Panoráma

Bőrünk legfontosabb feladata védőgátat képezni testünk és a külvilág között. Ez a védelem sérül azoknál a gyerekeknél és felnőtteknél, akik ekcémától szenvednek. A betegség bőrpír, valamint bőrgyulladás formájában jelentkezik, erős viszketést vált ki, és apró hólyagok jelennek meg a testfelületen. Ezek a hólyagok megnyílhatnak, nedvezhetnek, pörkösödhetnek, mígnem lehámlik, illetve berepedezik a bőr.

Eredetét tekintve az ekcéma több fajtáját különbözteti meg az orvostudomány. Leggyakrabban allergia váltja ki – érzékenyen reagálhat bőrünk a nikkelre és a krómra, a kozmetikumokra, illatosító anyagokra, festékekre, fertőtlenítőszerekre, valamint a fogászok által használt termékekre is –, de lehetnek fizikai, mechanikai, kémiai okai is a betegségnek. Sajnálatos módon évről évre nő az allergiás eredetű ekcémától szenvedő gyerekek száma. A jelenlegi adatok szerint a gyermekpopuláció 20 százalékának élete egy szakaszában meg kell küzdenie a betegséggel.
– A gyermekkori veleszületett, allergiás eredetű ekcéma leggyakrabban a kézen, lábon, az arcon, a szem és száj körül, a nyakon, valamint egészen pici babáknál a fejbőrön jelentkezik. Többnyire csupán átmenetileg okoz kellemetlen tüneteket, a gyerekek 80 százaléka elnövi a betegséget – tájékoztat bevezetőül dr. Hodosi László, a kórház bőrgyógyászatának vezető főorvosa, majd az ekcéma kialakulásának lehetséges okait ismerteti. – A gyermekkori betegség hátterében elsősorban örökletes hajlam áll, nem törvényszerű azonban, hogy az ekcémával küzdő szülők gyermeke is az lesz. Megfigyelések azt bizonyítják, hogy a hosszabb ideig anyatejjel táplált csecsemők esetében kisebb az esélye a bőrbetegség megjelenésének. Ugyancsak szerepet játszik a betegség kialakulásában a gyermek lelki egyensúlya. Vizsgálatok kimutatták, hogy amennyiben nyugodt, szeretetteljes környezet veszi körül a gyermeket, megelőzhető az ekcéma kialakulása.
A bőrgyulladás elkerülése érdekében érdemes hanyagolni a gyerekeknél az irritatív bőrápolást, sorolja tovább a megelőzés lehetőségeit a főorvos. Nem ajánlottak a hosszabb fürdők, illatosított szappanok, fürdetők, krémek használata. Ugyancsak okozhatnak bőrgyulladást a műszálas ruhadarabok, a szőnyegpadlóban megbúvó házi por, de a lakásban tartózkodó háziállatokra, vágott virágokra, plüssállatokra is érzékenyen reagálhat a gyermek bőre.
– Amennyiben mégis kialakul a gyermeknél az ekcéma, kezelésre van szükség. A tüneteket teljesen megszüntetni hormontartalmú készítményekkel tudjuk. Nem törekszünk azonban minden áron a teljes tünetmentességre, sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy minél kevesebb hormontartalmú szerrel „tápláljuk” a gyermeket – fogalmaz dr. Hodosi László. – Jó hír, hogy az elmúlt évben forgalomba hoztak hazánkban két, összetételében és hatásában egymáshoz hasonló készítményt, melyek nem tartalmaznak hormont, fel sem szívódnak a szervezetbe. Nagyon jó hatással vannak ezek a krémek a beteg bőrfelületre, kiválthatják a hormontartalmú kenőcs használatát. Alkalmazásuknak mégis gátat szab az ár. Sajnos, ugyanis nem nyújt támogatást ezekhez a készítményekhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, így a teljes ár a szülőket terheli.
Az ekcéma magától is tünetmentessé válhat. Ahogy változik a gyermek immunrendszere, javul bőrének védekezőképessége, megszűnhet a bőrgyulladás. Dr. Hodosi László beszámolt olyan esetekről, amikor egy jól sikerült továbbtanulás, elhelyezkedés, vagy párválasztás vezetett a gyermek gyógyulásához.

Dr. Vándor László, a Göcseji Múzeum küldöttségének tagjaként Kovászna megyében járva látogatott el Vetró András szobrászművész műhelyébe,... és meg is hívta Zalaegerszegre.

