Aktuális

A város önkormányzata ebben az esztendőben is jelentős pénzösszeget fordít az oktatási és a szociális intézmények felújítására. A minap dr. Gyimesi Endre polgármester, Tombi Lajos és Gyutai Csaba alpolgármesterek a Ganz–Munkácsy, a Báthory–Kinizsi Szakközépiskolákban, a Dózsa-iskolában, valamint a Napsugár Úti Bölcsődében tettek rövid látogatást. Az intézményekben gőzerővel folynak a munkálatok.

A bejárás első állomása a Ganz–Munkácsy-iskola volt, ahol több mint 60 millió forintos felújítást hajtanak végre. Ennek keretében kicserélik a nyílászárók jelentős részét, négy korszerű technológiájú kazánt helyeznek üzembe, és a jövőbeni költségek visszaszorítása érdekében teljesen új radiátorszelepeket szerelnek fel. Emellett mintegy 8 millió forint ráfordítással – melyhez a város közel 6 millió forinttal járult hozzá – teljesen új burkolattal látják el az intézmény udvarán található sportpályát. A helyszínen dr. Gyimesi Endre elmondta: a Deák Városépítő Program része, hogy a helyi intézményhálózatot folyamatosan felújítják, s ennek megfelelően a tavalyi és a tavalyelőtti célkitűzések között is nagy hangsúlyt fektettek ezekre a feladatokra. Az elmúlt esztendőben 1 milliárd forintnál is többet, idén pedig félmilliárd forintot különítettek el a bölcsődék, az óvodák, az általános és középiskolák, valamint az egészségügyi intézmények rekonstrukciójára. A polgármester kiemelte: annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat tavaszi szemléjén kiderült, Zalában Zalaegerszegen vannak a legjobb állapotban az oktatási intézmények, akad bőven tennivaló. Azt ugyancsak megtudtuk, hogy több mint 20 intézményt érint a felújítás.
Gyutai Csaba hozzátette: a város iskolái, óvodái 25–30 évvel ezelőtt szinte egyidőben épültek, így mindenképpen indokolt az átalakításuk és felújításuk. A munkálatok után a korszerűbb, modernebb technika is nagyobb „teret hódíthat” az épületekben, amely hozzájárulhat az egyes intézmények költségeinek a csökkentéséhez. Ezekhez a munkálatokhoz Zalaegerszeg a Nemzeti Energiatakarékossági Programon nyert több tízmillió forintos pályázati támogatást, amely felhasználásával 2 általános és 4 középiskolában hajthatnak végre fejlesztéseket. Az alpolgármester szerint a város megtette az első lépéseket a minőségi fejlődés útján, melyet természetesen a jövőben szeretnének folytatni. Hangsúlyozta: jó lenne, ha Zalaegerszeg országosan is példaértékű eredményeket tudna felmutatni ezen a területen.

Szinte a teljes zalaegerszegi intézményhálózatot érinti a felújítás, melynek eredményeképpen a 21. századi technológia vonul be az egyes oktatási és szociális feladatokat ellátó épületekbe, szögezte le Tombi Lajos. Ennek köszönhetően javulnak az ottani munkakörülmények, s a gyerekek és a pedagógusok is szebb, kultúráltabb körülmények között tölthetik a mindennapjaikat. A szeptemberi iskolakezdésre a munkák nagy része befejeződik, így a legtöbb helyen megújult miliőben kezdhetik a tanévet a diákok. A várostól eszközbeszerzésre 10–15 millió forintot kaptak az intézmények, melyet padok, székek és egyéb felszerelések vásárlására fordíthatnak. Ennek felhasználásával több általános és középiskolában olyan iskolapadokat szerelnek fel, melyek védik a gyermekek gerincét.
Ottjártunkkor, a Dózsa-iskolában is teljes intenzitással dolgoztak a munkások. A nyári szünidő alatt külső homlokzatfelújítást hajtanak végre az iskolán, és hamarosan az új „gerincbarát” padokat is felszerelik. A Napsugár Úti Bölcsődét szintén megszállták a szakemberek, akik itt vizesblokk-, és burkolatfelújítást, tetőszigetelést és különböző rekonstrukciós munkálatokat végeznek. A Báthory–Kinizsi Szakközépiskolában több mint 700 nyílászárót cserélnek ki a nyár folyamán és kazánrekonstrukcióra is sor kerül a vakáció ideje alatt.

A nyári pihenést megszakítva, rendkívüli közgyűlést tartott a múlt héten a város képviselő-testülete. Arról döntöttek, hogy az önkormányzat pályázatokat nyújtson be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz a Jókai utca és a Virág Benedek utca burkolatának felújítására. A regionális keretösszegből még rendelkezésre áll bizonyos összeg, ezért az önkormányzat számára újból lehetőség nyílott pályázat beadására, melynek határideje augusztus 19.

A két belterületi közút burkolatfelújításának összköltsége 50 millió forint, ennek felét kérheti a város támogatásként, a többit önrészként biztosítja. A kivitelezési munkákat december 31-ig be kell fejezni.
Bár a képviselő-testület egyhangúlag döntött a pályázat beadásáról, a vita mégsem maradt el. Kiss Ferenc (MSZP) frakcióvezető azt kifogásolta, miért éppen ezt a két utcát választották, vannak a városban rosszabb állapotúak is. Példaként említette a Hock János utcát. Szerinte az önkormányzatnak több előkészített tervvel kellene rendelkeznie, hogy adott esetben több lehetőség közül tudjon választani. Dr. Gyimesi Endre polgármester szerint a városnak a jövőben is rendelkeznie kell kész tervekkel, hogy az évközi pályázati lehetőségekkel élni tudjon. Megjegyezte: az állami kezelésben lévő utak felújítása elmaradt az elmúlt években, és így az önkormányzati utak jobb állapotban vannak. Tombi Lajos alpolgármester hozzátette: a tervek természetesen kezdenek elfogyni, hiszen az önkormányzat ebben az évben mintegy egymilliárd forintot költ útjavításokra. Dr. Tóth László (Fidesz) frakcióvezető leszögezte: azért ezt a két utcát választották, mert ezek feleltek meg a pályázati kiírásnak, amely kizárólag önkormányzati utakra vonatkozik.

