Címlap

A kötelező alapellátást, a házi segítségnyújtástól az átmeneti gondozásig, az idősek ellátását segítő jelzőrendszer kiépítéséig, biztosítja az önkormányzat Zalaegerszegen. Csupán néhány adat: 504 fő részesül étkeztetésben, 324-en veszik igénybe a házi segítségnyújtást. Az idősek klubjába 179 zalaegerszegi jár rendszeresen, a Gondozóházban tavaly 115 főt láttak el. Egyházi kezelésben működik egy 30 fős otthon a Notre Dame-rend keretén belül. Az időseket a városban 33 civil szervezet támogatja, az önkormányzat számukra legutóbb 21millió forintot biztosított. Dr. Ribiczey Pál alpolgármester szerint az alapvető cél az, hogy minél kevesebb ember jusson el gondozóházakba, ameddig csak lehet, a saját otthoni környezetében legyen ellátva. Ez az ideális állapot.

Megkezdődött az egykori oktatási intézmény átalakítása.

Ugyanakkor egyre többen szorulnak tartós, 24 órás ápolásra, mert már nem tudják magukat ellátni, magatehetetlenek, különböző betegségben szenvednek, és már a család sem tud segítséget nyújtani hozzátartozójának. Ilyen állandó ellátást biztosító önkormányzati tulajdonú és üzemeltetésű otthon még nincs a városban. Jövő év májusában viszont már lesz, ugyanis megkezdődött az egykori József Attila-iskola átalakítása idősek otthonává. Mint ismert, az épületet a Merkantil Ingatlan Lízing Rt. vette meg az önkormányzattól.
– A József Attila-iskola értékesítésével és idősellátási intézménnyé alakításával egyetértettem. Nem szerettem volna, ha bármilyen áruház, vagy éppen wellness-központ kap helyet az egykori oktatási intézményben. Ez a jelenlegi konstelláció igazán szerencsés – mondja. – Jelenleg nyolcvanan várnak bejutásra a pózvai idősek otthonába Zalaegerszegről. Köztük olyanok, akik járják körbe a kórház különböző osztályait, mert betegek, és nem tudják ellátni magukat. Ezeket az idős, magatehetetlen embereket bizony a kórház látja el. De valamennyien tudjuk, az egészségügyi intézménynek nem ez a feladata.
Korosodik a város, egy tavalyi felmérés szerint Zalaegerszeg lakosságának 19 százaléka 60 év feletti. Ezért égető probléma oldódik meg a 96 férőhelyes intézmény megszületésével. Az idősek otthonában a férőhelyek egyharmada emelt szintű szolgáltatást nyújt. Egy-, illetve kétágyas apartmanokat hoznak létre fürdőszobával, teakonyhával azoknak, akik meg tudják fizetni a „belépőt”, maximum 5,6 millió forintot. Ezenkívül az otthon lakóinak a nyugdíjuk 80 százalékáig kell hozzájárulniuk az ellátásukért. A további 72 férőhelyen elsősorban a szociálisan rászorulók ellátását kell biztosítani. Számukra három-, illetve négyágyas szobákat alakítanak ki fürdőszobával.
– Ide azok az idős betegek kerülnek, akik folyamatos ápolást igényelnek – tájékoztat dr. Ribiczey Pál. Hozzáteszi: a demens- részleg működése külön lesz szabályozva, és a helyiségnek külön kijárata is lesz.
A tervek szerint jövő májusban nyílik az otthon, melyet az önkormányzat működtet és dönt arról, ki kerülhet be az idősek otthonába. Első lépésben a szociálisan rászorultakat veszik fel. Az ingatlanon egyébként még tervez egy 40 lakásos privát nyugdíjasházat a kivitelező Uniprofil Kft. saját beruházásban.
Az alpolgármester szerint még legalább 200 férőhelyre lenne szükség a városban, ennek érdekében a közeljövőben ismét pályázatot nyújt be a város.

