmi marketingcélokra fordított központi támogatások jelentősen csökkentek az elmúlt évben. Pedig ha az adott település, vagy tájegység ismeretlen a turisták számára, akkor a legjobb szálloda is üresen marad. A Nyugat-Dunántúl ráadásul nem elsősorban a turizmustól erős régió, ezért értékeire különösen fontos lenne felhívni a figyelmet.
A konferencián szó esett még a turizmus és a területfejlesztés kapcsolatáról, az online foglalkoztatási rendszerek megjelenéséről, s az egyre bővülő szálláshelyekről. A szakemberek úgy fogalmaztak, hogy a komplex szolgáltatást nyújtó helyek indulnak nagyobb eséllyel a turisztikai piacon. Nem elég csak szállást és ételt adni, valami extra szolgáltatást is igényelnek a turisták. Az egyre bővülő turinform-irodai hálózatnak pedig a közönségkapcsolat és tájékoztatás szempontjából van kiemelt szerepe.

Koncepció: Vita a hulladékkezelési díjról

Az egerszegi közgyűlés már korábban döntött arról, hogy külön rendeletben kell a hulladékkezelési közszolgáltatási díjat meghatározni. A költségelemzést a közszolgáltató Zala-Depó Kft. elkészítette, mely szerint a közületi és a magánszemélyek esetében is 7,2 százalékos díjemelést javasol.

Az előterjesztés utal arra, hogy a kedvezmények megmaradnak: egyrészt a családi házas övezetben, ahol az egy háztartásban lakók száma nem haladja meg a két főt, illetve a nyugdíjasok esetében további kedvezmény adható 50 százalékos díjcsökkentéssel. A rendeletben majd pontosan meg kell határozni, hogy kik is jogosultak erre. A közgyűlésen elhangzott, a díj meghatározásánál a nyereség fedezetét, illetve a költségek és ráfordítások megtérülését biztosítani kell. A tényleges rendelet normaszövegéről a következő testületi ülés dönt.
A vitában dr. Tóth László (Fidesz) felvetette: célszerű lenne megvizsgálni, hogy bizonyos kor – 70–75 év – felett, jövedelmi viszonyoktól függetlenül az ingyenes szállítás milyen bevételi kiesést jelentene a cég részére. Ha nem veszélyezteti az eredményességet, modellezést kér erről a lehetőségről. Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) nehezményezte, hogy az önkormányzat ismét az inflációs rátát meghaladó mértékben növeli a díjakat. Szakmailag nem tartja korrektnek, hogy a 2003. augusztusi rátát hasonlítja össze a cég a 2004. augusztusival. Hangsúlyozta: A Zalaegerszegen érvényesített díj nem lehet magasabb, mint a Zala-Depó Kft. és bármely más önkormányzat között létrejött közszolgálati szerződésben megállapított díj. Szűcsné Dóczi Zsuzsanna (MSZP) javasolta, hogy a Nemzedékek kézfogása program nyugdíjasokra vonatkozó elképzelése valósuljon meg. Eszerint, azon egyszemélyes háztartások esetén, ahol a mindenkori öregségi nyugdíj 170 százalékát nem éri el a jövedelem, ott a szemétszállítás legyen ingyenes. Rigó Csaba (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy egy nagyobb, inflációt meghaladó díjemelésnek lehetnek okai, mégpedig olyanok, melyekkel nyerhet is a lakosság. Utalt rá: folyik a nyolcmilliárdos regionális hulladékprogram az Európai Unió támogatásával, melyben Zalaegerszeg is részt vesz.

„Öldöklő verseny” folyik az üzemeltetés megszerzéséért. Ha megszorongatják saját cégüket, felelőtlenül viselkednek, hiszen külföldi cégek is elvihetik a piacot. Nem tartja bajnak, ha egy vállalkozás, amelyik ha rendben elvégzi a feladatát Zalaegerszegen, máshonnan is szerez árbevételt, hiszen a megtermelt nyereségből juthat a városnak is. Tombi Lajos (MDF) arról szólt, hogy voltak, akik meg szerették volna buktatni az Ispa-programot. Ha nem tudták volna biztosítani a szándéknyilatkozatnak megfelelően a községlétszámot, akkor a program nem születik meg. Az üzleteket öt-tíz évre próbálják lekötni. Amikor majd működik az Ispa-program, akkor egy pártatlan versenytárgyaláson tisztázódik majd az üzemeltetés. Szerinte rossz lenne, ha előnyhöz jutnának a kis nyugat-európai cégek. Az sem lenne jó, ha Zalaegerszeg hátrányba kerülne. Erről szól a díjpolitika. Kugler László (független) úgy vélte, stratégiai kérdésről van szó, mert nem mindegy, hogy egy esetleges egységesült piacon jelen lesz-e a zalaegerszegi cég, hogy ő szolgáltasson, ő birtokolja a piacot. Ez a zalaegerszegi polgároknak hosszú távon mindenképpen hasznos lesz, javítja és növeli a mozgásteret. Jelenleg van egy potenciális piaci esély, és ezt jó döntésekkel meg lehet ragadni. Nagy teljesítmény lesz, ha sikerül. Devecserné Óvári Ibolya (MSZP) szerint a lakosságbarát szolgáltatás az, amit elvárnak a szolgáltató cégtől és amely a következő években sem romolhat. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban megjegyezte, próbálják meg a lakossági hozzáállást növelni. Javasolta, hogy készüljön két változatban javaslat a díjtételre. Az egyik változat az infláció mértékének megfelelő legyen, melyet 6,5 százalékban javasolt meghatározni. A 7,2 százalékos emelésnél fogalmazzák meg a plusz szolgáltatásokat és a szociális igényeket. Lukács Tibor (EZE) hangsúlyozta: fontos, hogy a szemétszállítás és hulladékgyűjtés szervezetten működjön. Az is fontos, hogy meginduljon a feldolgozás és újrahasznosítás. A környezetvédelmi kérdéseket szigorúan kell kezelni. Gecse László ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodási törvény tiltja az ingyenességet. A kedvezményeket az önkormányzattól megkérheti a társaság. Szólt a pozitív eredményekről, a kintlévőségek behajtásáról. Mint fogalmazott, a koncepció díjemelésről szól, melyet törvényi feltételek szabályoznak. Ez a feltételrendszer nem tartalmaz szociális érzékenységet. A testület felelőssége, hogy a társaság mit nyújt. Rendeletben lehet szabályozni, a cég a közgyűlés határozata alapján vállalja ezeket fel.

