Kultúra

Fehér László Kossuth-díjas festőművész kiállításával nyit szeptember elsején a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Dezsőné Kondor Anita igazgató elmondta, hogy a nyári szünet után, ősztől ismét színvonalas kiállításokkal, komolyzenei és világzenei programokkal várják az érdeklődőket.

Októberben Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, decemberben pedig Dóczy László festőművész lesz a hangversenyterem vendége. A zenei évad október elsején, a zene világnapján kezdődik, Seres Dóra fuvolaművész és Mali Emese zongoraművész közös koncertjével.
Természetesen folytatódnak a már hagyományosnak tekinthető komolyzenei hangversenysorozatok, és a nagy sikernek örvendő Jazz-szerdák is, melyekre szeptember elsejétől lehet bérletet vásárolni. Októberben Hans Richter karnagy vezényletével a Győri Filharmonikusok lépnek fel Beethoven- és Csajkovszkij-szimfóniákkal. Decemberben pedig Haydn Évszakok című oratóriumát adja elő a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar egy közös produkcióban, melyben a Magyar Állami Operaház művészei is közreműködnek.
A Jazz-szerdák első estéjén, október 12-én a 25 éves múlttal büszkélkedő Makám zenekar játszik majd, novemberben pedig egy igazi helyi „csemegét” hallgathatnak meg az érdeklődők, a zalaegerszegi Bibop Café jazz-quartett és Polgár Odett zenekara lép színpadra. A jazz és világzenei esték az évad folyamán tartogatnak még más meglepetéseket is: az év elején a Sabbathsong Klezmer Band vendégeskedik a városban, majd Magyarország egyik legismertebb jazz-dobosa által alapított Balázs Elemér Group koncertezik a hangversenyteremben.
Dezsőné Kondor Anita azt is elárulta, hogy ősztől folytatódik az Ady-mozi kettes termében a Zeg-zug filmklub, így az Art-mozi kedvelői sem maradnak program nélkül. Jó hír továbbá, hogy az év végén megkezdődik a kettes terem és a mozi vizesblokkjának felújítása. A Kulturális Minisztérium pályázatán sikeresen szerepelt a város, így a jövő év elejétől már egy átalakított, színvonalas, modern technológiával és klímával felszerelt Art-mozi várja a vendégeket.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Területpolitikai Kormányzati Hivatal támogatásával – a Száz magyar falu Könyvesház kiadásában – a közelmúltban egy, a zalaegerszegi kistérséget bemutató kötet látott napvilágot, melyből az érdeklődők minden fontosabb információt megtudhatnak az országban legtöbb települést magába tömörítő kistérségről.

A közel 450 oldalas könyv – amelyet a Kistérségek értékleltára kötetsorozat keretében adtak ki – bevezetőjét Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, dr. Vándor László, a Göcseji Múzeum igazgatója és Bíró Friderika néprajzkutató írta. A kistérségeket bemutató könyveket egy országos szerkesztőbizottság készíti, melynek elnöke Enyedi György akadémikus, míg a nyugat-dunántúli régió köteteit Horváth Sándor, a Vas Megyei Múzeumok igazgatója szerkeszti. A statisztikai kistérségek adottságait külön-külön kiadványban, egységes szerkezetben feldolgozó kézikönyvek célja, hogy bemutassák az adott kistérséghez tartozó települések értékeit, helyi látványosságait, de megtalálhatjuk bennük a fontosabb demográfiai és infrastruktúrával kapcsolatos adatokat is.
A zalai kistérségek közül elsőként a zalaegerszegi kistérségről jelent meg kötet, melyben Alibánfától Zalatárnokig, összesen 79 településről olvashatunk. A könyv bevezetőjében megismerkedhetünk a kistérség földrajzával, történelmével, iparával, kereskedelmével, de ízelítőt kapunk az itteni hagyományokból, szokásokból, és a szerzők a fontosabb emlékhelyekre, valamint a nevezetes építészeti emlékekhez is elkalauzolnak bennünket. A kistérséget alkotó két város – Zalaegerszeg, Zalalövő –, és a 77 község ábécés betűrendbe „sorakozik” a kötetben, s a 2003-as statisztikai mutatók alapján, minden hangsúlyosabb adatba bepillantást nyerhetünk. Megtudhatjuk például, hogy egy-egy településen nemek szerint miként oszlik meg a lakónépesség, hány épület alkotja a községet, és 2004-ben miként alakult az önkormányzat költségvetése. A könyvet egyébként egy angol nyelvű összefoglaló zárja, így a kötetet a külföldi turisták is nyugodtan lapozgathatják, ha szeretnék egy kicsit jobban megismerni Zala megye északnyugati részét.
Kiss Gábor igazgatója elmondta: a frissen megjelenő könyvet a Deák-könyvtárban is megtalálják az olvasók, azaz bárki kézbe veheti és forgathatja.