* * *
Magyarországon körülbelül 150 ezerre tehető az időskori leépülésben szenvedők száma. A 60 évesek korosztályában 5 százalékos és ötévenként 5 százalékkal nő a betegség előfordulása. Nem csak az Alzheimer-betegségről van szó, hanem a különböző érrendszeri, keringési eredetűekről is, és ide tartoznak az idegrendszeri szövődmények: beszéd-, mozgás-, látászavar. Dr. Győri László pszichiáter főorvos azt mondja, a leépülési folyamat előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak az ápolási problémák. Ezeket egy általános idősotthonban nem lehet megoldani. Olyan speciális részlegre van szükség, ahol felkészült szakápolók végzik a munkát. Esetenként évekig kell várni egy ilyen típusú férőhelyre.
– Harminc ágyunk van a gerontopszichiátrián. Itt elsősorban olyan betegek vannak, akiknek kóros lelki tünetei vannak. Érzéki csalódásban, tudatzavarban szenvednek. Folyamatosan telt ház van ezen az osztályon, ezen a részlegen legalább 50 ágyra lenne szükség.
A főorvos szerint, addig, amíg valaki megfelelő szintű emberi életet tud önmaga számára biztosítani, addig ne kerüljön intézménybe, viszont azokban az esetekben, amikor már speciális szaksegítségre van szükség, mindenkinek legyen lehetősége igénybe venni az ápolást. Ne a családok terhe legyen egy ilyen hozzátartozó.
– Szerintem egy 40–50 férőhelyes demens-részleg Zalaegerszegen megfelelő ellátást tudna biztosítani. Három műszakban van szükség szakápolóra és bizony az ideális az, ha egy betegre egy ápoló jut. Ezek a betegek zavartak, kóborolnak, leesnek az ágyról, etetni kell őket, és általában nem szobatiszták. Foglalkozni kell velük – mondja dr. Győri László, aki örül, hogy elkészül jövőre az új idősek otthona. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, ne csak piaci és üzleti szempontok érvényesüljenek. Fontos, hogy az idős emberek nappali ellátásban részesüljenek, legyenek közösségben, de az otthonukat véglegesen ne hagyják el.
– Azoknak kell a segítség, akik önmaguk ellátására képtelenek. Ez a szempont a legfontosabb. Nagyon sok család küzd ezzel a problémával. A szellemileg, testileg leépült hozzátartozókat nem lehet otthon ápolni – fogalmaz a főorvos.
Az emberhez méltó ellátás viszont az utolsó pillanatig jár mindenkinek.

Több mint ezer esztendeje szent királyunk arról tett bizonyságot, hogy van a magyarságnak múltja, és lesz jövendője is, hangsúlyozta Gyutai Csaba az államalapítás és az új kenyér ünnepének előestéjén. Úgy fogalmazott: Szent István műve korokon átívelő, hatalmas és lerombolhatatlan. István király az előrelátás géniusza volt, aki azt üzeni a ma emberének, hogy lehet jövőbe vetett hittel élni, ha szilárdak az alapok.

Ezek megteremtésén fáradozik városunk önkormányzata is, tért át a jelenre az alpolgármester. A tavalyi évben útjára indított Deák Ferenc Városépítő Program eddig elért eredményeit sorolta. Kiemelte az oktatási intézményekben folyó rekonstrukciós munkákat, az infrastrukturális beruházásokat, majd a Nemzedékek Kézfogása programról, a széles ösztöndíjrendszerről és az első lakáshoz jutók támogatásáról szólt.
– A visszajelzések azt igazolják, hogy a zalaegerszegiek büszkén vallják magukat egerszegieknek. Büszkék munkájuk eredményeire, van jövőbe vetett hitük, mernek és tudnak áldozatot hozni céljaikért, mert vannak céljaik. Úgy gondolom, Szent István munkája nálunk termékeny talajra hullott – fogalmazott összegzésül Gyutai Csaba, majd átadta a színpadot a IV. Nemzetközi Folklórgála táncosainak.
Augusztus 20-án a Jézus Szíve plébániatemplomba várták ünnepi szentmisére a hívőket. Ezt követően Török Zoltán, a kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet a templomkertben. Délután a programok a Göcseji Falumúzeumban folytatódtak. A III. Kenyérfesztivál keretében lehetőség nyílt kóstolásra, miközben a színpadon egymást váltották a hagyományőrző csoportok.

