Címlap

Alkotó és alkotások
– tükörben.

Fischer György szobrászművész alkotásaiból rendezett kiállítást az Egerszegi Városszépítő Egyesület és a Martonosi Galéria. E tárlattal, mint Tóth Józsefné, a galéria tulajdonosa fogalmazott, a város harmadik Munkácsy-díjas művészét köszöntik, aki a közelmúltban vette át a kitüntetést. A kiállított közel 40 kisplasztikát Frimmel Gyula grafikusművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

– Fischer életműve hangsúlyozottan figurális, mindazt, amit elmond, a test, a mozdulat, a különös, sokszor természetellenes pozitúrák nyelvén mondja el. Az emberek általában nem mennek el közömbösen Fischer szobrai mellett: vagy nagyon szeretik, vagy gyűlölik őket, illetve inkább megrémülnek a bennük kimondott, megcáfolhatatlan igazságtól – elemezte a fischeri alkotásokat Frimmel Gyula, majd így folytatta: – Nézzük meg közelebbről ezeket a szobrokat! Többnyire karcsú, nyúlánk testek, némelyeken a végtagok erőteljes hangsúlyt kapnak, másokon eltűnnek, vagy beleolvadnak a törzsbe, esetleg egymáshoz nőnek, ami által torzóvá válik az alak. Egyiknek sincs arca, legalábbis olyan, ami egyénivé, személyessé tenné őket, csak valami kortalan, az archaikus művészetekre emlékeztető fejforma ül a vállak közt.

Fischer szobrai – folytatta – éppen deformáltságuk, egyéni módon való megnyomorítottságuk okán válnak személyessé. Mindegyikük őrzi a rá kiszabott sorsot, mozdulatlanságukban is nyugtalanító kis gnómok, de szépek. Lehetetlen észre nem venni azt a sok formai bravúrt, szobrászi fortélyt, ahogyan a tagokat egymásba forrasztja, a kicsavart karokat, lábakat klasszikus törzshöz illeszti...
Frimmel szerint, ha ideje engedné, Fischer György valószínűleg képes volna szoborba mintázni az egész emberiséget, mindnyájan kaphatnánk tőle egy „apró, groteszk figurát”, amiben saját egyéniségünket, személyiségünk belső lényegét látnánk...

– Korábban nem rendelkezett városunk hosszú távú fejlesztési stratégiával, vagy más néven jövőképpel. Ennek ellenére természetesen voltak és vannak is konkrét elképzeléseink az előrelépést illetően, ezek mentén dolgozunk – szögezi le bevezetőként Sziráki István, a városfejlesztési és tervezési osztály vezetője. - Folyamatban van például a város közlekedési rendjének átalakítása, a parkolási lehetőségek bővítése, de foglalkozunk az idegenforgalom fejlesztésével, a munkahelyteremtéssel, illetve elindult a város rekonstrukciója. Nem állnak le ezek a fejlesztések! – hangsúlyozza az osztályvezető, és hozzáfűzi: – A városfejlesztési stratégia azt szolgálja, hogy egy csokorba gyűjtsük az itt élők, itt dolgozók elképzeléseit egy jobb, egy élhetőbb Zalaegerszeg megteremtése érdekében. Bízunk benne, hogy a felmérések visszaigazolják: jó úton haladunk.
– A célkijelölés mindig cselekvésre ösztönöz. Ezért nagyon fontos, hogy legyenek céljaink. A városfejlesztési stratégia megfogalmazott céljainkhoz rendeli hozzá az eszközöket – magyarázza a program lényegét Henics Attila, az önkormányzat területfejlesztési és pályázati csoportjának vezetője. – Egyfajta piramisként képzelhető el célrendszerünk. A csúcson található az általános cél, miszerint éljenek a mainál sokkal jobban a zalaegerszegiek. Mitől fognak jobban élni? Hogy több lesz a jövedelmük. Mikor válik ez valósággá? Ha jobb munkahelyük lesz. De hogyan tud ebben segíteni a város? Úgy, hogy saját eszközeivel hozzájárul olyan cégek letelepedéséhez, amelyek minőségi munkalehetőséget, és magas kereseti lehetőséget biztosítanak a zalaegerszegieknek.


Merre fejlődik tovább?	A fiatal családok otthona.

De akkor is jobban fogunk élni 2020-ban, ha kevesebb környezeti ártalom vesz bennünket körül stb. Természetesen ezekre a területekre is ki fog terjedni a hosszú távú stratégia. Az elképzeléseket fogjuk rendszerezni, ügyelve arra, hogy jövőképünk az élet minden területére kiterjedjen. A szociális ellátórendszeren keresztül az oktatásig, az iparfejlesztéstől a turizmusig.
A városfejlesztési stratégia három dokumentumra épül majd, melyek várhatóan még az idei évben elkészülnek. A tervezési folyamat első lépéseként a helyzetfeltárás dokumentumának összeállítása kezdődött el. Ebben statisztikai adatok értékelésével rögzítik a társadalmi és gazdasági állapotokat, meghatározzák a városunk következő 15 évét befolyásoló külső tényezőket, de feldolgozzák a lakosság részéről beérkező véleményeket is.
– Nagy szerepet kívánunk tulajdonítani a stratégiában annak, miként képzelik el jövőjüket a Zalaegerszegen élők. A vélemények megismerése érdekében több réteget megszólítottunk. A középiskolások részére például pályázatot hirdetett az önkormányzat „Így látom Zalaegerszeget 2020-ban” címmel – számolt be a folyamatban lévő munkálatokról Henics Attila. – A vállalkozások jövőképét kérdőív formájában igyekeztünk megismerni. 3300 vállalkozásnak küldtük ki a kérdőívet, sajnos azonban ennek mindössze 10 százaléka érkezett vissza hivatalunkba. Ezek feldolgozása azonban érdekes eredményeket hozott. Kiderült például, hogy a vállalkozások többsége, függetlenül attól, hogy kisebb, vagy nagyobb, mindössze egy évre előre tervez. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen stratégiai fejlesztéseket tartanak fontosnak a város fejlődése szempontjából. Az első helyen szinte kivétel nélkül a gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódást, valamint a belső úthálózat rekonstrukcióját szerepeltették a vállalkozók.


A jövő kórháza még csak látványterven.	A Dél Hercegnője.

A középiskolások és a vállalkozók mellett kíváncsi az önkormányzat minden zalaegerszegi lakos jövőképére. Észrevételeiket, javaslataikat a strategia@ph.zalaegerszeg.hu e-mail címre várják.
A helyzetfeltárás dokumentumának készítésével egy időben köztiszteletnek örvendő szakemberek részvételével négy munkacsoport alakult. Az ő feladatuk lesz az információk értékelése és a javaslatok megtétele a gazdaság fejlesztése, a város fejlesztése, a szociális, valamint a megújuló társadalom témakörökben. A helyzetfeltárás dokumentumát elkészültekor véleményeztetik a különböző kamarákkal, szakmai szervezetekkel, társadalmi csoportok képviselőivel, majd – várhatóan júliusban – a közgyűlés elé kerül a program.
A helyzetfeltárás dokumentumát a jövőkép meghatározása követi. Ennek keretében a már beszerzett információk alapján azonosítják azokat a legfontosabb fejlesztési irányokat, melyek az általános célok elérését szolgálják. Az utolsó feladat az operatív program elkészítése lesz az év vége környékén, amelyben konkrét fejlesztési projekteket rendelnek a stratégiai célokhoz.
A városfejlesztési stratégia 2007 és 2020 között fogalmazza meg Zalaegerszeg jövőképét. Ezen időtávon belül két periódust különítettek el – 2007–2013, 2013–2020 –, nem véletlenül. Az Európai Unió ugyanis hétéves költségvetési intervallumokban gondolkodik, azaz hét évre előre rögzíti célrendszerét, valamint költségvetésének főbb számait. Az idei év végén már körvonalazódik, hogy 2007-től milyen területekre, mennyi pénzt szán az unió. A városfejlesztési stratégia elkészítésekor éppen ezért figyelemmel kell lenni ezekre az adatokra annak érdekében, hogy nagy biztonsággal tudjon majd pályázni az önkormányzat.
Sziráki István fontosnak tartja leszögezni: tartalmazni fog a stratégia egy úgynevezett minimálprogramot, melyet akkor is megvalósít a város, ha nem sikerül semmilyen külső forrást bevonnia.

