Kultúra

Augusztus elseje óta új igazgató áll a Pálóczi Horváth Ádám Zene- és Művészeti Iskola élén. Győrffyné Könczöl Tímeának mint vezetőnek természetesen vannak új tervei, elképzelései az iskola jövőjét illetően. Többek között erről is kérdeztük az igazgatónőt, aki lelkesen beszélt az eddig már jól bevált programokról és azokról a kezdeményezésekről, amelyek során a zeneiskola még jobban ki tudná venni részét a város kulturális életéből.

– Iskolánkban két tanszak működik, a zene és a néptánc. Szeretném mindkettőnek a terét növelni, természetesen úgy, hogy a tehetséggondozás mellett a színvonalas művészeti oktatás is fő szerepet kap. Annál is inkább, mivel a közel ezerfős létszámból csupán 10–15 gyermek kiemelkedően ügyes. Őket a zenei pálya felé orientáljuk, a többiekből pedig egy koncert- és zeneszerető felnőttet szeretnénk nevelni – kezdte Győrffyné Könczöl Tímea. – Nálunk nem a művészképzés a cél, hanem az, hogy mindenki megismerje a zene hatalmát, varázsát. Ugyancsak lényeges a kamarazenélés. Ha a gyerekek együtt játszanak, közösségben vannak, akkor könnyebben megtanulják a toleranciát, a türelmet. A zene jól fejleszti a ritmusérzéket és a tanulmányaikra is jó hatással van.
– Milyen korosztállyal foglalkoznak?
– Négyéves kortól huszonkét éves korig járhatnak hozzánk a növendékek. Hatéves kor alatt zeneóvodát működtetünk, ahol a pici gyermekek játékos formában ismerkednek a zenével. Ebben az évben negyven új apróságunk van. Hatéves kortól jön az előképzés, az igazi zenetanulás, s ha sikeresen felkeltettük az érdeklődésüket, akár 6–10 évre is itt maradnak. Két éve járjuk tavasszal az iskolákat és tartunk koncertkörutat, ezzel hívjuk fel az intézményünkre a figyelmet.
– A város vegyes és színes kulturális élettel büszkélkedhet. Sokféle táncegyüttesünk, zenekarunk van, működik itt színház és bábszínház. A zeneiskola hogyan veszi ki részét ebből a kulturális palettából?
– Kulturális koncepciónkat ismeri a város vezetősége. Ez arról szól, hogy intézményünk diákjai minél több szereplési lehetőséget kapjanak. Nagyon sok lehetőséget látok az idegenforgalomban és a turizmusban például, amire úgy látom, leginkább épít a város. Minden város, település ma már büszkélkedhet valamilyen visszatérő programmal, rendezvénysorozattal, fesztivállal. Jó lenne, ha Zalaegerszeg egy új színfolttal bővülhetne. Arra gondoltunk, hogy egy zeneudvar keretében például a könnyedebb műfaj is képviseltetné magát. A musicaleket, a népzenét, a populárisabb darabokat nyáron, szabad ég alatt hallhatná a közönség. Szeretnénk jótékonysági koncerteket szervezni, ezzel segítve intézményünk működését, javítanánk munkafeltételeinket. Nagyon lényeges dolog, hogy ezeket a rendezvényeket látogatva a szülők talán kedvet kapnának ahhoz, hogy zenére taníttassák gyerekeiket. Egyre több fiatal keres fel bennünket, mert hiányérzete van. Az ő életéből ugyanis kimaradt a zenei képzés, s úgy érzi, hogy ezt a lehetőséget a gyerekétől már nem szeretné elvenni. Én személy szerint nagyon örülök ennek a tendenciának.
– Ezen elképzelések szerint akkor nemcsak itthon, hanem bizony országosan is képviselni kell az intézmény és a város jó hírnevét.
– Igen, nagyon fontos számunkra, hogy jelen legyünk az országos versenyeken, fesztiválokon. Ilyen lesz novemberben például Szombathelyen az országos hegedűverseny vagy márciusban az Ifjú Muzsikusok Fesztiválja Győrben. Ugyancsak a tavaszi hónapban Szombathelyen a regionális zenei versenyen az összes tanszakunk képviselteti magát. S hogy el ne felejtsem, már most készülnünk kell, ugyanis a jövő októberben jubilál az általunk megrendezett trombitaverseny, már tizedszer leszünk a rendezvény házigazdája. Végül még megemlíteném, hogy nagyon sokan kíváncsiak hagyományos programjainkra is. Ilyen a főiskolai, a karácsonyi vagy a tanári hangverseny és a kicsinyek bemutatkozása májusban. Teljesen új rendezvényünk lesz tavasszal az a szakmai hét, melyre meghívtuk a híres zenepszichológust, Kokas Klárát. Az érdeklődők a zenetanulásról és a gyermekek érzelemvilágáról hallhatnak majd előadást.

Zala Híd Fesztivál címmel jótékonysági, könnyűzenei koncertsorozat indul decembertől a megye hat városában. A rendezvény öt zenekar összefogásával szerveződött kettős céllal – mondja Lukács Sándor ötletgazda, főszervező a By the Way együttes vezetője.

