Városháza

A nyugdíjasévekben is szívesen segít

Novembertől nyugállományba vonul Kalamár Gábor középiskolai szakreferens. Az eredetileg kémia-fizika szakos tanár 1968-ban került feleségével Zalaegerszegre, s a Gépipari Technikumban (ma Ganz SZKI) kezdte meg pályafutását. 1980-ig tanárként, 1980–1995-ig az iskola igazgatóhelyetteseként végezte munkáját.

Ezekre az évekre most is szívesen gondol vissza, hiszen, mint mondja, az oktatásban folyamatosan megvolt a kihívás, mert már a 70-es évek végétől megkezdődtek az átalakítási folyamatok a szakmán belül. Ekkor erősödött fel a kísérleti jellegű oktatás, már nemcsak elméleti „krétafizikát” tanítottak, hanem a szertárak, laborok fejlesztése által a gyakorlati oktatás is megjelent a katedrákon.
Kalamár Gábor 27, oktatásban eltöltött év után lett az önkormányzat középiskolai szakreferense.
– Teljesen véletlenül kerültem a polgármesteri hivatalba – emlékszik vissza. Akkoriban hirdettek osztályvezetői állást, amit egykori kollégám, Vas Gyula nyert el. Ő munkatársakat keresett, s szólt nekem is, hogy ajánljak valakit középiskolai referensnek. Mondtam is néhány nevet, akik szerintem alkalmasak lettek volna a feladatra. Vas Gyula azonban végül kibökte, hogy ő úgy érzi, én lennék a megfelelő. Rövid gondolkodás után, végül igent mondtam a felkérésre.
– Közel három évtized után nem volt furcsa a katedra után a hivatali szoba?
– Mikor elvállaltam a munkát azt mérlegeltem, hogy tudok-e tenni valamit a város oktatásáért, lehet-e ezen a területen alkotni, előre lehet-e mozdítani a folyamatokat. Nem személyes ambíció vezetett, hanem a városért szerettem volna cselekedni. A mindennapi ügyintézés pedig egyáltalán nem állt távol tőlem, hiszen tíz éven keresztül, igazgatóhelyettesként volt lehetőségem vezetési és adminisztrációs munkát is végezni. A hivatali munkámban is az úgynevezett „művezető-effektust” igyekeztem alkalmazni. Úgy dolgoztam, hogy a főnökség elvárásai is teljesüljenek, ugyanakkor a szakma érdekeit is szem előtt tartottam. Szerteágazó tehát a munka, s nincs olyan terület, ami ne kerülne kapcsolatba az oktatással. Gondoljunk csak a költségvetésre, szociálpolitikára, a gyámügyre, de egy iskolafelújítás esetén még az építéshatóság is szóba jön.
– Főleg a 90-es években, mikor amúgy is minden átalakulóban volt...
– Ezek a kihívás évei voltak, a rendszerváltozás miatt nagy volt a forrongás. Tisztázatlan volt, hogy milyen reformokra van szükség, mi szolgálja jobban az oktatás rendszerét, s mi a szülő és a gyerek érdeke. A legfontosabb kérdés, pedig talán az volt, hogy mi lesz a szakképzéssel, ez ugyanis teljesen összeomlott. A régi típusú nagyvállalatok, képzőhelyek tönkrementek, át kellett gondolni, hogy mely szakmákat, szakmacsoportokat kívánjuk megtartani. Úgy döntöttünk, hogy egy-egy iskolához kell azonos profilú képzéseket hozzárendelni, és az úgynevezett párhuzamos képzéseket meg kell szüntetni, hiszen nem kifizetődő egy városon belül több intézményben oktatni ugyanazt.
– A döntéshozókat mi befolyásolta jobban, a város adottságai vagy az országos trendek, esetleg a felsőoktatás formálódó lehetőségei?
– Ebben az időszakban bizony egy káosz uralkodott. Senki nem tudta megmondani, hogy mire van szükség, mert valójában semmire nem volt szükség, már ami a régi szakmákat illeti. Az oktatás átállt a „Világbank-követő képzésre”, azaz előtérbe került a szakképzésben is az általános műveltségi szint emelése. A képzés meghosszabbodott a 13. évfolyammal, így egy jó alapképzésre lehetett építeni a szakképzést. Arra is felkészítették a fiatalokat, hogy majd a munkahelyeken is továbbképzéseken, átképzéseken kell részt venniük. Ez végül is előrevetítette a ma gyakran használt „élethosszig tartó tanulás” gyakorlatát. Az adott lendületen az hozott sikert, hogy mire a nyugati határról Zalába ért a külföldi tőke, s nálunk is megjelentek a külföldi magáncégek, addig a szakképzés már felkészült a legkorszerűbb technológiák oktatására, ám nem „dobta ki” a régit sem. Ugyanekkor a szolgáltató szféra is lendületes fejlődésnek indult, s az oktatásnak erre is választ kellett adni. Megjelent továbbá Zalaegerszegen is az elit- és az általános szintű képzés, ami sokakban először döbbenetet váltott ki, ám ez jogos kívánság volt a szülők részéről.
– Az uniós csatlakozás kapcsán is szükséges valami hasonló szemléletváltás, mint a rendszerváltozáskor volt?
– Az Európai Unió nem mondja meg egy országnak, hogy mit tanítson, s hogy milyen legyen az oktatási rendszere. Ám azzal, hogy ő mihez nyújt támogatást, nagymértékben befolyásol. Meg kell tanulni jól pályázni, ez a legfontosabb! Ezenkívül egy-két területen életszerűbbé tehető az oktatás, elég, ha a mezőgazdasághoz kötődő képzésekre gondolunk. Az ágazatban foglalkoztatottak száma nemcsak nálunk, hanem az EU-ban és az Egyesült Államokban is csökken, bár magasan kvalifikált szakemberekre továbbra is szükség van. Mást kell tanítani, másféleképpen, nagy lehetőséget rejt magában például az egyre terjedő biotermelés és -feldolgozás.
– A sok változás és a még több adminisztráció közben nem „tűnik el” a gyerek?
– Nem, a gyerekek mindig szem előtt vannak. Az ő érdekeik a legfontosabbak, legyen akármilyen is a gazdasági helyzet. A körülményekhez képest mindig biztosította a működési feltételeket, mindig jutott a támogatás a rászoruló diákoknak, s volt és van most is jól működő ösztöndíjrendszerünk. Ugyanilyen fontos a pedagógus, illetve az ő munkájuknak az elismerése is. Hátrányok, lemaradások talán csak az intézmény- felújítások terén voltak, ám az utóbbi időben ez is lendületet vett.
– Aktív, vagy inkább „pihenős” nyugdíjaséveket tervez?
– A sok munka után természetesen szeretnék egy rövid kis pihenőt tartani, de egyébként dolgos hétköznapokat tervezek. Szeretném tovább segíteni az intézményrendszert, s a tanigazgatási szakértői feladatköröm is megmarad. Szívesen segítek továbbra is, ha szükség van rám, ha másért nem is, csak hogy egy véleménnyel több legyen. És különben sem lakom messze a hivataltól...

