Címlap

Ennyi lakás egyszerre évtizedekkel ezelőtt épült Zalaegerszegen. Egy gyors séta a belvárosban, és bizony legalább tíz helyen figyelhetjük az építkezés menetét. Lakástúlkínálat van a városban, állapítják meg a szakemberek hozzátéve, hogy ennek sok a pozitív oldala is. Ugyanakkor, bár igény lenne rá, sok az új, üresen álló lakás. A piac komoly gondokkal küzd, a körbetartozások egyre elviselhetetlenebbek, ezért számos vállalkozás tönkremegy.

Sziráki István, a polgármesteri hivatal városfejlesztési osztályának vezetője azt mondja, a város szempontjából előnyös, ha igényesebb irányba mozdul el a lakásépítés, ez ugyanis vagyongyarapodást jelent. Ha az állampolgár gyarapodik, ez kihat a lakókörnyezetére. Lakástúlkínálat esetén is előbb-utóbb el lehet adni a lakásokat, kérdés, milyen áron?
– Olvastam olyan kormányzati elképzelésről, hogy megtámogatnák az önkormányzatokat, ha szociális lakás céljára használt lakást vásárolnának. Ez bizony jó lenne...
Egyébként a belvárosi rekonstrukció során az is fontos kérdés, hogy a megépült társasházak egy felértékelődő folyamatot jelentenek, vagy egy leértékelődőt. Sajnos, ez utóbbira is van példa.
– A Piac tér térségében is látok veszélyes irányokat – mondja. – Egy adott utca közműhálózatára nem lehet minden megfontolás nélkül háromszor annyi lakást zsúfolni. Ez nem egy élhető belvárost fog eredményezni.
– Miért engedik?
– Gazdasági lobbiérdek, hogy minél kisebb telken, minél nagyobb házat építsenek. Önmérsékletet kellene tanúsítaniuk a beruházóknak és hallgatni az építész szakmára. Manapság a társasházak földszintjén üzleteket alakítanak ki. De ezek csak akkor működnek, ha a vásárlók elérik, például tudnak körülötte parkolni. A Göcseji úton is épül most egy ilyen társasház, elég sokat győzködtem a befektetőt. Az a helyzet, hogy néhány ingatlant be kellene „áldozni” zöldövezetnek, parknak. Igen ám, de ezt ki finanszírozza meg?

Zalaegerszeg több pontján épülnek társasházak. Vajon elkelnek-e a lakások?

* * *

Matyéka István építési vállalkozó (Kiss&Matyéka Kft.) szerint akkor lehetne a lakások mobilitását növelni, ha a kormányzat a szociális érzékenységet nem csak hangsúlyozza, hanem tesz is érte.
– Mint ingatlanforgalmazónak, az a véleményem, hogy a jelenlegi lakáspolitika nem hozza meg a várt eredményt. Az ésszerű gazdasági racionalitás mondatja ezt velem. Jelenleg az új lakások 50–60 százalékát nem tudják eladni, de nem azért mert nem lenne rá igény, hanem azért, mert a régi lakásokat nem tudják elhelyezni a piacon, nem tudják pénzzé tenni.
– Mi lenne a megoldás?
– A hitelkeretet fel kellene vinni 20–25 millióra, és csak az első lakás, illetve a nagyobb csere esetén adna az állam támogatást. Megjegyzem, hogy az Orbán-kormány idején nem volt megkötés, mindenki annyi lakást vett, amennyit akart. Az igaz, hogy a gazdaságot ez megmozgatta, de járt mindenkinek kamattámogatás. Egy példán levezetném az elképzelésemet: adva van egy család két gyermekkel, 55 négyzetméteres lakásban élnek. Szeretnének egy nagyobbat. A lakásuk ára és a magasabb hitel lehetővé teszi, hogy egy színvonalasabb helyen éljenek. Egy másik család egyszobás lakásban él, várják az első gyermeküket, nekik jó megoldás lenne, az előbbi 55 négyzetméteres, és itt jönne a harmadik láncszem, a fiatal pár, akinek a házasságkötés után egy rövid ideig megfelelne az egyszobás. Kedvező hitel mellett készpénz nem is mozogna. Természetesen a használt lakásokat a beruházó venné meg. Így tudna működni igazán az ingatlanpiac. Ha ezt valamelyik kormány nem oldja meg, akkor a lakáspiac működésképtelen. A magyar beruházó cégeknek nincs annyi tőketartalékuk, hogy át tudnák vészelni azt az időszakot, hogy a megépült társasházakban a lakások nagy része üresen áll – magyarázza Matyéka István.
– Nem tartja soknak a belvárosban jelenleg épülő társasházakat?
– Furcsa kérdés, két válaszom is van. Zalaegerszegen közel ezerrel több a lakások, mint a családok száma. Ez statisztikai adat. Ugyanakkor nem tartom soknak az új lakásokat. Nem a piaci igényekről beszélek, hanem a műszaki állapotról. Egy természetes rehabilitációhoz szükséges, hogy ennyi lakás épüljön, hiszen előbb-utóbb lebontásra kerülnek régi lakóházak és a panelkorszaknak is vége lesz egy-két évtized múlva.
– Túl magasak ezek a házak... Nem?
– Ezt a telekár határozza meg, ami a belvárosban elég magas. Szívesen építenének kisebbeket is, de a lakások árában benne van az említett telekár. Nyilván a konszenzusos megoldás a jó, és a beruházó is visszafoghatja magát egy kicsit. A mai építészeket egyébként a jövő fogja megítélni, hiszen egy épület kifejezi a tervező és a beruházó lelkületét is.
– Miért nem engednek a lakások árából. Jobb, ha üresen állnak?
– Most a fogyasztás visszafogott a félresikerült állami szociálpolitikai döntések miatt. Ha ez megváltozna, az üres lakások pillanatok alatt elkelnének. Sajnálom azokat a vállalkozó társaimat, akiknek sok eladatlan lakása van. Ki kell várni a jó szelet...

