Kijavítják

Diákmunka a szünidőben

Közgyűlési döntések


Kijavítják

A közlekedést veszélyeztető burkolati hibák kijavítása folyik a Dísz téren. Napok óta cserélik a szegélyköveket, ezzel megkönnyítik a gyalogosok közlekedését is. Zalaegerszeg idei költségvetésében az önkormányzati utak üzemeltetésére, fenntartására, fejlesztésére és felújítására mintegy egymilliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében javítják a télen károkat szenvedett, balesetveszélyes utakat, járdákat. Az aszfaltozások a város más pontjain folytatódnak.

vissza az elejére


Új főiskoláról tárgyalnak

FELSŐFOKÚ HUMÁN SZAKKÉPZÉS INDULHAT

  A Pécsi Tudományegyetem keretein belül működik a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Kar, mely öt intézetet kíván létrehozni a közeljövőben, egyet zalaegerszegi székhellyel. A város felsőoktatásának további fejlesztését és bővítését fontosnak tartja az önkormányzat, hiszen így az eddigi gazdasági, egészségügyi és műszaki jellegű felsőfokú képzések mellett megjelenne a humán szakterület is. Az egerszegi közgyűlés múlt heti ülésén úgy döntött, kezdődjenek meg a tárgyalások az intézet zalaegerszegi megalapításáról.

Felsőfokú szakképzések, részben BSc szintű képzések, részben pedig továbbképzések és másoddiplomás képzések indulnának a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskolában. Itt a tárgyi-technikai feltételek jórészt adottak, ugyanakkor csak az első években lesz lehetőség a működésre, hosszú távon, felmenő rendszerben 2009 szeptemberére közel 400 nappali tagozatos hallgatója is lehet sikeres beiskolázás esetén az intézetnek. Ennek alapján gondolni kell az iskola végső elhelyezésére, akár a volt laktanya területén, vagy más felszabaduló épületben. Az új főiskola létrehozása tovább növelné a Zalaegerszegen tanuló főiskolai hallgatók számát, amely már most meghaladja a 2 ezer főt. Az intézet elindítása és működtetése természetesen az első években pluszköltséget jelent, így a város és a megye önkormányzatának is hozzá kellene járulnia.
A következő szakok indulását tervezik már 2005-ben: képzési szakasszisztens, moderátor, reklámszervező szakmenedzser, sportkommunikátor, ifjúságsegítő. A BSc szintű, államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés indulása komolyabb előkészületeket igényel, ezért itt legkorábban 2006 szeptemberében indulhatna az oktatás. A szóba jöhető szakok: személyügyi szervező, művelődésszervező, andragógia. Az intézet harmadik képzési irányát a továbbképzések és másoddiplomás szakok adnák. Így különböző vezetőképzések, humánszervező egyetemi kiegészítő és művelődésszervező egyetemi kiegészítő.

vissza az elejére


Diákmunka a szünidőben

EGYRE TÖBB FŐISKOLÁS JELENTKEZIK

  Nyáron sok diák – az utóbbi időben egyre több főiskolás és egyetemista – vállal valamilyen munkát, hiszen az ilyenkor megkeresett forintok jól jönnek a nyaraláshoz, vagy éppen a következő tanév kezdeti költségeinek lefaragásához. A fiatalok elsősorban számítógéppel kapcsolatos munkakörökre jelentkeznek, de továbbra is nagy népszerűségnek örvend a hostess-tevékenység.

Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a nyári munkát vállaló főiskolások és egyetemisták száma, akik leggyakrabban a tanulmányaik finanszírozásához használják fel a nyári szünetben megkeresett pénzt. Számukra nagyon sok olyan munkát tudnak kínálni, melyhez a felsőoktatási intézményben eddig elsajátított szakmai ismereteket is alkalmazni tudják – fogalmazott Zsilvölgyi Katalin, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet képviselet-vezetője.
Zsilvölgyi Katalin– A tavalyi évhez képest emelkedtek az órabérek, s jelenleg a diákok 328 forintos minimálórabérért dolgoznak, ám ha valaki olyan munkát végez, ez az összeg elérheti akár az 500–600 forintot. Általánosságban elmondható, hogy a többség 330–380 forintos órabérért végez munkát, de egyes munkakörök ennél jóval magasabb fizetéssel is járhatnak. Sok fiatal nincs tisztában a munkavállalás jogi szabályozásával, így gyakran előfordul, hogy munkaszerződés és írásos dokumentum nélkül kezd el valahol dolgozni. Általában az ilyen diákokkal szokott az megtörténni, hogy a korábban beígért fizetésnek a töredékét kapják meg a munkáért, de az szintén gyakran megesik, hogy egyáltalán nem kapnak fizetést. Ebben az esetben pedig nem tud érvényt szerezni az igazának, vagyis lehet, hogy több héten át ingyen dolgozott. Nálunk minden regisztrált diáknak évekre visszamenőleg megvan a munkaszerződése, és az újakkal is rögtön ismertetjük az erre vonatkozó jogszabályi határozatokat, tehát a Fürge Diák Iskolaszövetkezetnél senki nem áll munkába megfelelő dokumentum nélkül. Ez a későbbiekben kézzel fogható igazolás arról, hogy a tanuló mikor és milyen feltételekkel kezdett el dolgozni, és a bérezésről is szigorúan rendelkezik. A honlapunkon – melyen keresztül már jelentkezni is tudnak a diákok – minden regisztrált személy megtalálhatja saját bérszámfejtési adatait, így ezen keresztül kontrollálhatja, hogy mennyi órát dolgozott, megfelelő fizetést utaltak-e ki számára.
Zsilvölgyi Katalin kiemelte, a cégek többsége előre kéri, hogy főleg 18 év feletti tanulókat irányítsanak hozzájuk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a 18 esztendőnél fiatalabbak nem találnak munkát, de nekik egy kicsit nehezebb munkát találni A törvény kimondja, hogy munkát a 16. életévét betöltött fiatal vállalhat, viszont erre komoly szabályozások vonatkoznak, amelynek nem minden esetben örülnek a munkaadók.
  – Az előző évek tapasztalatai alapján úgy gondolom, idén nyáron körülbelül 500–1000 diák fog nálunk munkára jelentkezni Zalában. Nehéz ezt megbecsülni, mert az álláslehetőségek folyamatosan érkeznek be hozzánk, s ennek megfelelően alakul a munkát vállaló fiatalok aránya. Eddig 4–5000 főt regisztrált a Fürge Diák Iskolaszövetkezet Zalában, de ezek között találhatunk olyanokat is, akik eddig még nem dolgoztak – folytatta a képviselet vezetője. – Mostanában a számítógépes, valamint a hostess-munkák a legnépszerűbbek, és a legtöbben ilyen munkakörökre jelentkeznek. A diákok és a cégek igényei nem mindig találkoznak, mert a munkaadók gyakran teljesen másfajta munkára, főleg könnyebb fizikai munkára várják a tanulókat. Mi megpróbáljuk a két oldalt összehangolni, és mindig az általunk legmegfelelőbb dolgozót küldeni a munkáltatóhoz. A kínálati palettánk roppant színes, a diákok jelentkezhetnek egyebek mellett könnyű fizikai munkára, szórólapkihordásra, irodai munkára, de akár tolmácsolásra is.

vissza az elejére


Közgyűlési döntések

  „Tiszteletbeli Zalaegerszegi Polgár” cím adományozásáról hozott rendeletet legutóbbi ülésén a város közgyűlése. A határozatot teljes egyetértésben fogadták el a képviselők.

Az ülést követő szokásos sajtótájékoztatóján dr. Gyimesi Endre polgármester elmondta: a közgyűlés az elmúlt 15 évben mindig fokozott figyelemmel kísérte a magyarságot érintő kérdéseket. Számos testvérvárosa van Zalaegerszegnek, a kapcsolatokat Lendvával, Marosvásárhellyel, Szurguttal, vagy a németországi magyar emigrációban szerepet játszott marliakkal folyamatosan tartják. Mint fogalmazott, azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik és van zalaegerszegi ajánlójuk, ők a város tiszteletbeli polgárai lehetnek. Ez egy erkölcsi elismerés, anyagiakkal nem jár. A csütörtöki közgyűlésen vendégként részt vevő Tőkés András (Tőkés László református püspök testvére) elsőként jelezte igényét.
A polgármester a továbbiakban bejelentette, hogy a közgyűlés rendelkezésére bocsátotta azokat a megállapodásokat, melyeket az elmúlt három hónap tárgyalásainak eredményeként a ZTE FC Rt. tulajdonosaival kötött. Fontos kikötése a városnak, hogy a csapat az NB-ben maradjon, Zalaegerszeg neve szerepeljen a klub nevében és a hazai mérkőzéseket is a városban játsszák. Ez utóbbi kikötés azért fontos, mert van arra példa, hogy klubokat telepítenek át a tulajdonosaik más városokba. Ezt szeretnék elkerülni.
Dr. Gyimesi Endre bejelentette, hogy Garamvölgyi Györgyöt – pályázat útján – újabb öt évre kinevezte a közgyűlés a Gönczi ÁMK igazgatójának.
Gyutai Csaba alpolgármester Zalaegerszeg foglalkoztatás politikai szerepéről beszélt. Az önkormányzat úgy gondolja, be kell kapcsolódnia a város foglalkoztatási helyzetének javításába. Ezért arról döntött a testület, hogy a Kontakt Kht. feladatai kibővülhetnek és munkaerő kölcsönzéssel is foglalkozhatnak a jövőben. A város biztosítaná az anyagi forrásokat, így a vállalkozásoknak kisebb bérteherrel kellene számolniuk. A zalaegerszegi vállalkozásoknál munkahelyteremtést, foglalkoztatás bővítést jelentene. Az elképzelést a térségi kereskedelmi és iparkamara is támogatja, jó ötletnek tartja, amely javíthat a munkaerő gondokon, fogalmazott Gyutai Csaba és hozzátette: a konkrét forma kidolgozására munkabizottságot hoztak létre, amelynek szeptember végéig el kell végeznie a munkát. A munkabizottság elnöke Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke, tagjai: dr. Sándor Erzsébet aljegyző, Kiss Ferenc, a szociális és egészségügyi bizottsága elnöke, Aladi Gusztáv, a Kontakt Kht. ügyvezetője, Rubi János a munkaügyi központ kirendeltségvezetője és a kamara képviselőjét is várják a bizottságba.

vissza az elejére


ZalaEgerszeG

Zalaegerszeg város honlapja

Zala Média online