Építészeti szempontból is fontos

A ZalaEgerszeG újságban Matyéka István építési vállalkozó tájékoztatta a város lakosságát formálódó új épületéről. Városi főépítész hiányában, mint a terület felelőse szükségesnek tartom jómagam is felhívni a figyelmet ez alkalomból néhány szempontra.

– Zalaegerszeg városa nem bővelkedik építészeti értékekben, műemlékekben. Ugyanakkor mégis van sajátos atmoszférája. Szerethető, kellemesen lakható a városunk. A gondok és problémák ellenére is jól érezzük itt magunkat. Vizsgáljuk meg építészeti oldalról, miért van ez így. Először is csodálatos a természeti környezet. A várost körülölelő, emberléptékű dombok látványát költőink már sokszor megfogalmazták. Szerencsésen oldják, semlegesítik az épített környezet látványát. Tovább fokozza ezt a kellemes érzést a tudatos kertészeti „építkezés”, ami a 70-es, 80-as években – nyugalmazott főkertészünk Németh Miklós irányításával – történt, ahol a zöld környezetbe ágyazott „szögletes” épületek szinte elbújnak. A mai nemzedékeknek már inkább a ritkítás, a metszés csak a feladata. A felépült épületek zömmel három-négy emeletesek, tehát még emberléptékűeknek tekinthetők. Városunk szerencsésen megúszta a 10–11 szintes panelházak sivárságát.


A Mártírok úti épület.	Az Ady utca 4. szám alatti társasház.

Mint már említettem, kevés a műemlék épületünk. Ugyanakkor a XIX. század végén, a XX. század elején épült belvárosi lakóépületek méltó társai az országos védettségű, valóban értékes középületeinknek. Szolid, eklektikus díszítésük (architektúrájuk) sajátos zalaegerszegi hangulatot tükröz. Éppen az elmúlt évben döntött az önkormányzat csaknem 80 épület helyi védelem alá helyezéséről. Mindezek együtt adják azt a kellemes térélményt, amit meg szeretnénk őrizni. Tehát úgy kell megvalósítanunk a belváros rekonstrukcióját, hogy az értékeinket megőrizzük, az erősségeinket fokozzuk. Növelni kell a zöldfelületeket, több virágot kell kiültetnünk, az új épületeket pedig a régiekkel harmonizálva kell felépítenünk. Tévedés azt hinni, hogy ez a környezet mindent elbír, mindent befogad.
Van még egy sajátossága a zalaegerszegi belvárosnak. Adott az utcahálózata. Korábban egy-két szintes épületek szegélyezték. Kettő, maximum három közlekedési sáv fér el a térfalak közötti területen. A növekvő lakásszám lényeges forgalomnövekedést indukál, ellehetetlenítve a már most is zsúfolt belvárost. Adott a közműhálózat kapacitása (sajnos műszaki állapotuk sem a legjobb). Ez az utcahálózat nem bír el 6–7 szintes épületeket. A közművek teljes rekonstrukciója nélkül roppant kockázatos többszörösére növelni a lakásszámot.
Jó példaként említem az Eötvös utcával szemben, a Mártírok úton felépült lakóépületet. A tervező megérezte, milyen is az a bizonyos zalaegerszegi atmoszféra. Egyszerű eszközökkel, mégis rendkívül jó formaérzékkel alkotta meg az épület homlokzatát. Művészi módon oldotta meg egy régi homlokzat és egy modern formavilágú épület összhangját. Szintén szerencsés az Ady utca 4. számú épület architektúrája. Kevésbé modern, de visszaköszönnek a régi, finom homlokzati tagozatok. A tervező tiszteletben tartotta a szomszédos Ady utca 6. számú épület magasságát is.
Szólni kell a „Matyéka-házakról” is. Történelmi érdeme a vállalkozónak, hogy ő indította el hosszú évek vajúdása után a belvárosi rekonstrukciót. Roppant nehézségek árán, jelentős anyagi kockázat vállalásával indult meg az Eötvös utca térségében az építkezés. Tette mindezt úgy, hogy igényes, nem szokványos épületeket terveztetett. Ugyanakkor fel kell figyelnünk arra is, hogy ezek az épületek túlméretezettek (sajnos csak így volt gazdaságos az építkezés). Formai megjelenésük – bár kétségtelenül igényes – mégis idegen Zalaegerszegtől. Ezért nem tartom szerencsésnek a túlontúl „direkt” építészeti formaképzését a múlt héten az újságban bemutatott épületnek.
Jó lenne, ha a tervek továbbfejlesztésénél, a helyszín kiválasztásánál szót tudnánk érteni, kölcsönös megelégedettségére a városnak és a vállalkozónak.