– A legfontosabb, hogy a koraszülött gyermekek számára életmentő készülékeket vásárolhassunk a befolyt összegből, a másik cél pedig, hogy az élő zene műfaját népszerűsítsük a szélesebb közönség előtt. Sok zenész és zenekedvelő érzi úgy, hogy napjainkban egyre szűkül az együttesek bemutatkozási lehetősége.
A rendezvénysorozat az Országos Inkubátor Alapítvány támogatásával szerveződik, a befolyt összeg pedig a zalai kórházakkal történt egyeztetés után jutna el a rászoruló családokhoz.
A fesztivál során az öt zalai együttes – Innocents (Nagykanizsa), Hétrét (Zalaegerszeg), Bazooka (Zalaegerszeg), Hank and the Hound Dogs (Zalaszentgrót) és a By the Way – a megye hat városában, Letenyén, Lentiben, Zalaszentgróton, Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen ad koncertet a jövő hónapban. Lukács Sándor utalt rá, hogy a Zala Híd elnevezés jelzi azt is, hogy ezek az együttesek a könnyűzenei műfaj széles palettáját képviselik, hiszen a blues, a világzene, az alter-rock, a rockabilly és az intellektuális rockzene egyaránt képviselteti magát a koncertsorozat folyamán. Terveznek egyéb meglepetéseket is.
– Mindannyian a túlélésért küzdünk – mondja a főszervező – s ha sikerül akár csak egy koraszülött kisgyermek életét is megmentenünk, már nem dolgoztunk hiába. Jómagam is, és zenésztársaim közül is sokan családapaként éljük mindennapjainkat, így igazán át tudjuk érezni azoknak a családoknak a helyzetét, akik nem tudják önerőből finanszírozni a gyermekük egészséges fejlődéséhez szükséges berendezést. A fesztivállal nekik szeretnénk segíteni. Minden városban egységes „alapára” lesz a koncerteknek, ez annyit jelent, hogy ezer forintért már lehet jegyet vásárolni, ám aki 1500 forint feletti összeggel kívánja támogatni rendezvényünket, az értékes ajándékokat is nyerhet.
Lukács Sándor elárulta azt is, hogy a zalaegerszegi koncert helyszíne igazi nosztalgiául szolgál majd az idősebb zenekedvelőknek. A régi SZMK (ma Liga Szakszervezeti Művelődési Központ) harmadik emeleti nagyterme ad otthont a rendezvénynek, ami sokáig a város rock-életének központja volt. A fesztivált támogatja Zalaegerszeg önkormányzatának kulturális és idegenforgalmi bizottsága is, valamint jó néhány vállalkozó, ám a szervezők szeretnék, ha a támogatók száma még bővülne a következő hónapban. Azok a vállalkozások, magánszemélyek, akik szeretnék támogatni a kezdeményezést a HVB Bank számlaszámára küldhetik el felajánlásaikat.
Számlaszám: 10910003-00000008-95100003
Egyéb információ a 30/680-0240-es telefonszámon kérhető.

Könyvtárak a nyelvtanítás – nyelvtanulás szolgálatában címmel rendezett szakmai találkozót a Deák Ferenc Megyei Könyvtár a közelmúltban. Az előadásokkal nemcsak a kollégák, hanem az olvasók figyelmét is fel szerették volna hívni az idegen nyelv tanulásának fontosságára, valamint az ehhez szükséges eszközök igénybe vételére.

Az idegen nyelv tudása egy stratégiai kérdés, hiszen uniós állampolgárként ma már nehezen tudunk kapcsolatot teremteni a hozzánk látogatókkal, vagy éppen utazásaink során vendéglátóinkkal, hangzott el a találkozón.
– Az idei szakmai napokat három városban szerveztük: Keszthelyen, Nagykanizsán és Egerszegen – mondta Kiss Gábor igazgató. – Arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a könyvtárak milyen lehetőségekkel rendelkeznek az idegennyelv-tanulás és -tanítás szolgálatában. A könyvtárak mindenekelőtt a kapcsolatrendszerükkel tudnak segíteni a tanulóknak, olvasóknak. A British Council, az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Goethe Intézet szakmai olvasmányai mellett igénybe lehet venni a helyi intézmények olvasószolgálatait, nyelvkönyveit, multimédiás eszközeit, idegen nyelvű szakirodalmát.
Kiss Gábor szerint másik fontos aspektusa az idegennyelv-tanításnak a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvének a kérdése, tanítási lehetősége. Ez nemcsak iskolai, hanem társadalmi kérdés is. Zala megyében ez egyrészt a horvátságot, másrészt a cigányságot érinti. Kardos Ferenc, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese a cigány nyelv ápolásának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, intézményük sajátságos helyzetben van, hiszen néhány munkatársával együtt beszélik a roma nyelv egyik nyelvjárását, a beást. Másrészt olyan irodalommal tudnak szolgálni, amelyek hiányt pótolnak. Náluk találhatunk cigány nyelvű mesét, folyóiratot, de akár a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című könyvét is.
– Hiába járja ki valaki az iskolát, hiába tanulja meg a nyelvet, ha nem használja. A nyelvtudás elkopik – mondta Kiss Gábor. – Akik bejönnek hozzánk, már nem is konkrétan a nyelvtanítást segítő könyveket, hanem inkább az idegen nyelvű irodalmat keresik. És persze mindazt a hátteret, ahol ők ezt használni tudják. Mi pedig arra törekszünk, hogy mindebben segíteni tudjuk az olvasót.