Kultúra

Hosszan tartó, súlyos betegség után az elmúlt héten Zalaegerszegen érte a halál Ruszt József Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művészt, a Hevesi Sándor Színház alapítóját és örökös tagját. A színházi rendezőt augusztus 3-án helyezték végső nyugalomra. A Hevesi-színház előcsarnokában felállított ravatalnál köszöntek el tőle a megye és a város vezetői, a kulturális élet meghatározó személyiségei, színész társai, tanítványai.

A gyászszertartáson elsőként Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára mondott búcsúztató beszédet. Mint fogalmazott, Ruszt József fáradhatatlanul hitt a színház korszakváltó szerepében. Egész életében a színház és a közösség iránti mély tisztelettel dolgozott, hitt a népszínház erejében, amely meg tudja szólítani a közönséget. Mélyen hitt a rendező közösségformáló felelősségében. Egész életében vallotta, a rendező egyben pedagógus is. A 90-es években saját színházeszménye volt, tanítványaival ezt ismertette meg. Imádta a próbákat, felejthetetlen színháztörténeti előadásokat hozott létre. Búcsúzott a kiváló rendezőtől Stefán Gábor, a teátrum igazgatója is. „Kaptunk tőled egy színházat, megmutattad, hogyan lehet tizenhárom szegedi színésszel színházat csinálni és három év alatt teátrumot építeni.”

Gyászszertartás a színház előcsarnokában.

Dr. Gyimesi Endre polgármester búcsúztatójában kiemelte: Ruszt József 1981 decemberében érkezett a városba egy rövid megbeszélésre, és ekkor még nem sejtette, hogy ez a találkozás 24 évre szóló kapocs lesz. Igazi színházat és társulatot teremtett, és tiszta szívvel fogadta be őt Zalaegerszeg. S hogy miért jött éppen ide? „Mert abszolút szűz terület. Engem ez inspirált, ez az érintetlenség, ez a kevéssé feltárt, elrontott terep... Nagyon sok közöm van az egyszerű emberekhez: szüleim is ilyenek voltak, 17 éves koromig falun éltem, és 17 esztendőt töltöttem el vidéki színházaknál. Ismerem azt a közeget, ahová érkeztem, és pontosan fel tudom mérni, mit jelent a kultúrpolitikai és művészi felelősségben” – nyilatkozta. Népszínházat kívánt létrehozni a szó történeti és funkcionális értelmében... Budapesten millió ember sétál az utcán, és nem tudok róluk semmit. Itt kimegyek az utcára, megnézem a járókelőket és a közönséget látom. Kristálytiszta, világos világképet fogalmazva kell létrehozni előadásokat úgy, hogy a legegyszerűbb ember is megértse az egész művészi üzenetet – vallotta Ruszt József.

A gazdag életművet jelképező több mint 200 rendezésből 23 esik a zalaegerszegi évekre. Nincs olyan zalai néző, akinek szívéhez ne férkőzött volna hozzá valamelyik alkotás. S amikor úgy érezte, hogy a színházalapítás befejeződött, új kihívások után nézett. De a zalai dombok visszavárták. Tudta, hogy az egerszegi kenyér a legfinomabb, az itteni emberek szíve talán a legmelegebb – fogalmazott gyászbeszédében dr. Gyimesi Endre és utalt arra, hogy a közelmúltban Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címmel jutalmazták Ruszt József tevékenységét. Kiss Bódog Zoltán, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke a színházi rendezőnek a megye szellemi és kulturális életében betöltött szerepét méltatta. Csodát teremtett, amelyért köszönet jár. Igazodás, titkos jeladó, magával ragadó mesteri személyiség volt – fogalmazott az elnök.
Az egyházi szertartás után a művész földi maradványait gyászhintó vitte a Göcseji úti temetőbe. A lovas hintót a gyászmenet követte. A temetőben Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója köszönt el a Kossuth-díjas rendezőtől.

Nagyméretű faintarziákat, famozaik és plasztikus faliképeket, kisplasztikákat, valamint szabadtéri szobrokat készít. Professzionális belsőépítész lévén egyedi kisbútorokat tervez és alkot. Munkáiban a mitológiai, bibliai témák, valamint az anyaság mindig visszatérnek.

Hadnagy György képző- és iparművész 1945. július 18-án született Becsvölgyén. Középiskolás diákéveit a pécsi művészeti gimnáziumban töltötte. Ugyanebben a városban a művészeti főiskola cselló szakos hallgatója volt. Tanulmányaival párhuzamosan Martin Ferenc és Lantos Ferenc festőművészek szakköreiben sajátította el a művészet rejtelmeit. Pályakezdő csellistaként Drezdába utazott, ahol Gottfried Reinhard festőművész magániskolájában ragadta magához ismét az ecsetet. 1970 óta Zalaegerszegen él, és rendszeres kiállítója a hazai és a nemzetközi galériáknak. Az alkotónak a megyeszékhelyen sokáig a mai Okmányiroda helyén lévő Képcsarnok biztosított megélhetést. Művészi tehetsége nem családi „örökség", hiszen mint beszélgetésünkkor elmondta, már gyerekkorától szeret barkácsolni. Elsősorban a természetes anyagok ihletik meg, így ötleteit mindig fába önti. A szabad foglalkozású alkotó tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1989-ben meghívást kapott a párizsi nemzetközi intarziaszervezetbe, amelyet örömmel fogadott el, és tagja azóta is. Alkotásaival több világkiállításon is szerepelt. Párizsban, Kanadában faintarziáival díjat nyert. Állandó tagja művésztelepeknek, illetve tanulmányutakon is szívesen vesz részt. 1999 óta tanít. Feleségével, H. Póka Emőkével, aki a textilművészet jeles alkotója, Luxemburgban egy nemzetközi pályázaton nyert oktatást vezettek. Hadnagy Györgynek 2000-ben jelent meg az intarzia művészetéről szóló művészettörténeti és szakmai könyve, amely az egyiptomi kortól egészen napjainkig bemutatja a műfaj neves alkotóit. Munkái a „Hat évszázad európai intarziaművészet" című művészettörténeti könyvben is szerepelnek.