A „húzós, erős anyag”, – ahogy Kostyál László nevezi – így került a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermébe. A kézdivásárhelyi művész neve amúgy sem idegen határon innen, hiszen több csoportos és egyéni kiállításon is részt vett már szerte az országban, sőt Bonyhádon és Sitkén köztéri alkotásai vannak.
Kostyál László művészettörténész az emberi esendőség megformálóját, Garamvölgyi György országgyűlési képviselő Kovászna és Zala megye kulturális kapcsolatait értékelve a hagyományőrző művészt látja az alkotóban. Valóban, Vetró András egyszerre mitologikus és groteszk, s egyszerre történeti és filozofikus. Bereményi Géza unokatestvér és Kossuth díjas író-rendező a „szabadságharc küzdelmeit” érzi a szobrokban. (Hiába, a szobrász huszár is, a hagyományőrző Székely határőr gyalogezred I. századának parancsnoka.) Az egész egy kitörési kísérlet...
Kitörés a kerékbetörésből, a világból, s magából az anyagból, a vetrói értelmezésben azonban mindez csak(?) egy Nagy mutatványsorozat. Az „esendő gáthősök” dacos feladatot teljesítenek: ki kell szabadulni a bezártságból, a börtönből. Ám a legnagyobb vicc mégis az, hogy az utazó, a kalandor, aki a legmesszebb jutott, (Kőrösi Csoma Sándor) Vetrónál „kalitkában” van.
A szobrász „makacsul hajtogat” valamit, sorozatosan ábrázol. Látszólag ugyanazt (anyaságot, lovagokat, nőt és lovat együtt), de sosem egyformán, csak az esendőség, a töredezettség, ami mindenhol jelen van. Az egészben van azonban valami felemelő és gyermeki, néhol Don Quijote-san naiv, s ettől hozzánk hasonlóak lesznek a torz alakok. Nem ijedünk meg a küzdelmüktől, nem félünk a bezártságuktól. Mert a mitológiában jó és rossz kiegyenlítődik, a mutatvány végén pedig mindenki felszabadultan tapsol. De az ábrázolás, a dolgok „megmutatása” csak akkor sikerül jól, ha marad egy kis keserűség is a gyermeki vigyor mögött.

A Keresztury-könyvesboltban került bemutatásra Lackner László „A skorpió jegyében” című regényének második kiadása, melyet Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A könyv „retro-szerű”, nemcsak azért, mert a ’80-as évek végén íródott, és jelent meg először, hanem azért is, mert az 50-es években játszódik. Egészen pontosan 1956 októberében, Lentiben, így egyszerre jelenik meg benne a vidéki „forradalmi hangulat”, az ifjúsági kalandregény és az első szerelem története is. Mindez a 8. b osztály „birtokért” vívott küzdelmében teljesedik ki, s a gyerekek a felnőttekkel ellentétben valóban csatát nyernek.
A könyv nem csak egyszerűen egy új kiadás, hanem átdolgozás is: a szerző úgy gondolta, hogy a korábbi cselekményt még lehet tovább bővíteni, a jellemeket árnyalni, így a mostani verziót maga az író is „dramaturgiailag erősebbnek érzi”.

A VERTESZ – Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat – 1968-ban telepít Zalaegerszegen, az Ola úton – akkor Vöröshadsereg útja – egy berendezésgyártó részleget, majd 1987-ben új telephelyet létesít a Hock János úton. A céget a privatizáció során 1991-ben a francia székhelyű Merlin Gerin, a Schneider-csoport egyik tagja vásárolja meg, s kezdi el a mai napig is meglévő berendezésgyártási tevékenységet. Egy kis cégtörténet – beszélgetőpartnerem Sziva Norbert, a Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. 2004 decemberében létesült Egervári úti telephelyének vezetője.

– 1991-től a Schneider Hock János úti telephelyén tulajdonképpen három tevékenység zajlott. 2003-ban egy átszervezés következtében maradt meg a kismegszakító- valamint a villamosenergia-elosztó berendezések gyártása, mely utóbbit – mivel kinőttük az üzemet – tavaly decemberben áthelyeztük a jelenlegi telephelyre. Ez egy helyi vállalkozás beruházásában készült új üzemcsarnok, melynek használatára bérleti szerződést kötöttünk. Érdekesség, hogy a csarnok építése során a létesítmény villamos és informatikai hálózatát a Schneider Electric kínálatában szereplő termékekből alakították ki. A fejlesztést tulajdonképpen az indukálta, hogy szeretnénk előbbre lépni tevékenységünkben, ugyanakkor támogatja a Schneider üzletfilozófiáját is, miszerint minél közelebb kell lenni a vevőhöz; ugyanis termékeink egyik legnagyobb és a jövőben várhatóan legjobban fejlődő felvevőpiaca Közép- és Kelet-Európa. Partnereink elsősorban a volt szocialista országok, valamint néhány dél-európai ország. A Schneider Electric leányvállalatain keresztül ezeken a felvevőpiacokon szeretne a jövőben még nagyobb részesedést elérni, ezért a most mintegy kétezer négyzetméter körüli telephelyet úgy építtettük meg, hogy azt bővíteni lehessen, ezzel kielégítve a vevői igényeket.

