Címlap

Újabb nagy értékű műszerrel gazdagodott a zalaegerszegi kórház az Ispita Alapítvány segítségével. Ezúttal a neurológiai osztály két évvel ezelőtt kialakított elektrofiziológiai laboratóriumának felszereltségét sikerült növelni egy úgynevezett video-EEG-vel, amely az epilepszia diagnosztizálását szolgálja.

A stroke után az epilepszia a második leggyakoribb ideggyógyászati betegség. Különösen nagy számban fordul elő gyermekkorban, illetve időskorban. A kórház neurológiai osztályán jelen pillanatban mintegy ezer felnőtt epilepsziást, és 300–500 gyermek beteget tartanak nyilván. Az epilepsziát hirtelen fellépő rohamok, illetve az azt kísérő elektrofiziológiai változások jellemzik. A betegek 70 százaléka gyógyszerrel kezelhető, 30 százalékuk állapotának javítása érdekében azonban műtéti beavatkozásra van szükség.
Mint minden betegségnél, az epilepszia esetében is nagy jelentőséggel bír a pontos diagnózis. A fizikális és laborvizsgálat, valamint a CT és MR mellett a legtöbb információt az elektroencefalográfia (EEG) nyújtja, ami tetszés szerinti ismétléssel mutatja az agy elektromos tevékenységét, ismertette a nemrégiben beszerzett műszer jelentőségét az ünnepélyes átadás alkalmával dr. Nikl János, a neurológiai osztály vezető főorvosa. Mivel az epilepszia epizodikus tünetekkel járó betegség, egy-egy roham „feltérképezése” hosszú idejű EEG-monitorizálással történik. A video-EEG segítségével egyidejűleg regisztrálják az elektromos rohamot és a klinikai rohamot. A képernyő egy részén az agy elektromos tevékenysége látható, míg a vizsgálóban felszerelt kamera, a beteg viselkedéséről ad pontos képet.
Dr. Csidei Irén főigazgató hangsúlyozta: mind a betegek, mind az orvosok számára nagy előrelépést jelent a csúcstechnológiát képviselő berendezés, míg dr. Szilvás Rudolf, az Ispita Alapítvány kuratóriumának elnöke büszkén nyugtázta, hogy a kórházban végzett betegellátás megfelel a kor színvonalának.

Az önkormányzat lehetősége és a munkanélküliség

Zalaegerszeg iparának szerkezete már a rendszerváltoztatás előtt is a több lábon állás példája volt. Ennek előnyeit a város leginkább akkor élvezte, amikor a 90-es évek elején a különböző iparágak sorra válságba jutottak. Szerencsére, a különböző területek más-más időpontban élték át a krízist, így a dömpingszerű munkanélküliséget sikerült elkerülni.

A Zalai Nyomda új telephelyének makettje.

Sajnos, ismét az országos érdeklődés középpontjába került a munkahelyteremtés kérdése, ugyanis a romló világgazdasági helyzetnek, az uniós csatlakozás diktálta feszítettebb versenynek, valamint a nemzetgazdaságban tapasztalható bizonytalanságnak köszönhetően számos magyarországi vállalkozás és multinacionális cég kényszerült komolyabb létszámleépítésre (Zalaegerszegi Ruhagyár, Zalakerámia, Flextronics, Zalahús). A leépítések természetesen érintik az önkormányzatot is, hiszen a városban élő emberek keresik a lehetőségeket, a segítséget gondjaik megoldásában. Dr. Gyimesi Endre polgármester a munkaügyi központ egyik minapi fórumán arról beszélt: a munkanélküliség kérdését nem lehet számon kérni egy önkormányzattól, és kissé szokatlan, hogy egy várostól kérnek közvetlen megoldási javaslatokat. Az önkormányzatok csak lehetőségeket kínálhatnak munkahelyteremtésre, amellyel a különböző vállalkozásoknak, cégeknek kell élniük.
Zalaegerszeg programjának középpontjában egyébként már több mint egy évtizede a munkahelyteremtés áll. Az elmúlt években ezért alakult kedvezően országos szinten is a zalai megyeszékhelyen a munkanélküliségi mutató (3 százalék). A városvezetés elmúlt heti sajtótájékoztatóján is a lehetőségekről volt szó: mit tud nyújtani az önkormányzat a tömeges munkanélküliség kialakulása ellen.

