Címlap

Ma az önkormányzati rendszer a magyar demokrácia stabil pillére. Az önkormányzatok megtestesítik a helyi közhatalmat és egyre színvonalasabban látják el közszolgálati feladataikat. Küzdelmes időszak után vagyunk. Az elmúlt 15 év a szabályrendszer, a gazdasági, pénzügyi feltételek megteremtésével, folyamatos alakításával telt, állandó szakmai, politikai viták közepette. Mi, akik részesei voltunk ennek a folyamatnak, úgy érzem, megérte – fogalmazott dr. Gyimesi Endre a magyar önkormányzati rendszer 15. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségen, a Széchenyi téri díszteremben, ahová valamennyi egykori képviselő meghívást kapott.

A polgármester hangsúlyozta: hazánk Európai Unióba történő csatlakozása új teret és új lehetőségeket kínál az önkormányzatok számára, a kistérségekben megalakult társulásai pedig jól példázzák az összefogás erejét.
1990-re utalva azt mondta: a rendszerváltást az előző rendszer hamissága tette szükségessé. „Önmagunknak építkezünk. Az eddig megalakult valamennyi közgyűlés a városért dolgozott, és remélem, ez így marad a jövőben is” – fogalmazott dr. Gyimesi Endre.

Dr. Tóth László nyugalmazott címzetes főjegyző – aki több mint egy évtizeden keresztül segítette az önkormányzat munkáját – emlékeztetett arra, hogy a magyar közigazgatásnak több száz éves múltja van, Európa legjobbjai voltak egykor, de ezt a hagyományt a szovjet típusú tanácsrendszer megszakította. 1971-ben a harmadik tanácstörvény már enyhített a szigoron, igazán az új, 1990-es önkormányzati törvény jelentett új utat és fejezetet. Felhasználta a magyar közigazgatási múlt eredményeit. Mint fogalmazott, Európa egyik legjobb önkormányzati törvénye született Magyarországon, de ez nem azt jelentette, hogy teljesen hibátlan is.

Emlékezett az egerszegi közgyűlés alakuló ülésére, aminek a helyszíne a megyeháza díszterme volt. Az ünnepségnek akkor a Deák-szobornál volt vége, ahol a frissen megválasztott helyi képviselők fogadalmat tettek: nem egymás ellenére, hanem a városért fognak dolgozni. