Albumban a zalai nemesi levelek
Megalakult a Wlassics Gyula Kulturális Egyesület |
Nem világmegváltó tervek, ám mégis valamennyire a jobbítás, a közösségfejlesztés az, ami miatt az elmúlt év végén megalakult a Wlassics Gyula Kulturális Egyesület Egerszegen. És persze a szabadelvű hagyományok folytatása a cél, természetesen minden politikai felhang nélkül. Legalábbis ez derült ki abból a „kávéházi beszélgetésből”, amely során dr. Szigethy István, az egyesület elnöke, Sebestyén Péter alelnök és Péntek Imre egyesületi tag vázolta fel a társaság terveit. |
Dr.
Szigethy István: Tudatosan kívánjuk folyatni azt a hagyományt, ami a 19. század
elejétől Zalaegerszegen, a megyében a köz- és kulturális életet meghatározta.
Pálóczi Horváth Ádám, majd a következő generáció Deák Ferenc, Csány László
nevével jelzett zalai közéleti színvonal az országra is hatással volt. Magukat
liberálisoknak vallották, a szabadelvű szó akkor került a használatba, amikor
Szabadelvű Párttá alakult a Deák Párt. A 19. századot és utolsó harmadának a
fellendülését az határozta meg, hogy az emberi alkotókészséget összhangban
működni engedték a nemzeti hagyományokkal és érzésekkel. Ez nagyon fontos, hogy
engedték. A modern Magyarország intézmény- és jogrendszere, művészeti élete
ekkor épült ki igazán, s ebben Zala megyének meghatározó szerepe volt. Ne
feledjük, Wlassics Gyula a millenniumi években kultuszminiszterként
befolyásolhatta az ez irányú gondolkodást. A 20. században Keresztury Dezső
folytatta ezt a szellemiséget, s mi magunk is azon vagyunk, hogy ezt a
folytonosságot megtartsuk. A rendszerváltoztatás idején az egyesület több tagja
meghatározó szerepet töltött be a város közéleti életében. Úgy érezzük, hogy a
tizenöt évvel ezelőtti fordulatnak a lecsengésével ez a szellemiség is
hanyatlott a városban. Tudjuk azonban, ebben az eldurvult politikai közéletben
van igény arra, hogy legalább kulturális szinten elmondjuk a véleményünket. A
kultúra és a közélet nem válhat ketté, ám politizálni nem akarunk. Annak idején
a Liberális Kör nemcsak nagyszerű előadókat hívott Egerszegre, hanem olyan,
országos színvonalú tudományos konferenciákat szervezett, amelyek később könyv
alakban is megjelentek. Ez az alkotókészség még mindig megvan bennünk, s úgy
gondoljuk, hogy a Wlassics Kör erre igazán alkalmas.
Sebestyén Péter: Talán már közhelyszerűen hangzik, hogy információs kultúrában
élünk, ahol rengeteg az információ és egyre kevesebb a tudás. A szabadelvűség
lehet az, ami az embernek lehetőséget ad arra, hogy szétválaszthassa az értékest
és az értéktelent. A közművelődésnek olyan hiányai vannak, amelyek egészen más
megközelítést kívánnak, mint harminc évvel ezelőtt. A liberalizmus ma a
tolerancia és a választás szabadságát jelenti, s azt, hogy a köz műveltségén
változtatni kell.
– A fiatalokat hogyan lehet rávenni a másképp gondolkodásra?
Dr. Szigethy István: Keresztury Dezső születésének 100. évfordulója kapcsán
a városi művelődési központban rendezvényt szerveztünk öt-hat osztálynak. Öröm
volt a fiatalokkal beszélgetni, intelligensek és okosak voltak. Az ő
érzékenységüket mindenképpen kamatoztatni kell a város érdekében.
– Péntek Imre, illetve a Pannon Tükör milyen szerepet tölthet be ebben az
egyesületben?
Péntek Imre: A rendszerváltozás előtti 30–40 év szétszakította a
hagyományokat, s Szigethy Istvánban azt csodálom, hogy vissza szeretné állítani
ezeket. Azt gondolom, rekonstruálódott a liberális hagyomány, nem a múlt romjain
siránkoznak, hanem folytatni kívánják, ha kissé új köntösben is, a régi
eszméket. Egy folyóirat számára nagyon fontos a szellemi műhely, s amióta itt
vagyok, olyan partnerekre találtam, akik a lapnak a profilját, szerzői minőségét
karakteresen meghatározzák. Olyan gondolkodói közösség alakult, ami befolyásolni
szeretné és tudja is a város kulturális, közéleti tevékenységét. Úgy érzem, hogy
hasonló szituációban vagyunk, mint annak idején Wlassics. Tulajdonképpen ma is a
felzárkózás, a nyitottság, az európai trendekhez való kapcsolódás a feladatunk.
A tudás, a kultúra révén találja meg a helyét a magyar nemzet a mai Európában.
Unikumnak számít |
Albumban a zalai nemesi levelek
Kuriózumnak
számító könyvbemutatót szervezett a megyei levéltár, ahol az érdeklődők nem csak
a színes fényképekkel illusztrált könyvből, hanem kiállításból és vetített képes
előadásból ismerhették meg a zalai armálisokat, a címeres nemesi leveleket.