Pontos idő a Dísz téren
Balázs Zsolt önkormányzati képviselő a szeptemberi közgyűlésen Tombi Lajos alpolgármester figyelmét hívta fel a Dísz tér dél-nyugati oldalán álló órára, ami már hosszú hónapok óta nem a pontos időt jelzi.
Kérte, vizsgálják meg az órát és ha kell, cseréljenek benne elemet.

„Tisztelt Képviselő Úr!
A Dísz téren található óra tulajdonjoga nem az önkormányzaté,... ugyanakkor tulajdonjogának önkormányzatra történő átruházása folyamatban van.
Az óra felállításához a bérleti szerződést az önkormányzat 1995 júliusában kötötte meg a Technoport Hungária Reklám- és Kereskedelmi Kft.-vel tízéves határozott időtartamra, aki 1998 januárjában felhatalmazta az önkormányzatot, hogy ezentúl a bérleti díjra vonatkozó számlákat a Poster Print Reklámstúdió Kft. felé állítsa ki, de a reklámóra tulajdonosa továbbra is a Technoport Kft. marad.
A Poster Print Kft. egészen 2000-ig a fizetési kötelezettségének határidőben eleget is tett, azonban 2001. évre vonatkozó bérleti díjat nem fizetett, ezért az ellene kibocsátott fizetési meghagyás 2002. január 3-án jogerőre emelkedett... A cég az inkasszó részleges eredményessége után jelezte felénk, hogy a még fennálló összeg tartozása fejében átengedi az önkormányzatunknak a kültéri óra tulajdonjogát...
A fentiek alapján a fennálló tartozás fejében az önkormányzat az órára tulajdonjogot szerezhet, mely után az óra javítása vagy eltávolítása önkormányzati hatáskörbe tartozna.”

Tombi Lajos alpolgármester

Jégcsarnok a diákok oktatásáért
Szabó Katalin önkormányzati képviselő a jégcsarnok használatáról kérdezte Tombi Lajos alpolgármestert. Nem világos sokaknak, mit is jelent az ingyenesség.
Szülők meglepve tapasztalták, hogy az oktatásért és a korcsolya használatáért fizetni kell. Tájékoztatást kért, hogy az intézmények, az iskolák és a szülők tisztán láthassanak ebben a kérdésben.

