A kemény család öröksége

Ujlaky Lászlóra emlékeztek

Úrvezetők „rehabilitáción”


Bábkiállítás a Göncziben

A kemény család öröksége

 

A debreceni Vojtina Bábszínház és az Országos Színházi Intézet kezdeményezésére jött létre az a kiállítás, mely a Kemény család örökségét mutatja be. A három generációs vásári bábozók hagyatékából rendezett tárlat az ország minden bábszínházzal rendelkező városába ellátogat, így a zalaegerszegi közönség is megtekintheti Magyarország legnagyobb bábgyűjteményét, melynek a Gönczi Ferenc ÁMK ad otthont.

Magyarország legnagyobb bábgyűjteménye Zalaegerszegen.Konguth Salamon, a nagypapa indította el a család bábjátékos életét. Az első vásári mutatványos engedély 1897-ből származik. A família az 1910-es években telepedett le Magyarországon, majd Keményre magyarosították nevüket. 1926-ban nyílt meg az első állandó bábszínházuk a Népligetben. Az unoka, ifjabb Kemény Henrik már gyermekként is intenzíven érdeklődött a szakma iránt. Első Vitéz László figuráját 9 évesen faragta. Később ő vitte tovább a családi hagyományt. Kemény Henrik ma már 80 éves. Idén Kossuth-díjjal is jutalmazták munkásságát, és a mai napig készít bábokat, és játszik is azokkal.
– Kemény Henrik nevéhez fűződik a tévés bábok megjelenése is. A tárlaton látható például Hakapeszi Maki, a Zsebtévé hőse, akinek nem csak mozgatását, végezte a bábművész, hangját is kölcsönözte a ’80-as évek legismertebb bábfigurájának. De ő készítette és mozgatta Böbe Babát és Süsüt, az egyfejű sárkányt is. Miután 1956-ban lerombolták a Bábszínházat, a figurákat évtizedekig rejtegették, majd Győrött keltette új életre a bábművész színházát – mondta Papp Eszter, az Országos Színháztörténeti Múzeum bábgyűjteményének vezetője.
Nem csak a bábok, a darabok is öröklődtek. Egyaránt játszottak kesztyűs bábbal és marionett figurával is, a színpad alkalmas volt mindkettő előadására. A családi vállalkozásból az édesanya is kivette a részét. Ő varrta a bábok ruháját, míg Kemény Henrik két testvére, Mátyás és Kati, az előadások technikai részében segédkeztek. A leghíresebb figura, melyről a családot ismerhetjük, Vitéz László alakja.
Bár a közönségnek is felejthetetlen élményt nyújt ez a kiállítás, egy szakmabeli számára a gyökereket jelenti ez a tárlat, hiszen ennél jobbat, újabbat már nem lehet mondani, mint amit ezek a bábok mondanak, innen lehet elindulni, és ide lehet visszatérni, sőt merítkezni is.
– Ezek a bábok nekem, mint bábszínházi szakembernek, a hagyományokat és a gyökereket jelentik. Amit mi játszunk, az országban, a világban, az, az ezekkel a bábtípusokkal játszott előadásokból indul ki. Természetesen, ha egy bábszínházi szakember egy ilyen kiállítással találkozik, nem kerülheti el, hogy ihletet merítsen, új marionettmozgató technikákat sajátítson el. De egy képzőművész is tanulhat ebből a tárlatból, hiszen fantasztikus stilizációja van ezeknek a báboknak. A lényeget fogalmazza meg a karakterről a figura. Ez a kiállítás a színház ősállapotát tükrözi – mondta Kovács Géza, a zalaegerszegi Griff Bábszínház vezetője.
A tárlatot egészen május 2-ig tekinthetik meg a zalaegerszegiek, majd Győrbe utazik a vándorkiállítás. Az ország 13 bábszínházát érintő tárlat 2006-ban a visegrádi négyek országába is ellátogat.

vissza az elejére


Bemutatkozott Károly Éva festőművész

Ujlaky Lászlóra emlékeztek

 

Ujlaky László érdemes művészre emlékeztek a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az emlékesten „Memento” címmel fia Ujlaky Károly villantott fel pillanatképeket édesapja életéből.

Ujlaky Károly (balról) a tárlaton.A Zalaegerszegen gyerekeskedő színművész életéről, – akinek húga ma is a városban él és jelen volt az emlékesten – dr. Gyimesi Endre polgármester szólt, felelevenítve a művész pályáját, szerepeit, köztük az egyik legnevezetesebbet, Hamlet Polonius főkamarását a Nemzeti Színházban. A legtisztább beszédű és legjobb megjelenésű színészként emlegetik még ma is Ujlaky Lászlót, aki 33 filmben nyújtott emlékezetes alakítást.
Az eseményen Ujlaky Károly párjának Károly Éva festőművésznek alkotásait dr. Szigethy István ügyvéd – a család rokona – ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az alkotóval beszélgetve megismerkedhettünk Károly Éva pályájával, a művészethez való viszonyával. Az ábrándok festőjeként emlegetett művész, mint fogalmazott, azt fest le, amit szívéből, lelkéből érez. A szépet, a nemeset alkotja, azt a láthatatlant, amely feloldja a feszültséget, fényt, szeretetet sugároz felénk. „Képeimmel el tudok jutni egy tisztább világba” – mondta.
A beszélgetés végén dr. Szigethy István felhívta a figyelmet arra, hogy Ujlaky László szerepeinek hanganyagát megőrizték és fia, ifjabb Ujlaky László jelenleg is a Nemzeti Színház tagja. Ajánlotta a város figyelmébe a Zalaegerszeghez kötődő művészek életútjának komolyabb feldolgozását.