Zalaegerszeg ilyen város, az elmúlt években sikeresen gazdálkodott, és eddig nem vett fel hitelt sem. A közgyűlés múlt év végén úgy döntött, a jövő szempontjából élnek a pályázati lehetőséggel, így még több terv, elképzelés valósulhat meg a zalai megyeszékhelyen. A banki hitelkonstrukció egyébként kedvezőbb, mintha a város saját pénzének befektetésével valósítaná meg fejlesztési elképzeléseit. Az 1,2 milliárdos hitelkeret visszafizetését 2007 őszén kell elkezdeni, a futamidő pedig nyolc év, tette hozzá a polgármester.
– Nagyon fontos fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben a hitelkeret segítségével. A város északi részén új ipari övezet kialakítására kerül sor, itt egy 30 hektáros területről van szó. Az egykori ságodi lőtér területén is ipari övezetet alakítunk ki. – Ez elsősorban munkahelyteremtést szolgál majd. Ősszel indul a kerékpárutak építése, és előkészítjük a Stadion és Berzsenyi út kereszteződésében a körforgalom építését. A beruházás kivitelezése jövő tavasszal kezdődik.
– A város mely területén épülnek kerékpárutak?
– Három helyen tervezzük: közel 50 kilométernyi kerékpárút készül el jövő év végéig, mintegy 120 millió forintos költséggel. Zalabesenyő–Posta út–Zrínyi út az egyik útvonal, az Ilosvay út a másik, ez megy ki Gébártra, míg a harmadik a Göcseji út–Platán sor útvonal. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gébárti kempinghez vezető út is megépüljön.
– Mire futja még a hitelkeretből?
– Egyéb fejlesztések is megvalósulnak ebből a kedvezményes hitelkonstrukcióból a jövő év végéig. Nagy volumenű beruházások indulnak az infrastruktúra területén, gondolok itt a déli iparterület vízellátására, a 74-es út melletti iparterületek közművel való ellátására, a Piac téri rekonstrukcióra, a Báthory utca aszfaltszőnyegezési munkáira illetve a vízvezeték rekonstrukciójára. Meg kell említenem az oktatási intézmények energiaracionalizálási programját is.
– Információink szerint több áruházlánc szeretne még letelepedni Zalaegerszegen. A Lidl változatlanul helyet keres, a Spar nyitna még egy áruházat és a Kika is érdeklődik. Vagy mindez csak szóbeszéd?
– Folyamatosan tárgyalunk minden érdeklődővel, de ezek kimenetele teljesen bizonytalan.
– Nincs változás a ruhagyár területén sem.
– Az önkormányzatnak nincsen befolyása a gyár egykori területének a jövőjét illetően, a tulajdonjog ugyanis nem a városé. Korábban áruház-, illetve lakásépítés volt a célja a tulajdonosoknak, de miután jelenleg Magyarországon a lakástámogatási rendszer rossz, így bizonyára új koncepciót készítenek.
Dr. Gyimesi Endre megemlíti még, hogy a fedett fürdő és a szállodaépítés várhatóan októberben megkezdődik. Jelenleg az engedélyeztetési eljárás folyik. A két bejárattal is rendelkező fürdőnek jövő őszre el kell készülnie, míg a 145 szobás szálloda várhatóan 2007 áprilisában nyílik.


Dr. Ribiczey Pál	Dr. Győri László