* * *
Zsuppányi Gyula tervező és beruházó (Alfaterv) érdeklődésünkre kifejtette: a belvárosban az utóbbi másfél évben drasztikusan lecsökkent a kereslet. Ez, a meglátásuk szerint nem a fizetőképes kereslet, hanem a feltételrendszerek miatt van így.
– Megváltoztak a korábban érvényben lévő építési lehetőségek finanszírozási feltételei, az állami támogatások hitelrendszere. Különösen a használt lakásra vonatkozó változások lettek sokkal rosszabbak. Ezek hatnak ki az új lakások értékesítésére. Ha valaki nem tudja eladni a régi lakását, hogy egy szobával nagyobba költözzön, akkor nem tudja megfinanszírozni az új lakást.
A belvárosban a telekárak miatt magasak a lakásárak, és mégis talán könnyebb itt eladni új lakásokat, mint a központtól távolabbi utcákban. Tudomásul kell venni, hogy veszteséggel nem épít senki, sajnos sok vállalkozás bukik is a finanszírozási gondok miatt. Hiteloldalról nem működik a rendszer.
– Nem tartja a belvárost zsúfoltnak?
– Ez világjelenség, a belvárosok mindenhol zsúfoltak egy kicsit. Ha nagyon szigorúak a követelmények, megszabnák például, hogy a területek 20–30 százalékát lehet csak beépíteni, senki nem építene. Leállna a rehabilitáció – véli Zsuppányi Gyula. – A magas telekár miatt csak akkor éri meg a beruházónak, ha a megfelelő szinteket ráteszi az épülő házra. Hogyan nézne ki egy belváros a több, mint ötven évvel ezelőtti városképpel? Ez nyilván elképzelhetetlen.

A Városházán látta vendégül dr. Gyimesi Endre Tóth Gézát, a ZTE FC leköszönő elnökét, ahol a polgármester megköszönte a távozó sportvezetőnek a kék-fehér klubért végzett áldozatos munkáját. Kiemelte: az egyesület egyik legnehezebb időszakában került a ZTE élére Tóth Géza, aki kilenc hónapos tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilizálódott a klub helyzete. Népszerűtlen feladatot vállalt fel, de bizonyította, így is lehet sikereket elérni. Ezt követően a polgármester egy elismerő oklevelet, Zalaegerszeg képeskönyvét és egy futball-labdát nyújtott át a búcsúzó elnöknek, aki kiemelte: sokat gondolkodott azon, hogy elvállalja-e a felkérést, ám végül belevágott. Mint mondta, ő mindig azért tevékenykedett, hogy a minőségi labdarúgás megmaradjon Zalaegerszegen, hiszen a város és a szurkolók megérdemlik ezt. Végezetül Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke, Kugler László, a sportbizottság elnöke és Józsi György, az önkormányzat sportirodájának vezetője is megköszönte Tóth Géza munkáját.

Az OTP Ingatlan Rt. beruházásában két újabb társasházat avattak a minap a régi kaszaházi malom helyén létesített Zalaparkban. A Harangvirág- és a Liliomház 43 lakásának ünnepélyes átadásán Szabó János vezérigazgató ismertette a beruházást, majd dr. Kolber István tárca nélküli miniszter (képünkön) beszédében kifejtette, a bérlakások építése mellett nagy szükség van a fejlesztő cégek által létesített lakásokra. Dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntőjében arról szólt, hogy Zalaegerszegen épül a legtöbb lakás, ezért további építésre biztatta a beruházókat. Ezt követően leleplezték a Liliom-ház falán lévő emléktáblát, majd Miklós István, az OTP Ingatlan Rt. területi igazgatója kalauzolta végig az épületben a vendégeket.