– Mit jelent a 60. születésnap egy művész életében?
– Számvetést, leltárt. Felmérjük, hogy mi volt a célja az embernek, és mit ért el belőle. Ebbe beletartozik a társadalomban, illetve a magánéletben betöltött szerepe. Szerencsésnek mondhatom magam, mert olyan munkát végzek, ami a szenvedélyem, így tökéletesen kielégíti az bennem rejtőző „homo ludens"-t, a játszó embert. Rengeteg lehetőségem lett volna külföldön munkálkodni, ám szeretem a szülőföldemet, ezért nem akarok elszakadni tőle. Kora ifjúságomtól kezdve az életemet a zene, a festészet, majd később a fával, mint megmunkálandó anyaggal való szenvedélyem határozza meg. Sokat kellett erről az anyagról tanulnom ahhoz, hogy minden „csínját-bínját" elsajátítsam, és átadhassam egy felnövekvő nemzedéknek. Életemben a tanítás is nagy szerepet játszik. Szeretem az új feladatokat, a kihívásokat. Megvalósításukért küzdök úgy, hogy lehetőleg maximálisan teljesítsek. Számos európai, amerikai, valamint hazai kiállításon mértem össze tudásomat másokéval. A tárlatokon önerőből, mindenfajta támogatás nélkül vettem részt.
– Minek köszönhetők a sikerek?
– Úgy érzem, amiket elértem, az alapos felkészültségnek, a pontosságnak, és a kapott művészi tehetségnek köszönhetem. Rögös volt ez az út, sok akadály volt előttem, többen akartak keresztbe tenni. Ez nem panasz, „teher alatt nő a pálma", szokták mondani. Így történhetett az, hogy az igazi nagy sikereket először a külföldi kiállítások hozták meg számomra. Örülök, hogy számos szakmai, művészettörténeti könyvben szerepelnek alkotásaim. Tevékenységemért 2002-ben Pro Urbe díjat kaptam a várostól.
– További tervei?
– Szeretnék életem végéig ugyanebben a szellemben és erőben alkotni, illetve egyre hangsúlyosabban, a kapott tudást továbbadni. Egy művész nem vonul a szó klasszikus értelmében nyugdíjba, ez nem olyan pálya. Fontos számomra a családi háttér, amit szerencsére megtaláltam. A feleségem mindenben támogat, és lányaim is sikeres és boldog emberek. Három csodálatos unokám van. Mi kell még?

Nora Roberts: Halálos válás. 2059-et írunk. Ebben a jövőben összeütközésbe kerül a technológia az emberi természettel, és egy új számítógépes vírus válik a terrorizmus végső fegyverévé. Reva Ewing, a titkosszolgálat egykori ügynöke, a Roarke Iparvállalat biztonsági szakértője egy kettős gyilkosság legfőbb gyanúsítottjává válik. Minden oka megvolt arra, hogy megölje férjét, a híres művészt... De Eve Dallas hadnagy, a nyomozás vezetője hisz Reva ártatlanságában. Az ösztönei azt súgják, a gyilkosság helyszíne túlságosan megrendezett, és a válaszok a kérdésekre nagyon is nyilvánvalóak. És amikor mélyebbre ás, rájön, hogy abban a pillanatban, amikor a konyhakés az áldozat mellébe merül, a műterme ajtaján is megváltozik a zár kódja és a számítógépen tárolt minden adatot szándékosan tönkretettek. Roarke számára a számítógépes támadás jelenti az igazi fenyegetést. A jelek arra utalnak, hogy megkezdődött a rémálom. Revával együtt részt vesz egy szigorúan titkos kormányprogramban, amelyet azért hoztak létre, hogy felvegyék a harcot a hackerek legújabb nemzedékével...
Kristin Gore: Kampányszerelem. A szerző Al Gore amerikai exalelnök és elnökjelölt lánya, aki töviről hegyire ismeri Washington kulisszatitkait. Kampányszerelem című első regénye lenyűgözően izgalmas, amely éles kritikával és remek humorral ábrázolja az amerikai politikai élet visszásságait egy fiatal lány mindennapjainak tükrében. A regény hősnője beleszeret az egyik rivális szenátor szívdöglesztően jóképű beszédírójába az amerikai elnökválasztás kellős közepén...