Mit is jelent az, hogy villamosenergia-elosztó berendezés gyártása? A kérdésre Sziva Norbert elmondta, az üzem alapvetően kis- és középfeszültségű elosztókat gyárt a Schneider Electric közép- és kelet-európai zónában található országai részére. Ezek a berendezések szükségesek ahhoz, hogy egy erőmű, egy nehézipari vállalat, vagy akár egy középület, egy háztartás villamossági szempontból működni tudjon. Ezeket a termékeket eddig a zónaországok közül elsősorban Magyarországon – 2004-ben termékeik 75 százalékát belföldön, 25 százalékát külföldön – értékesítették. Ezen az arányon szeretnének változtatni; és a már meglévő piacaik (Ukrajna, Románia, Bulgária, ex-jugoszláv államok) mellé újabbakat szerezni, ezért célországnak jelölték meg Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Görögországot, és mint mondta a termelési vezető, igény esetén Nyugat-Európa bármely államába is tudnak szállítani. Berendezéseiket többnyire francia gyártású és kisebb részben hazai alkatrészekből szerelik össze; de a berendezések – a vevői specifikus igényeknek megfelelő – tervezése helyben folyik. Vevői körükben elsősorban erőművek és nagyipari vállalatok, mint például a Mol, TVK szerepelnek, időnként kapnak megrendelést az áramszolgáltatóktól is.

A berendezések tervezése a vevői igényeknek megfelelően folyik.

– Jelenleg 51-en dolgozunk az üzemben, létszámunk mintegy fele fizikai állomány, a többiek mérnökök, logisztikai és pénzügyi szakemberek. Idén 70–80 főre szeretnénk bővülni, hogy a 2005-re meghatározott tervszámainkat teljesíteni tudjuk. A pénzügyi területre vettünk fel már munkatársat, most elsősorban a fizikai állományba várjuk a jelentkezőket. Alapvetően villanyszerelőket, vagyis képzett szakmunkásokat várunk, de szerkezetlakatosokat is alkalmaznánk. Szeretném hangsúlyozni, nagyon fontos a szakképzettség, mivel üzemünkben nem betanított, hanem tevékenységi körünkből adódóan szaktudást igénylő munka folyik. Elegendő a szakmunkás-bizonyítvány, de érettségizett, technikusi végzettségű szakembereket is várunk egyműszakos munkarendbe. Sajnos, napjaink problémája, hogy ezen a területen is szakemberhiány van, ezért elkezdtük kiépíteni a kapcsolatot a helyi középiskolákkal, és bízunk abban is, hogy a létesülő térségi integrált szakképző központ is felvállalja az ez irányú szakemberképzést. Nemrég voltak nálunk végzős széchenyis diákok; úgy véljük, a gyakorlat elengedhetetlen, ezért az üzemen belül vissza szeretnénk állítani a régi szakemberképzési rendszert azzal, hogy folyamatos gyakorlati lehetőséget biztosítunk a leendő szakembereknek. Munkatársainknak biztosított a továbbfejlődés, amit a Schneider vállalatfilozófiájára épülő New2 program is támogat. Vagyis, akinek megvan a megfelelő képessége, legyen szó mérnökről, vagy szerelőről, lehetősége van arra, hogy tudását fejlessze, karrierjét építse. A humánerő-fejlesztés támogatása azért is fontos, mert garanciát jelent arra, hogy rendelkezésre álljon a nekünk megfelelő szakembergárda. Valamennyi munkatársunknak a fizetésen túl éves fix cafeteria-keretet is biztosítunk különféle juttatások, mint például vásárlási utalvány, nyugdíjtakarékossági pénztár stb., igénybevételére.

Ezt a kisfeszültségű berendezést a kijevi hőerőmű számára készítik.

Sziva Norbert tájékoztatott arról is, hogy az elmúlt időszak a vártnak megfelelően alakult, árbevétel szempontjából időarányosan teljesítették az előírt tervet. Jelenleg a megrendelésállomány bővítésén dolgoznak, különböző akcióterveket dolgoznak ki a zónaországok kereskedelmi és marketingterületek szakembereivel. A prognózis szerint továbbra is teljesíthető az a terv, miszerint idén megkétszerezik tavalyi eredményüket.
Ezt követően a termelési vezető gyárlátogatásra invitált. Először bemutatta, hogy a szellemi munkakörökben dolgozó munkatársak milyen körülmények között és mivel foglalkoznak. Közvetlen a szerelőcsarnok előtt van a műhelyiroda, amelyben technológusok dolgoznak. Ennél a kialakításnál, mint mondta, a hatékonyság érdekében az a szemléletmód érvényesül, hogy a szorosan összefüggő funkciók egymás mellett, a lehető legrövidebb távolságon belül találhatóak. A gyártófelület fele a kisfeszültségű berendezések összeszereléséhez fenntartott terület, egy kisebb rész a Magyarországra gyártott középfeszültségű berendezések, a harmadik terület, pedig a középfeszültségű családon belül a nagyobb teljesítményű berendezések számára van kialakítva. Megtudtuk, hogy az üzem a Lean Manufacturing szerint dolgozik. Ennek lényege, hogy a logisztikai és a gyártási folyamatokat szétválasztották, mely hatékonyabb munkát tesz lehetővé. Sziva Norbert összeszerelés alatt álló munkákat is megmutatott. Megtekintettünk egy kisfeszültségű berendezést, amely a kijevi hőerőműbe kerül, egy másik berendezést, amely a kelenföldi erőmű számára készül. Mint mondta a termelési vezető, ez utóbbi megrendelés nagyságrendjét tekintve az év egyik sikertörténete a Schneider Electric Hungária Rt. és a zalai üzem számára.