Dr. Gyimesi Endre elmondta: a kedvezőtlen tendencia nem kerülte el Zalaegerszeget sem. Ez nem érte az önkormányzatot váratlanul, saját közvetett eszközeikkel segítik a munkahelyteremtést. Olyan adóbarát politikát folytatnak, amely tőkevonzó erőt biztosít. Például több várossal ellentétben jelenleg is egy helyi adó van csak a városban. Ezen túl fejlesztéseikkel munkaalkalmat biztosítanak egerszegi cégek számára. A Deák Ferenc városépítő programnak szintén az a célja, hogy a város dinamikus fejlődése ne álljon meg, és a kis- és középvállalkozások munkalehetőséghez jussanak. Ennek szolgálatában áll a gébárti idegenforgalmi fejlesztés és az ipari parkok fejlesztésének együttese. Az ingatlangazdálkodásnál a fő szempont a munkahely-telepítés.
A polgármester példaként említette a déli iparterületet, ahol kis és közepes nagyságú cégek kaptak helyet, és ahol minimálisan 300 fővel növelhető a foglalkoztatottak száma. A Városfejlesztő Rt. a program menedzsere, szervezésében jön létre a Vállalkozók Háza, amely kifejezetten a kisvállalkozók számára biztosít lehetőségeket. A másik nagyobb ipari övezet a 74-es út melletti terület, ahol kisvállalkozók számára nyílik lehetőség, kisebb övezetek létrehozására. Több cég letelepedhet itt, a város infrastruktúra kiépítésével nyújt segítséget. A harmadik helyszín a 76-os elkerülő út mellett található, ahol hosszú távra tud a város letelepedést biztosítani cégek számára, bármelyik pillanatban. „Az a hitelprogram, amelyben részt kívánunk venni a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen, ennek az ipari parknak a kialakítását célozza, 200 millió forinttal kívánjuk segíteni a vállalkozók letelepedését” – fogalmazott a polgármester és megjegyezte: a költségvetésben megjelenő számok is azt mutatják, hogy a romló állami finanszírozás ellenére, támogatják a szerkezetátalakítást a városban.

Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke részletesen szólt arról, hogy az idei költségvetésben milyen tervek szerepelnek a munkahelyteremtő és -megtartó célok megvalósítására. Elmondta: a déli iparterületen a Zalai Nyomda bővül egy modern telephellyel, itt kap helyet a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, továbbá három villamosipari, egy építőipari cég, egy festékforgalmazó, egy kőfaragó és egy szállítmányozási vállalkozás. Ez az ipari övezet értékesítésre került, a cégeken múlik, milyen ütemben valósítják meg programjaikat. A bizottság elnöke elmondta még: a ságodi iparterület fejlesztésére 222 millió forintot terveztek, ebből 22 millió önrész, a 200 millió pedig infrastrukturális önkormányzati hitelrész, amelyre pályázott a város. Említette, a piac és térségének közmű-rekonstrukcióját, ezt a programot 111 millió forinttal szeretnék elindítani. Ingatlanvásárlásra munkahelyteremtő céllal 50 millió forint áll rendelkezésre a költségvetésben. Összességében a Deák városépítő program keretében vállalkozás-, illetve gazdaságfejlesztésre 300 millió áll rendelkezésre.
A sajtótájékoztatón Tombi Lajos alpolgármester utalt arra, hogy a déli összekötő út építése még hátravan, ami szintén fontos a város fejlődése szempontjából. Megjegyezte: a XXI. század iparának XXI. századi infrastrukturális környezetre van szüksége Zalaegerszegen is. Gyutai Csaba alpolgármester a munkahelyteremtés humán vonatkozásairól szólt. Mint fogalmazott, a szakképző intézmények és a gazdasági élet szereplői között hangsúlyosabb kapcsolatra van szükség, az igények felmérése miatt is.

A „Nemzedékek kézfogása” program harmadik elemeként a városban élő kisnyugdíjasok támogatásáról döntött tavaly év végén az egerszegi közgyűlés. Az évenkénti 10 ezer forint támogatás minden 62. életévét betöltött zalaegerszegi állandó lakosnak jár, amennyiben nyugellátása vagy nyugdíjszerű szociális ellátásának együttes összege – 2005. január 1-jén – nem haladja meg a 41 ezer 990 forintot. A támogatás a születés hónapjában igényelhető a polgármesteri hivatal népjóléti osztályán.
Első alkalommal ünnepélyes keretek között adta át a város „születéshavi” ajándékát dr. Gyimesi Endre polgármester Kovács Jánosné Marika néninek, aki januárban töltötte be a 64. életévét. A polgármester hangsúlyozta: köszönettel tartoznak a városban élő kisnyugdíjasoknak, akik aktív életük során sokat tettek Zalaegerszeg fejlődéséért. Kiemelte a „Nemzedékek kézfogása” program fontosságát, melynek során az elmúlt évben 475 újszülött kapott „babacsomagot”, és 190 házasságot kötő zalaegerszegi fiatal pár vehette át a „városi nászajándékot”.