Összesen 49 került be a könyvbe az 1477–1898-as időszakból és most először
jelent meg ekkora gyűjtemény. Korábban, 1936-ban egy részét közzétették. Azóta a
levéltári szakemberek nagy gonddal kezelték ezt az értéket, valamennyi oklevél
címerét restauráltatták az Országos Széchényi Könyvtár műhelyében.
Dr. Gyimesi Endre polgármester mutatta be a könyvet és elmondta, hogy az ötlet
ez év tavaszán született, amikor Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos
Akadémia elnöke Zalaegerszegre látogatott, és a levéltárban megcsodálta az
elmúlt időszakban megjelentetett szép kiadványokat. Felajánlást tett, hogy a
következő kötethez anyagi segítséget nyújt az Akadémia. Megragadták tehát a
lehetőséget és a címeres nemesi levelek (kutyabőrök) kiadását határozták el. Az
unikumnak számító könyvet Bilkei Irén, Molnár András és Kapiller Imre írta,
állította össze, a gyönyörű fotókat pedig Zóka Gyula készítette. Az Akadémia a
költségek felét állta, a többit szponzorok vállalták, közöttük volt a Zala
Megyei Közgyűlés is.
Mikrofonnal a kézben |
Az idei tanévtől a Ganz–Munkácsy Szakközépiskola tanulói több csatornán keresztül értesülhetnek az intézményt, valamint az őket érintő fontosabb eseményekről, hiszen a néhány esztendeje működő iskolaújság és sulirádió mellett, 2004 őszén a sulitévé is elkezdte sugározni adásait. |
Az
intézmény mindig élen járt az informatikai fejlesztésekben, ugyanis az iskola
vezetői fontosnak tartják, hogy az informatika ne csak egy alaptantárgy legyen a
fiatalok számára, hanem a különböző szakmai képzések is erre épüljenek. Ennek
szellemében, valamint a multimédiás eszközök elterjesztése érdekében egy
médiaszakkört hoztak létre, ahol a diákok az újságkészítés, a rádiózás és a
televíziózás rejtelmeibe nyerhetnek bepillantást, tudtuk meg Baján Antal
igazgatótól.
Az intézményben egyébként a Pécsi Tudományegyetem támogatásával akár már 2005
szeptemberétől elindulhat egy kétéves, nappali tagozatos képzés, ahol
érettségivel rendelkező fiatalokat képeznek televíziós műsorgyártó
szakemberekké. Erre a célra egy külön multimédiás termet rendeznek be a
Ganz-iskolában, amelyhez összesen 50 millió forintos pályázati támogatást nyert
az intézmény, tette hozzá az igazgató.
A Ganz–Munkácsy sulitévé az idei tanévtől kezdte meg működését, amely az ősszel
megrendezett pályaválasztási kiállítás után első önálló műsorral jelentkezett. A
kísérleti adást mindkét tagiskolában az egyik nagyszünetben vetítették le, ahol
a diákok egy óriáskivetítőn szemlélhették társaik első tévés próbálkozásait. A
tizenöt perces adás mind a tanulók, mind a tanárok körében nagy sikert aratott,
így érthető, hogy többen szinte már azonnal az újabb sulitévé-műsor időpontja
iránt érdeklődtek. A tervek szerint a fiatalok először havi rendszerességgel
jelentkeznek új adással, ám ha a jelenleg kilenc főből álló stáb egy kis rutint
szerez, akkor akár hetente is friss anyagokkal szórakoztathatják az intézmény
tanulóit.
A sulitévét készítő diákok munkáját sok pedagógus segíti, a szakmai munkát Vizy
Péter irányítja, de Tóthné Ekler Hajnalka, Horváth Katalin és Buzogányné Fekti
Erzsébet is mindenben támogatja a média iránt affinitást érző fiatalokat.
– Tavaly vetődött fel az ötlet, hogy jó lenne egy ilyen jellegű szakkört
beindítani az iskolában – kezdte Vizy Péter, aki egyébként informatikát oktat az
intézményben. – A mostani tanév elején aztán hozzákezdtünk a
„csapatverbuváláshoz”, s a pályaválasztási kiállításon kamerával, mikrofonnal
már élesben dolgoztak a diákok. Szerencsére jól sikerült az első adás, és azóta
is lázasan folyik a munka. A „stáb” heti rendszerességgel összeül, és mivel
ügyesek, lelkesek a fiatalok, ezért gyorsan tudunk haladni.
A sulitévében tevékenykedő tanulók – akik között található 9. évfolyamos és
úgynevezett intenzív osztályban tanuló diák is – azt mondják: a szakkör remek
alkalom arra, hogy megismerkedjenek a televízió izgalmas és érdekes világával és
gyakorlatban megtapasztalhatják, hogy miként kell bánni a kamerával, valamint a
mikrofonnal. A tanulás mellett jut idejük az anyagfelvételre és a vágásra, s
mint kiemelték: mindez azért roppant jó dolog, mert a szórakozás mellett
rengeteg gyakorlati ismeretet sajátíthatnak el.