Horizont

A közelmúltban ünnepelte megalakulásának 90 éves évfordulóját a magyarországi védőnői szolgálat. Városunkban ennél valamivel későbbi az első védőnői tevékenység szervezéséről szóló írásos emlék. 1921-ben írta elő Zala vármegye alispánja a városok részére „az anya- és gyermekvédő női állás” szervezését.

A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat berkein belül a védőnők ötféle feladatot láttak el. Fő tevékenységükként végezték az anyák és csecsemők védelmét, elláttak iskola-egészségügyi teendőket, részt vettek nemi betegség és tbc-gondozásban, szervezték a szegény betegek otthoni gondozását, illetve szociális munkát végeztek.
– Fő vonalaiban 90 év elteltével is ezek a védőnők legfőbb feladatai – fogalmaz Tóth Lenke, Zala megye vezető védőnője, akivel munkájukról, annak szépségeiről és nehézségeiről váltottunk szót az évforduló kapcsán. – Az anya- és csecsemővédelem, a várandósgondozás, illetve az iskola-egészségügy kiemelt jelentőségűek. Ez év január elsejétől új szakmai rendelet lépett életbe, ami a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektet az iskolai tevékenységre. Hatéves korukat követően napjuk nagy részét az iskolában töltik a gyerekek, ezért azt mondja a rendelet, hogy egészségügyi ellátásukat lehetőség szerint ott kell végezni. Ebből kifolyólag szerkezeti átalakulás indult a védőnői szolgálat berkein belül. Külön kell választani a hatéven aluli gyerekek családon belüli gondozását, illetve az ennél idősebbek oktatási intézményekben történő ellátását.
Zala megye e tekintetben is élen jár. 1980 óta foglalkoztatunk főállású iskola-ifjúsági védőnőket, hosszú ideig azonban nem volt lefedve a terület. Munkatársaink száma szépen gyarapodott az évek folyamán. Ma már ott tartunk, hogy Zalaegerszeg valamennyi oktatási intézményére jut egy védőnő, aki nagy szerepet vállal a gyerekek egészséges életmódra nevelésében. Egész napját az iskolában tölti, tudják a gyerekek, hogy ott van, bármikor fordulhatnak hozzá kérdésükkel, kérésükkel, ugyanakkor a tanárok is be tudják vonni őket munkájukba.
Véleményem szerint, nem lehet elég korán elkezdeni a tudatos nevelést, hiszen az ifjúság az, amelynek értékrendje még alakítható, változtatható. Akkor, amikor népegészségügyi programról és szervezett szűrésekről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk róluk! Amennyiben úgy kerülnek ki a gyerekek az iskolapadból, hogy tudják, mennyire fontos részt venniük a szűrőprogramokban, ismerik az önvizsgálat lehetőségeit, tudják azt, hogy a korai felismerés révén több súlyos betegség gyógyítható, eredményes munkát végeztünk. És mindezt az ő érdekükben tesszük! – hangsúlyozza Tóth Lenke.

A 14 iskola-ifjúsági védőnő mellett 22 területi védőnő dolgozik jelen pillanatban Zalaegerszegen. Az ő feladatuk elsősorban az anya- és csecsemő-, valamint a várandósgondozásra irányul. Szerencsére egyre növekvő számban válnak részeseivé egy-egy új élet megszületésének, majd nyomon követik az apró lény tudatának kibontakozását, mozgásának fejlődését. Munkájuk ebből adódóan szép és megható, nehézségekkel azonban ők is küszködnek.
– Korábban a védőnők voltak az anyák egyetlen segítői. Ha problémájuk támadt, hozzánk fordultak. Ma már jóval több információval rendelkeznek az anyák a gyereknevelésről, újságcikkek, televíziós műsorok tucatjai segítik őket egy-egy probléma leküzdésében, ennek okán háttérbe szorulni látszik a védőnők jelentősége – véli Tóth Lenke. – Természetesen minden erőnkkel küzdünk ez ellen! Folyamatos a védőnők képzése, igyekszünk megfelelni minden igénynek. Nyugodt szívvel fordulhatnak az édesanyák munkatársainkhoz gyermekük egészségével, fejlődésével kapcsolatban, de szociális kérdésekben is számíthatnak segítségünkre. Rendszeresen veszünk részt továbbképzéseken, melyek alkalmával felfrissítjük ismereteinket a helyi szociális ellátórendszer határairól, hogy tájékoztatni tudjuk az édesanyákat, milyen juttatásokra jogosultak, s hová kell azért folyamodniuk. Ily módon is szeretnénk megkönnyíteni a családok életét.
A köztudatban úgy él, hogy a védőnő a gyermek egyéves koráig látogatja a családot. Úgy érzem, fontos feladatunk változtatni ezen a szemléleten, hiszen a baba egyéves kora után is szüksége lehet az anyának a segítségre. Az egyéves korral nincs vége a gondozásnak, bár ritkul a látogatások száma! Nagyon fontos, hogy a későbbiekben is figyelemmel kísérje a védőnő a gyermek fejlődését, és ha szükség van rá, segítsen, például a bilire szoktatásnál.
Tóth Lenke fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a védőnő nem utasít! Nem mondja az édesanyának, hogy ezt és ezt kell tennie! Csupán javasol, igyekszik meggyőzni a gondozottat arról, hogy a gyermeke érdekeit szem előtt tartva cselekedjen. Ezt teszik akkor is, amikor az anyatejes táplálás előnyeire hívják fel az anyukák figyelmét.
– Tudományos kutatások eredményei bizonyítják, hogy az anyatej a legmegfelelőbb, a legegészségesebb táplálék a csecsemők számára. Az édesanyák 98 százaléka tudja szoptatni babáját, mi azon fáradozunk, hogy éppen ennyien válasszák a táplálás ezen formáját – fogalmazza meg céljaikat a vezető védőnő. – Örömmel mondhatom, hogy Zalaegerszegen nincs okunk a panaszra. Négy hónapos koráig az újszülöttek több mint 70 százalékát szoptatja édesanyja, hat hónapos koráig a csecsemők közel 50 százaléka kap kizárólag anyatejet, és hat hónapos kora után is a babák 60 százaléka részesül rendszeresen anyatejben. Ezek az adatok kimagaslóak országos viszonylatban.
A vezető védőnőtől megtudtuk: az elkövetkezendő években tovább fáradoznak azon, hogy a zalaegerszegi újszülöttek minél nagyobb hányada juthasson hozzá a számára legideálisabb táplálékhoz, az anyatejhez.