Szerencsés esetben – sikeres pályázás és a szükséges előkészítő munkák összehangolása után – pár éven belül egy eddig Magyarországon is egyedülállónak számító roma múzeum nyithatná meg kapuit Zalaegerszegen. Aktualitások mellett erről is beszélt lapunknak Bogdán János, a helyi CKÖ elnöke.

Mint azt korábban megírtuk, (ZalaEgerszeG, 2005. július 19-i száma) az egerszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat pályázatot nyújtott be az Interreg III. program keretében, melyben egy úgynevezett roma kreatív központ kialakítását tűzték ki célul. A beadott pályázat túljutott az „előszűrőn”, így a kisebbségi önkormányzat vezetői bíznak abban, hogy rövid időn belül megindulhat az érdemi munka. A projekt kezdeti fázisában egy szakmai csapat állna fel, amelynek a központ megtervezése lenne a feladata.
– Terveink szerint, a kreatív központban – ahol egyebek között konferenciatermet, bemutatótermet is kialakítanának – olyan kunyhókat szeretnénk felépíteni, amelyeket az egykori roma szokások szerint, és korhű bútorokkal rendeznénk be. Az egyes épületek előtt pedig a régi cigány mesterségeket mutatnánk be testközelből a látogatóknak. Mindez azt jelenti, hogy az érdeklődők élőben pillanthatnának be a kosárfonás, a kanálfaragás, vagy éppen a patkópatkolás fortélyaiba, azaz egy kis életet is be kívánunk „vinni” ide – vázolta a terveket az elnök. – A kialakítandó múzeum nemcsak Magyarországon számítana kuriózumnak, hiszen a szomszédos országokban sem találunk efféle látványosságot. A projekt még nagyon korai szakaszban van, de a megvalósításhoz óriási segítség lenne az a 30 millió forint, melyet az Interreg III-as program keretében nyerhetünk. Ebből a pénzből felállhatna a „team”, amely egy év alatt felmérné a szükséges paramétereket és kidolgozná a munka egyes fázisait. Úgy gondolom, a kreatív központ egy remek szellemi centrum lehetne, ahol a különböző képzések és nem utolsósorban az idegenforgalom is nagy hangsúlyt kaphatna. A központ kialakításához segítséget várunk a megyétől és a várostól, s ha megtörténik az összefogás, akkor 3–5 év múlva egy újabb nevezetességgel bővülhet a zalai megyeszékhely.
Egy aktuális problémáról szintén beszámolt a CKÖ elnöke. Mint elmondta: a kormány pár esztendővel ezelőtt létrehozta a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, amely állami támogatásból különböző, romákat segítő programokat finanszíroz. A közalapítvány kuratóriuma például minden évben elkülönít bizonyos pénzösszeget roma diákok ösztöndíjára, melyre pályázhatnak a fiatalok. Az általános és középiskolás tanulók félévre 30 ezer forintot igényelhetnek, ha teljesítik a pályázat benyújtásához szükséges feltételeket.
– A gond az, hogy a gyerekek a számukra megítélt támogatást mindig egy félévvel később, azaz jó pár hónap csúszással kapják meg. Az ország számos cigány kisebbségi önkormányzata jelezte már kifogását az eljárás ellen, mivel sok roma család hiába várta időben a pénzt, amely nagy segítség lenne az iskolai felszerelések beszerzéséhez. Másik probléma, hogy a közalapítvány soha nem írja ki időben a pályázati felhívást, így mindezt hiába várják az igénylők. Zalaegerszegen is sokan vennék igénybe ezt a lehetőséget, s egy-egy felhíváskor több mint száz roma fiatal nyújtja be a pályázatát, akik eddig még soha nem kapták meg arra a félévre a pénzüket. Ezen az eljáráson mindenképpen változtatni kellene – fűzte hozzá Bogdán János.