A főiskolások, illetve az egyetemisták számára minden tanévkezdet előtt sarkalatos kérdés, hogy sikerül-e felvételt nyerni az intézmény kollégiumába? Amelyik diák nem tud kollégiumba költözni, kénytelen albérletet keresni. Zalaegerszegen is jóval többen pályáznak, mint amennyi kollégiumi férőhely rendelkezésre áll, így évente sok hallgatónak albérletbe kell „befészkelnie” magát.

A pénzügyi és számviteli főiskolán összesen 440 kollégiumi hely biztosított, ebből 220 a campus területén lévő kollégiumban, 220 pedig a Vizslaparki úti kollégiumban található. Egy-egy esztendőben a főiskolások közül körülbelül 800-an igényelnek kollégiumot, vagyis mindez azt jelenti, hogy mintegy 400 hallgatónak albérletbe kell költöznie, vagy amennyiben valaki esetében lehetséges, naponta ingázik az otthona és a főiskola között. A kollégiumi kérelmeket egyébként szociális szempontok alapján bírálják el, de figyelembe veszik a pályázó tanulmányi eredményeit, illetve az elsőéveseknél a hozott pontokat. Aki nem kerül be a kollégiumba, a főiskolától lakhatási támogatást igényelhet – ennek összege körülbelül 8000 forintra tehető –, amely kicsit leredukálhatja a havi albérlet és a rezsi költségeit. Zalaegerszegen havonta 4550 és 7000 forint közötti összeget kell fizetni a kollégiumért, tudtuk meg Balaicz Zoltántól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatójától.
Az egészségügyi főiskolás tanulókat három helyen helyezik el. Az intézmény „A” épületének felső két szintjén 100, a „B” épületben 63, míg a Munkácsy-kollégium legfelső szintjén 64 kollégiumi hely várja a hallgatókat. Ez a 227 hely nagyjából megfelel az igényeknek, így itt nem éri el a százat azoknak a diákoknak a száma, akiknek albérletet kell keresniük.
A műszaki főiskolán eddig nem okozott problémát a tanulók „elszállásolása”, idén viszont 60 elsős kezdi meg felsőfokú tanulmányait, akik közül sokan igényelnek kollégiumot. A műszakisokat a korábbi esztendőkben a Munkácsy-kollégiumban helyezték el, ebben az évben viszont több fiatalnak is albérlet után kell néznie, mivel nincs elegendő hely. Ők természetesen a többi főiskolához hasonlóan – ugyancsak beadhatják a lakhatási támogatási igényüket.
Balaicz Zoltán azt is elmondta: a bővülő tanulói létszámmal egyenes arányban, évről évre növekszik a kollégiumi férőhelyek iránti igény, tehát a jövőben mindenképpen szükségessé válik egy új kollégium vagy diákotthon kialakítása. Ebben egyébként mindhárom főiskola vezetése egyetért és támogatja ennek létrehozását.

A város közgyűlése legutóbbi ülésén tárgyalt az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai szerepének bővítéséről. Az MSZP képviselőcsoportja úgy véli, a rendelkezésre álló eszközök közül a munkaerő-kölcsönzés az egyik lehetséges, de a tapasztalatok alapján, nem a legszerencsésebb. Az így foglalkoztatottak mindenképpen kiszolgáltatottak, hiszen nem részesei a kollektív szerződésnek. A város a Kontakt Kht. közreműködésével segítené az állásukat elvesztőket. Minderről Kiss Ferenc frakcióvezető és Horváth Miklós képviselő beszéltek.
Kárászné dr. Rácz Lídia a párt javaslatait foglalta össze, amelyben szorgalmazzák, hogy az önkormányzat adjon nagyobb segítséget a vállalkozások számára infrastruktúrával ellátott telephelyek létesítéséhez. Nagy jelentősége lenne az elkerülő utak mentén kialakuló vállalkozói övezetek fejlesztése szempontjából a közművek és szervizutak kiépítésének. A képviselő szerint alapos elemzést igényel a városi nagyberuházások, felújítások szerepe a foglalkoztatásban. A közbeszerzési törvény előírásainál helyileg alkalmazott szigorúbb, egyedi feltételrendszer nehezíti vagy kizárja a helyi vállalkozások többségét, és a beruházást végzők többsége inkább alvállalkozókkal dolgoztat. Ezek a vállalkozások ráadásul nem zalaegerszegi, de még csak nem is zalai. alföldi és gyakran külföldi (romániai) munkaerőt alkalmaznak. Olyan beszállítói programra lenne szükség, amely az önkormányzat által közbeszerzésre bocsátott nagy beszerzéseknél biztosítani tudja a helyi és középvállalkozók kötelező részvételét. Kárászné dr. Rácz Lídia szerint előnyt jelentene továbbá, ha a város jobban előkészített beruházásokkal legalább a törvényben előírt 41 napos határidőt biztosítaná a pályázati anyag elkészítésére.