Marosvásárhelyi, nyárádselyei és zalaegerszegi gyerekek töltötték együtt a szünidő egy részét az egervári várkastélyban. A magyar kultúra és hagyományok megismertetése jegyében lebonyolított tábort a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság szervezte azzal a legfőbb céllal, hogy a felnőttek mellett a gyerekek is megismerjék egymást, s majd továbbvigyék a jó kapcsolatot.

– Nagyon régi a barátság Marosvásárhely és Zalaegerszeg között. Városunknak Zalaegerszeg volt az első testvérvárosa – árulta el Győrfy Éva, a tábor egyik vezetője, akivel a kis csoport városházi látogatása alkalmával váltottunk szót. – Élő kapcsolatról van szó, melynek keretében gyakran találkozunk egymással. A gyerekek azonban a mostani alkalomig nem ismerkedtek. Éppen az volt a célja ennek a tábornak, hogy összehozzuk gyermekeinket, hiszen ők lesznek azok, akik majd továbbviszik a kialakult barátságokat. Ezen munkálkodik az ifjúsági tábor 56 lakója.
Az erdélyi diákok többsége még nem járt hazánkban, éppen ezért nagy érdeklődéssel tekintettek az egyhetes tábor elé. Nem kellett csalódniuk. Vendéglátóik mindent megtettek annak érdekében, hogy jól érezzék magukat, és új ismeretekkel gazdagodjanak.
Az első napon Egervárral ismerkedetek a 6–14 éves gyerekek, majd Zalaegerszeget vették birtokukba. Ellátogattak a falumúzeumba, ahol kézműves-foglalkozásokon vettek részt, bepillantottak – egyebek mellett – a kovácsok és fafaragók életébe. Ugyancsak nagy tetszést aratott körükben az AquaCity, melyhez hasonló létesítménnyel – mint mondták – még nem találkoztak.
A Városházán Gyutai Csaba alpolgármester köszöntötte a kis csoport tagjait, akik a szóbeli ismertetőt követően személyesen is megtekintették Zalaegerszeg belvárosának nevezetességeit. Zalai tartózkodásuk ideje alatt kirándulást tettek a Göcsejben és az Őrségben, Horváth Károly pedig a zalai népzene világába kalauzolta őket.
A búcsú a zalaegerszegi és az erdélyi gyerekeknek egyaránt fájó volt. Nem kell azonban sokáig nélkülözniük egymás társaságát. A tervek szerint ugyanis az ifjúsági tábor jövőre Marosvásárhelyen folytatódik.

Akárcsak az elmúlt évben, idén sem kedveznek a központi források a magasépítésnek. Míg a mélyépítésben jártas cégek számtalan lehetőséghez jutnak az autópálya-, illetve közműépítések kapcsán, jóval kevesebb a megrendelés magasépítésre. És nem csak az állam, illetve az önkormányzatok fogják vissza ez irányú kiadásaikat! Sajnos a magánvállalkozások is nehézségekkel küzdenek, ami nem válik hasznukra az építkezéseknek és az ezekből élő cégeknek sem.