„Tisztelt Képviselő Hölgy!
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft. 2003. március 6-án írta alá a Zalaegerszegi Jégcsarnok építésével és üzemeltetésével kapcsolatos szerződést. A szerződést a közgyűlés 2004. július 8-i ülésén módosította.
E szerződés határozza meg a jégcsarnok ingyenes használatával kapcsolatos kérdéseket és a III.4./b pont a következők szerint rendelkezik:
Az ingyenes használat magában foglalja a jéghasználat mellett naponta összesen negyven fő részére, érkezési sorrendben, kölcsön gyermek és ifjúsági méretű korcsolyacipő, iskolák közötti bajnokságok lebonyolítása esetén pedig könnyített felszerelés biztosítását. A szerződésben foglaltak szerint tehát alapvetően a jéghasználat, illetve korlátozott mértékben a korcsolyacipő-használat ingyenes az általános iskolás gyermekek számára.
A jégcsarnok üzemeltetője – térítési díj ellenében – a korcsolyázáshoz további szolgáltatást biztosít, mint például: oktató, az ingyenes használaton túl korcsolyacipő, transzfer a jégpálya és az intézmény között. Az üzemeltető képviselőjétől kapott tájékoztatás szerint az ingyenes használattal kapcsolatos tudnivalókat az intézmények rendelkezésére bocsátják, amennyiben az intézmények érdeklődnek, úgy szívesen adnak részükre felvilágosítást.
Információk szerint eddig egy általános iskolában, a Belvárosi Általános Iskola Dózsa György Tagiskolájában – az intézmény kérésére – tartottak tájékoztatást.”

Értesítjük a tisztelt lakosságot, hogy Tombi Lajos alpolgármester november 8-i fogadóórája elmarad, helyette 2004. november 15-én (hétfőn) 10.00–12.00 és 16.00–18.00 óra között várja a hozzá fordulni szándékozókat a Városházán.

Értesítjük a 7. számú választókörzet lakót, hogy Tolvaj Márta önkormányzati képviselő fogadóóráját a szokott időponttól eltérően 2004. november 9-én (kedden) tartja 17.00–18.00 óra között a Városházán, a 101. tárgyalóteremben.

Szeptembertől újra indult valamennyi kulturális intézmény évadja. A hűvös hónapokban izgalmas, sokat ígérő rendezvény közül válogathatunk: kiállításokkal, színházi előadásokkal, hangversenyekkel és jazzestekkel csalogatják a szórakozni vágyó zalaegerszegi közönséget a város kulturális központjai.
Az Egerszeg-kártya bevezetésével az önkormányzat alapvető célja az volt, hogy a városlakók részére különleges kedvezményeket nyújtson a kultúra, az idegenforgalom és a sport területén. Szombatonként pedig a kártya ingyenes parkolásra jogosít a városban, valamennyi díjövezetben.

(a belépőjegy árából)
Hevesi Sándor Színház 20%
Zalai Nyári Színházak Kht. 20%
Gönczi Ferenc ÁMK és
Közép-Európai Kulturális Intézet 20%
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem 20%
Edison Mozi Kft. 25%
ZTE FC Rt. 20%
ZTE KK Rt. 20%
Griff Bábszínház 10%
Strand Kft. 10%
AquaCity (szezonális) 50%
Termálfürdő (szezonális) 50%

Idei újdonság, hogy azok a zalaegerszegiek, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, a plasztikkártya előállításáért és érvényesítéséért a térítési díj 50 százalékát fizetik. Támogatásban részesülnek a súlyosan fogyatékos személyek, továbbá azok, akiknek a munkaképesség-csökkenése eléri az ötven százalékot; ők a kártya előállításáért és érvényesítéséért nem fizetnek. Az ügyintézéshez azonban kérjük magukkal hozni az erre vonatkozó határozatokat.
A kártyát igényelni és érvényesíteni – minden 14. életévét betöltött zalaegerszegi lakosnak – a Tourinform-irodában lehet. Az ügyintézéshez a személyi igazolvány mellé kérjük magukkal hozni a lakcímet igazoló kártyát. Munkatársaink hétköznap 10.00–16.00 óra között állnak szíves rendelkezésükre a Széchenyi tér 4–6. szám alatt, érdeklődni pedig a következő telefonszámokon lehet: 92/316-160, 510-696 és 510-697. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Egerszeg-kártya érvényességi ideje a kiállítástól számított 1 év.

A Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának felhívása

Ezúton értesítjük Önöket, hogy a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a „Míves petróleumlámpák” – Válogatás a Krosnói Kárpátaljai Múzeum európai hírű gyűjteményéből c. kiállításunk 2004. november 26-ig látogatható.
2004. november 3-án, szerdán a magyar tudomány napja alkalmából a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállításai ingyenesen látogathatóak:

– Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
– Balatoni Múzeum, Keszthely
– Göcseji Múzeum Salla Kiállítóhelye és Romkert, Zalalövő
– Deák-kúria, Kehida
A Göcseji Falumúzeum – a téli időszakban – zárva tart.

MEGVÁLTOZOTT NYITVA TARTÁS 2004. november 1-jétől:

GÖCSEJI MÚZEUM
(8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2. Tel: 92/314-537)
Hétfő: zárva
Kedd–péntek: 10.00–17.00
Szombat: 10.00–16.00
Vasárnap: zárva.