Krónika

Magyarországon 2002 óta kötelező a nyelvvizsga a diplomához. A legtöbb főiskolán és egyetemen középfokú C-típusú nyelvvizsgát kell szerezniük a hallgatóknak, de vannak olyan intézmények, ahol az alapfokú C-típus is elegendő a diploma átvételéhez. A három zalaegerszegi főiskolán annak érdeklődtünk utána, hogy a mostani végzősök miként állnak „nyelvvizsgaügyileg”.

Zsigmond Edit, az egészségügyi főiskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta: náluk alapfokú C-típusú nyelvvizsga kell a diplomához. Az intézmény 2003 óta Profex nyelvvizsgaközpontként működik, s a főiskola hallgatói idegen nyelven tanulnak egészségügyi szaknyelvet, így számukra egyre kevésbé okoz problémát az előírt nyelvvizsga letétele. Évente egyébként két alkalommal – áprilisban és novemberben – szerveznek nyelvvizsgákat az egészségügyi főiskolán, és ilyenkor nagyon sok diák szerez nyelvvizsgát. A nappalis tanulók szinte valamennyien angolból és németből tesznek vizsgát, akik négy féléven keresztül tanulnak idegen nyelvet. Az igazgatónő hozzátette: a levelezős hallgatók összesen hat féléven keresztül ismerkednek az idegen szaknyelv rejtelmeivel, de náluk így is komolyabb problémát okoz az előírt nyelvvizsga. Igaz, a 40 év feletti hallgatóknak már nem kötelező a nyelvvizsga a diplomához, ám a többi levelezősnek nagy küzdelmek árán sikerül a vizsga. 2002 óta 401 hallgató végzett az egészségügyi főiskolán, közülük 26-nak – nyelvvizsga hiányában – még az intézményben őrzik a diplomáját. Idén 106 tanuló fejezi be tanulmányait, s ebből eddig 96-an mutatták be az előírt alapfokú C-típusú nyelvvizsgát. A fennmaradó 13 fiatal közül többen áprilisban írtak nyelvvizsgát, így az is előfordulhat, hogy ők is sikerrel vették az akadályt, így nyáron átvehetik diplomájukat. Zsigmond Edit szerint ez szintén jól bizonyítja, hogy manapság már nem akkora gond a nyelvvizsga abszolválása, mint pár esztendővel ezelőtt.
A pénzügyi és számviteli főiskolán februárban rendezték a záróvizsgákat, akkor a végzősök körülbelül 10 százaléka nem rendelkezett a diplomához előírt középfokú C-típusú nyelvvizsgával, azóta viszont szinte valamennyi diák pótolta ezt a hiányosságát, tudtuk meg dr. Tóth Józseftől, az intézmény igazgatójától. A PSZF-en egyébként a harmadéven kötelező egy idegen nyelvi szigorlat letétele, amely – dr. Tóth József szerint – néha nehezebb is, mint egy középfokú nyelvvizsga. Aki itt átmegy, az általában probléma nélkül teljesíti a nyelvvizsgát. A távoktatásos hallgatók számára nagyobb „nyűg” a nyelvvizsga, ám végül ők ugyanúgy – általában angolból és németből – megszerzik a szükséges nyelvvizsgát.
A műszaki főiskolán van olyan végzős, akinek már van nyelvvizsgája, sokan viszont júniusban fognak vizsgázni valamilyen idegen nyelvből, így optimális esetben előfordulhat, hogy idén júliusban valamennyi hallgató kézbe kaphatja a diplomáját, tájékoztatott dr. Németh Árpád képzésvezető. Az intézményben – ahol a diplomához egy alapfokú C, illetve egy középfokú A, vagy középfokú B-nyelvvizsga szükséges – ingyenes nyelvoktatást is biztosítanak a tanulóknak.

A Városgazdálkodási Kft. szorgalmasan készült a város napjára. A zöldterületeken az első kaszálást mindenhol elvégezték, sőt, a kiemelt kategóriás területeken már a kétszeri kaszálás is megtörtént. Bakiné Rédei Tímea közterület-fenntartó ágazatvezető a részletekről elmondta: elsőként a gébárti szabadidőközpontot tették rendbe, mivel a másfél hetes rendezvénysorozat egyik kiemelt helyszíne volt. A Dísz téren virágkompozíciókat készítettek, és kilenc platánfát vettek körbe virágággyal. Ötezer darab egynyári virág került kiültetésre, az ágyásokat 15 köbméter földdel töltötték fel és száz méter szegélyt alakítottak ki.

– Most kezdjük a kétnyári virágok, illetve a tulipánhagymák kiszedését a virágágyakból – mondja Bakiné Rédei Tímea és hozzáteszi: – amennyiben az időjárás engedi, azonnal hozzálátunk az egynyári növények ültetéséhez. Az egész város területén – beleértve a peremkerületeket is – 46 ezer egynyári virágot ültetünk 2 ezer 700 négyzetméter virágfelületen. A virágosítás keretében 800 darab nagycserepes muskátli kerül a kandeláberekre, valamint 86 darab virágláda díszíti majd a város területét. Kihelyezünk, többnyire a belvárosba, tíz darab virágoszlopot és 140 futómuskátlit helyezünk el balkonládákba.
Az idei évben is elindítja a Városgazdálkodási Kft. a Virágos Zalaegerszegért akciót az önkormányzattal közösen, hasonlóan a tavalyi évhez. Négy kategóriában kerül a pályázat kiírásra: családi házas övezetre, többszintes lakóépületek környékére, illetve a kereskedelmi és ipartelephelyek, valamint intézmények, üzletek környezetének szépítésére.
– Nagyon várom a pályázatokat és bízom abban, hogy az idei évben az intézményektől több pályázati anyag érkezik hozzánk. Ennek az akciónak az a célja, hogy minél szebb, virágosabb legyen Zalaegerszeg – fogalmaz Bakiné Rédei Tímea. – Nagyon fontos, hogy a saját környezetünkkel törődjünk.
A fakivágásokkal kapcsolatban az ágazatvezető elmondta: az önkormányzat műszaki osztálya dönt arról a lakossági kérelmek alapján, hogy melyik fa kerüljön kivágásra, melyiket kell metszeni, hol kell gallyakat vágni a városban. Ez alapján kapja meg a megrendelést a feladat elvégzésére a Városgazdálkodási Kft. Nem egyszerű munkáról van szó, ezt megelőzi többszöri bejárás, a lakókkal való egyeztetés, a fák bejelölése. A tavasz folyamán 26 darab fát vágtak ki, körültekintően, minden probléma nélkül.
– A gond a telepítés – folytatja. – Készül egy felmérés ebben az évben közösen a műszaki osztállyal, ebben felmérjük a fák állapotát, és azt, mely fasorok kerülnek a közeljövőben kicserélésre. Az ültetésre is tervet kell készíteni, hiszen pótolni sem szabad mindig a növényeket. Van például olyan lakótelep, ahol túl sok a fa, mert nem tudatosan történt a telepítés.