– Zalaegerszegen 4 ezer 400 tanuló folytatja tanulmányait középfokú intézményekben. Ebből az idén 1352-en jelentkeztek érettségi vizsgára. Köztük vannak azok is, akik először tehettek előre hozott vizsgát nyelvekből. Ez az érettségizők közel 20 százaléka. Az egerszegi középiskolákban az érettségizők 93 százaléka választotta a középszintű vizsgát, a többiek az emelt szintűt. Ez bizony nagyon kevés – véli Szemes Béla. – Például matematikából és történelemből 25–25 diák élt az emelt szintű lehetőségével a városban, biológiából 18-an, míg magyarból csupán 13-an.
– Mi ennek az oka?
– Nincs elég motiváció. Még nem igazán értik a diákok ennek a jelentőségét.
– A pontszámítások is bizonyára befolyásolják az érettségi előtt állókat. Mi a különbség a közép- illetve az emelt szint között?
– A felvételiknél maximum 50 pontot vihet a diák az intézményből, ehhez tud a legjobb esetben 10 pontot szerezni az érettségin. Hatvan pontot érnek a felvételi tárgyból kapott érettségi jegyek. Tehát összesen ez 120 pontot tesz ki, de a diákok a mostani felvételi rendszerben maximum 144 pontot tudnak összeszedni. A 24 pont pluszokból jöhet össze, ezeket a felvételi tájékoztató tartalmazza. Emelt szinten ez 7 pontot jelent a 120 felett.
– A kétszintű érettségit sok kritika éri. Egyetért azokkal, akik szakmailag bírálják az új rendszert?
– Szerintem alapvetően az a probléma, hogy a kétszintű érettséginek rossz az elnevezése. Én inkább új típusú érettséginek hívnám, mert a középszint és az emelt szint nem jogosít semmivel sem másra. A tananyag tartalmában van ugyan különbség, de a jogosítványaiban nincs. Nem érzem igazán a két fokozatot.
– Az érettségi tételek kiszivárogtatása mennyire zavarta meg az intézmények munkáját?
– Az első három napon végigjártam a város összes középiskoláját. Azt tapasztaltam, hogy ennyire fegyelmezetten talán még nem is kezdtek érettségit az iskolák. Az intézmények, az igazgatók a helyzet magaslatán álltak, profi módon készültek fel és kezelték a helyzetet. Az egészen biztos, hogy az intézményekből semmi nem szivárgott ki. Azt persze naivság lenne hinni, hogy ami a világhálón megjelenik, arról Zalaegerszegen nem tudnak. Hogy ez nagyságrendileg mit jelent, mekkora kört érint, azt nem tudni.
Szemes Béla megjegyzi: bizony a mostani érettségi idején az iskolaigazgatók is panaszkodtak egy kis gyomoridegességre. Mert mindenki mondhat bármit, a diákokkal, a szülőkkel az iskolákban az igazgatók, a pedagógusok néznek szembe. Úgy érzi egyébként, hogy az érettségi vizsga nem tükrözte a rendszerszemléletet, hiányosságok fordultak elő, és fáziskésésben volt a tanárok felkészítése is. Ugyanakkor pozitívuma az új érettségi rendszernek, hogy a tananyag szemléletében korszerűbb, közelebb áll a korosztályhoz, és a feladatok megoldása sem jelentett különösebb nehézséget, vagy meglepetést. A készségeken alapuló tudás felé mozdult el.