Új csarnok a Zalavíz Rt. megrendelésére.

Baksa Attila, a ZÁÉV Rt. elnök-vezérigazgatója mindezek ellenére nem panaszkodik. A zalaegerszegi székhelyű építőipari társaság továbbra is az ország számos pontján tevékenykedik. Zalán kívül dolgoznak Baranya, Somogy, Veszprém, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
– Sajnos, nem kínálkozik túl sok lehetőség napjainkban a magasépítőipari cégek számára, éppen ezért kényszerülünk mi is a székhelyünktől távolabbi piacok felkutatására. Baranya, Somogy, Veszprém és Pest megyében régóta dolgozunk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe azonban nemrég „törtünk” be. A NATO-radarállomás létrehozásának befejező munkálatait végezzük Bánkúton – árulja el Baksa Attila, majd további nagyobb munkáikról tesz említést. – Az első negyedévben több jelentősebb feladatunk átadására került sor. Kiemelném ezek közül a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban elkészült központot és fogadóépületet. Körmenden az EYBL cég részére készítettünk egy csarnokot. Ez utóbbit azért is említem szívesen, mert tavaly október végén láttunk munkához, és március 31-én Kiss Péter miniszter úr jelenlétében már a csarnok avatására kerülhetett sor. Nagykanizsán a kórházrekonstrukció első ütemét fejeztük be, immár üzemel az „A” épület.
A második negyedév munkái közül két zalaegerszegi beruházást emelnék ki. Társaságunk készítette a Zalavíz Rt. új csarnoképületét, és ugyancsak csarnokot építettünk a Pylon Kft. részére.
Legutóbbi befejezett feladataink sorából kiemelkedik az OTP Ingatlan Rt. részére kivitelezett társasház Bükön. Befejeztük a Csapi Általános Iskola felújítási munkálatait. Teskándon oktatási központot, tanuszodával ellátott óvodát építünk. Hamarosan onnan is költözünk. Ugyancsak az utolsó simításokat végzik munkatársaink Pécsett a horvát oktatási központon. Bakonyoszlopon átadtuk a kastélyt, Veszprémben a levéltár megújult épületét. Zalaszentgróton a Coca-Cola üzemét bővítettük, míg Marcaliban a kórházfejlesztés első ütemét fejeztük be.
Azt gondolom, valamennyi felsorolt feladatunk komoly odafigyelést igényelt. Sikeresen vették munkatársaink az akadályokat, melynek révén sikerült tovább öregbítenünk a ZÁÉV Rt. jó hírnevét.

Vannak még eladó lakások a Kerámia lakókertben.

Ezen fáradoznak a társaság munkatársai jelenleg is. Folyamatban van Szentgotthárdon a fürdő építése, jelen pillanatban az alapozási munkákat végzik az ZÁÉV Rt. dolgozói. Hévízen lakásokat építenek az OTP Ingatlan Rt. megrendelésére. A nagy múltú társaság nyerte el a hévízi Tófürdő rekonstrukcióját, illetve bővítését is. Az arra kirándulók tapasztalhatják, milyen nagy volumenű fejlesztés van kialakulóban a híres fürdő területén. A bontáson túlvannak a kivitelezők, napjainkban a bővítmény alapozási munkáit végzik, miközben készül a szerkezet a rekonstrukciót elősegítendő. Vasváron megkezdték a ZÁÉV szakemberei a városközpont rehabilitációját, Nagykanizsán a volt moziépületet varázsolják újjá, Zalakomárban pedig idősek otthona építését indították el. Több helyen dolgozik a társaság kórházépítésen. Kaposvárott és Veszprémben rekonstrukció folyik, ugyancsak felújítási munkálatokat végeznek a Baranya megyei kórházban, míg Várpalotán és Kisbéren új épületet húznak fel jövő évi befejezéssel. Pécsváradon tanuszoda építésére kapott megbízást a részvénytársaság, Nagykanizsán pedig rekonstrukciós munkán dolgoznak az OTP részére. Budapesten a Magyar Építő Rt.-vel konzorciumban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet létrehozásán fáradoznak.
– Természetesen visszavan még az évből négy és fél teljes hónap. Bízunk benne, hogy ez idő alatt további megrendelésekhez jutunk, és megfelelő szerződéses állománnyal tudunk fordulni a következő esztendőre – tekint immár a jövőbe az elnök-vezérigazgató.
Kérdésünkre válaszolva elmondja: a lakásépítések piacán jelenleg pangás tapasztalható. Zalaegerszegen például 200 új építésű lakás vár gazdára. A ZÁÉV Rt.-nek is vannak még eladó lakásai a Kerámia lakókertben. A magas igényszintű, lifttel ellátott két társasház még üresen álló 60–80 négyzetméter alapterületű otthonait szívesen ajánlja az igényes vevők figyelmébe.