vissza az elejére


Kevés a visszaeső

Úrvezetők „rehabilitáción”

 

A Zala Megyei Közlekedési Felügyelet rendszeresen szervez olyan vezetői utánképzéseket, amelyeken azok a szabálysértést elkövető gépkocsivezetők vesznek részt, akiknek minimum hat hónapra bevonták a jogosítványukat. A „bűnbe esett” sofőrök – akik közül legtöbbjüknek ittas vezetés miatt kell elvégezniük a tanfolyamot – csak e rövid kurzus sikeres teljesítése után kapják vissza a vezetői engedélyüket. 2004-ben Zalában összesen 308 személy vett részt ilyen utánképzésen, ami viszont örömteli, hogy elenyésző azoknak a száma, akiket valamilyen szabály áthágása miatt újból a képzés elvégzésére köteleznek.

– Akinek legalább hat hónapra bevonják a vezetői engedélyét, azaz minimum fél évre eltiltják a gépjárművezetéstől, annak vezetői utánképzésen kell részt vennie. Ezeket a foglalkozásokat minden megyében a közlekedési felügyeletek szervezik, s a jogosítványukat csak azok kapják vissza, akik sikeresen teljesítik az utánképzést – avat be a részletekbe Szijártó József, a Zala Megyei Közlekedési Felügyelet Képzésfelügyeleti, Vizsgáztatási és Utánképzési Osztályának vezetője. – Legtöbbször egyébként ittas vezetés miatt vonják be a vezetői engedélyeket, és körülbelül 20–30 százalékot képviselnek az egyéb szabálysértés miatt utánképzésre kötelezett „sofőrök”. A statisztikák azt mutatják: az elmúlt esztendőkben egyre több vezetőnek veszik el a jogosítványát ittas vezetés miatt, az azonban szerencsés, hogy baleset okozása miatt kevés sofőrnek kell elvégeznie a képzést. Az utánképzésen mindenféle korosztály megtalálható, így vannak 18 évesek és 60 éves résztvevők is. A foglalkozásokon általában férfiak vesznek részt, hölgyekkel ritkábban találkozunk, s nekik is inkább baleset okozása miatt kell bekapcsolódniuk a képzésbe.
Minden résztvevő egyéni program alapján végzi a feladatokat, így jogszabályi előírás szerint alakítják ki a különböző csoportokat. Külön foglalkozáson vesznek részt az ittas vezetők és a balaesetokozók is. Az utánképzés két lépcsőből áll. Az első az úgynevezett feltárási fázis, amikor valamennyi vezető elbeszélget egy pszichológussal, de emellett felmérik KRESZ-ismeretét és egy próbavezetésen ugyancsak bizonyítania kell rátermettségét. Ezek összegzése után a felmérésben részt vevő szakemberek megállapítják, hogy a szóban forgó személynek melyik utánképzési csoportot ajánlják. A legtöbben általában egy terápiás programon vesznek részt, amelynek az a lényege, hogy itt mindenki megtanulja, miként kerülje el a legközelebbi jogosítványbevonást. Zala megyében elég jól működik az utánképzési program, hiszen kevesebb mint két százalék a visszaesők aránya.
– 2004-ben megyénkben összesen 308 fő vett részt utánképzésen, amely országos szinten is magas számnak tekinthető – folytatta az osztályvezető. – A program viszonylag borsos ára miatt nem mindenki jön el hozzánk, akinek bevonták a jogosítványát. Az úgynevezett feltárási fázis 15.500 forintba kerül, a programokért pedig – attól függ, hogy kit melyikbe sorolják be – 35–70 ezer forintot kell fizetni. Azt szintén jogszabály írja elő, hogy az illetékes hatóság köteles az utánképzést az erre kötelezett személy jelentkezéstől számított 60 napig lebonyolítani. Zalában legtöbbször ez 30 napig sem szokott eltartani, tehát rövid idő alatt teljesíthető a képzés. Néha előfordul, de nagyon ritkán, hogy valakinek szabálysértés miatt újból előírják az utánképzést. Nekik egy drága, egyhetes programba kell bekapcsolódniuk, melyet általában a fővárosban szoktak megszervezni. A tavalyi esztendőben összesen két személy volt Zalában, akiknek újra részt kellett venniük a képzésben.
Szijártó József elmondta, legfontosabb, hogy az utánképzésre jelentkezőket visszasegítsék a közlekedésbe, és megtanítsák nekik, miként előzhetőek meg a különböző szabálysértések.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online