Kultúra

„Három a tánc” címmel nyílt kiállítás a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében, a Múzeumok éjszakáján. A magyarországi táncábrázolásokat bemutató anyag a székesfehérvári Városi Képtár Deák Gyűjteményéből került Zalaegerszegre.

A tárlat az 1686–1940 közötti képzőművészeti alkotások tükrében kívánja megmutatni a Kárpát-medence „táncoló alakjait”. A képek és szobrok azonban nemcsak a képzőművészet főbb korszakait ölelik át, hanem egyfajta művelődéstörténeti, stílustörténeti, hadászati és társadalomtörténeti áttekintést is adnak.

Táncoló magyar parasztok, cigánymulatságok, pozsonyi népünnepélyek, szlovák lakodalmak mind-mind évszázados társadalmi szokásokat, viselkedési normákat és viseleteket mutatnak be. A kiállítás gerincét adó 17–18. századi rézkarcok a kor hajdú- és katonatáncait elevenítik fel, de vannak hasonló grafikus ábrázolások a 19. századból is. Ezek jórészt verbunk, valamint kocsmai és báltermi jelenetek, melyeket külföldi – gyakran névtelen – mesterek készítettek korbeli könyv- és folyóirat-illusztrációnak.
A magyar művészek (többek között Lotz Károly, Jankó János, Izsó Miklós, Medgyessy Ferenc, Kövesházi Kalmár Elza, Székely Bertalan, Vaszary János) a 19. század második felétől jelennek meg tényleges, nagyméretű alkotásaikkal. A festmények, szobrok, grafikák és domborművek ugyan továbbra is a történetiséget, és a tánc mitologikus jellegét mutatják be, de itt már láthatóvá válnak a 20. század nagy művészeti korszakai is, az alkotók egyéniségével együtt. Martinelli Jenő mezítelen női bronzszobra például nem hiába kapta a „Varázstánc” munkacímet. Az ősi ritmussal bájoló akt – kicsit talán meg is bontva a gyűjtemény „társadalomtörténeti” egységét – a legegyszerűbben, s a legszebben mutatja be a nőiesség és a tánc erejét. A festmények közül ehhez talán csak Székely Bertalan táncosnője hasonlít, aki vörös lepelben, sötét, sejtelmes hangulatban lejt misztikus táncot az őt figyelő 19. századi közönség előtt.
A tárlat persze nem teljes, hiszen a múzeum befogadóképessége miatt számos – főleg 20. századi – alkotás, fotó, valamint plakát kimaradt a reprezentatív anyagból. A hiányt pótolja valamelyest a kiállítással együtt bemutatásra kerülő, és megvásárolható könyv, mely részletesen felvonultatja a téma kapcsán fellelhető alkotásokat és művészeket.

EFOTT, Művészetek völgye, Sziget. Hamarosan megkezdődnek a hagyományos nyári fesztiválok. A tavalyihoz hasonlóan, idén is jó néhány helybéli zenész fellép majd az országszerte népszerű események valamely színpadán. A zalaegerszegi közönség így mindhárom helyszínen hallhat valami „hazait”, amitől messze földön is lokálpatriótának érezheti magát.

A Praha együttes július 21-én indít Velencén, az EFOTT tószínpadán. Wettstein Tamás, a zenekar énekese elmondta, hogy ezután a Művészetek völgyébe helyezik át bázisukat, augusztus 6-án ugyanis, az Európa Kiadó előzenekaraként lépnek fel Pulán, a Bárkaréten. Szeptember közepétől, pedig a Sziámival országos turnéra indulnak.
Lukács Sándor dalszerzőt (exTarhonya) éppen a Veszprémi Utcazenész Fesztiválon értük utol. Takács Eszter zenésztársával duóban az ötnapos fellépéssorozat második koncertjén voltak túl, s jó esélyük volt a kitüntető cím elnyerésére is. (Lapzártánkkor az eredmény még nem ismert – a szerk.) Lukács Sándor kérdésünkre elmondta, hogy augusztus 5-én a Művészetek völgyében, Monostorapátiban áll majd színpadra a By the way zenekarral a Pál Utcai Fiúk és a Sziámi előtt.
A fesztiválok programjait lapozgatva további helybéli előadókra is akadhatunk. A Hétrét együttes is ellátogat a Művészetek völgyébe, augusztus 6-án a taliándörögdi lőtér színpadon lépnek fel. Augusztus 11-én pedig szintén őket láthatja a közönség a Sziget Pesti Est színpadán. A Hajógyári szigeten játszik Polgár Odett is. A fiatal előadó az Odett Goes to Island alternatív blues formációval áll pódiumra augusztus 11-én hajnalban a Blues-színpadon.

A MinImage rendezvénysorozat keretében hagyományos japán kerámiákból nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

A messze földről érkezett műtárgyakat Vajda László, a megyei közgyűlés művelődési osztályának vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint mondta, a világhírű japán keramikusok munkái egyszerre hordozzák magukban a történelmi múlt folyamatait, a szellemi kultúrát, valamint a 19–20. század művészetének hatásait.
A japán fazekasság több mint tízezer éves múltra tekint vissza. Kialakulásában a praktikusság és használhatóság játszott szerepet, de természetesen a vallási és kultikus ceremóniáknak is nélkülözhetetlen kellékei voltak. A tárgyakon is jól látszik, hogy a készítők a belső szellemi teljesség elérésére törekedtek, így a japánok szellemi kultúrájához tartozó elemek szorosan összefüggnek a kézművességgel.
Az augusztus 26-ig látható korsók, tálalóedények, kancsók, fazekak a Japán Alapítvány jóvoltából kerültek Zalaegerszegre. A hangversenyterem immár harmadszor ad otthont a japán kultúrát bemutató kiállításnak. A babák, papírsárkányok és pörgettyűk után, a most kiállított kerámiák egy újabb állomását jelentik a több éves baráti kapcsolatnak, sőt tárgyalások folynak arról, hogy Zalaegerszegnek a jövőben lesz Japánban testvérvárosa is.

A ferences szerzetesrend Mária provinciája háromévente tart új elöljáróságot választó káptalant. Erre július elején került sor, melynek során provinciálisnak dr. Barsi Balázst, helyettesének Rácz Piusz zalaegerszegi házfőnöket választották meg. Tartományi tanácsosok lettek: Reisz Pál szombathelyi házfőnök, Bezzegh Kelemen, Rockenbauer Barnabás és Bézsenyi Ráfael. Örömteli hír, hogy a nyárutón bővül a zalaegerszegi szolgálatot végző szerzetesek létszáma, augusztus közepén Szegedről visszatér vikáriusnak azaz házfőnök-helyettesnek Rockenbauer Barnabás.