Krónika

Infláció alatti mértékben, mindössze 3,6 százalékkal emelkedett 2004-ben a Zala megyei székhelyű gazdaság összes értékesítéssel mért teljesítménye. Az export értéke érezhetően, 7,2 százalékkal csökkent, s a belföldi értékesítés is mindössze 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Minderről dr. Tóth Miklós, az APEH Zala megyei igazgatója számolt be. Sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a zalai szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó és nettó keresete az országos átlagnál kisebb mértékben emelkedett tavaly. Míg országos viszonylatban 91 ezer forintot meghaladó összeget vittek haza havonta a munkavállalók, megyénkben alig több mint 78 ezer forinton alakult a havi nettó átlagkereset.

Az előző évekhez viszonyítva kisebb mértékben emelkedtek 2004-ben a megyei adóbevételek is, hangsúlyozta az igazgató. A Zala megyei székhelyű gazdaság szereplői a kiemelt adókból és járulékokból összesen 82,2 milliárd forint nettó befizetést teljesítettek a központi költségvetésbe, 10,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A megyei igazgatóság elmúlt éves szakmai munkáját eredményesnek értékelte dr. Tóth Miklós. Az önkéntes befizetéseken túlmenően 4 milliárd 568 millió forint hátralék beszedésével, és 699 millió forintnyi szankció kiszabásával növelték a költségvetés bevételeit. A jogtalan adó- és támogatásigénylés kiutalásának megakadályozásával pedig további 681 millió forinttal javította a zalai adóhatóság a költségvetés pozícióját.
A hatékony behajtás eredményeként némileg javult a zalai adóalanyok fizetési hajlandósága. Az összesen 7,8 milliárd forintnyi tartozás beszedésére közel 10 ezer végrehajtási eljárást indítottak az adóhivatal munkatársai. Ezek eredményeként 4,6 milliárd forinttal csökkent az adó- és járuléktartozások összege. A kiadott inkasszók száma több mint duplájára nőtt 2004-ben. Felszámolási eljárást 227 esetben kezdeményezett az adóhatóság.
Az APEH nyilvántartása szerint valamivel több, mint 39 ezer adóalany működött megyénkben 2004-ben. Az év végén közülük több mint 12 ezren, összességében 4,3 milliárd forinttal tartoztak az adóhatóságnak.

A munkanélküliség kezelésének passzív eszközei, azaz pénzbeli és természetben nyújtott támogatások akkor kerülnek előtérbe, ha a munkanélküli önerőből, vagy a munkaügyi hivatal segítségével nem tud elhelyezkedni.

A szociális segélynél a törvényben előírt kritériumokat veszi figyelembe az önkormányzat. E támogatás havi összege 17 ezer 290 forint. Jelenleg 250 tartósan munkanélküli számára folyósítják ezt az összeget. Az aktív korú, de egészségkárosodott munkanélküliek ugyancsak igényelhetnek szociális segélyt. Az ő esetükben ez az összeg 22 ezer 230 forint. Azokban az esetekben, ha a rendszeres szociális segély nem állapítható meg, de a család szociális helyzete indokolja, további ellátások folyósítására van lehetőség. Ez lehet lakásfenntartáshoz, gyógyszerkiváltáshoz, gyermekellátáshoz, taníttatáshoz nyújtott rendszeres havi támogatás, illetve egy alkalommal biztosított eseti segély.
Zalaegerszegen az elmúlt évben a költségvetésből lakásfenntartási támogatásra 33 millió forintot, közgyógyellátásra 9,7 milliót, átmeneti segélyre 38 milliót, gyermekes családok rendszeres támogatására 38,8 milliót, míg eseti támogatásra 19,3 milliót fordított az önkormányzat.
Az önkormányzatok, mint a munkaügyi fórumon elhangzott, mindig kiszolgáltatottjai a területükön lévő cégeket sújtó gazdasági válságoknak. Ilyenkor csökken az iparűzési adóból származó bevétel, nőnek a szociális ágazat kiadásai, csökken a szolgáltatások igénybevétele.

A folyamatosan szűkülő pályázati lehetőségek miatt egyre nehezebb érdemi munkát végezni, s ilyen körülmények között szinte lehetetlen komoly eredményeket felmutatni, szögezte le sajtótájékoztatón Bogdán János, a helyi CKÖ elnöke.

Bogdán János kiemelte: a CKÖ ebben az évben az 5,6 millió forint önkormányzati juttatásból, valamint az állam által folyósított 714 ezer forint támogatásból gazdálkodhat, amely a zavartalan működés biztosítása mellett csupán apróbb fejlesztésekre elegendő. A szűkös források ellenére szeretnék felújítani a kisebbségi iroda helyiségeit, s az épületen belül egy közéleti klubot, egy úgynevezett roma-caffét kialakítani. Itt különféle fórumokat, társasági összejöveteleket kíván szervezni a CKÖ, ahová rendszeresen hívnának meg ismert közéleti személyiségeket és politikusokat. Emellett a Cigány Kisebbségi Önkormányzat ebben az esztendőben is szeretné megszervezni az immár hagyományosnak nevezhető kulturális hetet és a hagyományőrző tábort.
A CKÖ elnöke elmondta, a közelmúltban módosította szervezeti és működési szabályzatát a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, így ennek köszönhetően a kisebbségi önkormányzatok képviselői is bekapcsolódhatnak majd a szervezet munkájába. Bogdán János szerint mindez azért fontos, mert a legtöbb helyen a településfejlesztésből kihagyják a cigánylakta területeket, ám most a delegált személyek közreműködésével könnyebben megoldás található ezekre a problémákra.
Az elnök a kormány által életre hívott Fészekrakó programmal, valamint a romákra vonatkozó lakásépítési programokkal kapcsolatban kifejtette: ezek a lehetőségek egytől egyik átgondolatlanok és kevés információt tartalmaznak, de ami a legfontosabb, hogy a konkrét, kézzel fogható dolgok hiányoznak belőlük.

A Zala megyei és zalaegerszegi foglalkoztatási gondokról, azok hatásairól szóltak az egerszegi közgyűlés polgári frakciójának sajtótájékoztatóján Gyutai Csaba és Tombi Lajos alpolgármesterek. Elhangzott: az ország gazdasági helyzete erősen meghatározza a helyi foglalkoztatási körülményeket is. Gyutai Csaba elmondta: Az MSZP–SZDSZ koalíció új munkahelyeket ígért, ehelyett 30 ezerrel kevesebb van jelenleg. Nőtt a munkanélküliség, és nem lehet tudni, hová kerültek azok a források, amelyek rendelkezésre álltak a kormányváltás időszakában. Az ország államadóssága 8 ezer milliárd volt akkor, ma 11 ezer 500 milliárd. Jelentősen nőttek a vállalkozások adóterhei is, a Széchenyi-terv megszüntetése után pedig semmilyen vállalkozásösztönző program nem indult el. „Szöveg és látszat” helyett aktív foglalkoztatáspolitikára lenne szükség a kormány részéről.
Tombi Lajos arról beszélt, hogy Zalában, így Zalaegerszegen is, nőtt a munkanélküliek száma: míg egy évvel ezelőtt 3 ezer 20, addig az idén 3 ezer 717 a regisztrált munkanélküliek száma. A foglalkoztatási gondok megoldása érdekében a munkaügyi központtól dinamikusabb fellépést vár. Mint mondta, a nehéz helyzetben lévő cégek, vállalatok magukra maradnak.

A foglalkoztatás kérdését nem lehet jobb-, illetve baloldalra osztani, ez egy közös probléma, melyre együtt kell megoldást találni, szögezte le sajtótájékoztatón Kiss Ferenc, a közgyűlés szocialista frakciójának vezetője.

Utalt a két alpolgármester sajtótájékoztatójára: szerinte nem helyes, ha a két városvezető néhány általuk meg nem oldott feladat miatt a kormányzat politikáját bírálja. Az elnök kifejtette: szeretnék, ha a város elöljárói a szocialistákat is partnernek tekintenék a foglalkoztatás területen felmerülő gondok megoldásában. Az MSZP éppen ezért a jövő hónapban Zalaegerszegre várja Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, aki segítségével – egyéb források mellett – kormányzati támogatással próbálják enyhíteni a gondokat. Hozzátette: a szocialista párt elindította a „Sikeres Zalaegerszegért” elnevezésű mozgalmat – melyben a város középtávú programját fogják kidolgozni.
Devecserné Óvári Ibolya, a szocialista képviselőcsoport tagja hangsúlyozta: az ország gazdasági helyzetét sokan sokféleképpen értékelik, az viszont vitathatatlan, hogy a tavalyi évben hazánk egy gazdasági fejlődési pályára lépett. Nagy gond, hogy a zalai megyeszékhelyen tömegesen szűnnek meg a munkahelyek – ruhagyár, Flextronics, Zalakerámia –, és emelkedő tendenciát mutat a munkanélküliek aránya. Az önkormányzati képviselő szerint ez új kihívás elé állítja a várost, amely csak intenzív munkával orvosolható. Elengedhetetlen például egy foglalkoztatási stratégiai program kidolgozása. Ennek tartalmaznia kell Zalaegerszeg jövőbeni elképzeléseit, de alternatívát kínálhat a felmerülő válsághelyzetek megoldásához, vagy azok elkerüléséhez.
Devecserné Óvári Ibolya úgy fogalmazott: a feldolgozóipar jelen pillanatban válságban van, így a megoldást az ipari szerkezetváltozás hozhat, azaz a szolgáltatás, a kereskedelem és az idegenforgalom előtérbe helyezése. Fel kell gyorsítani az ilyen irányú fejlesztéseket, amelyekhez a működő tőke bevonása mellett, az uniós pályázati lehetőségeket is igénybe veheti a város.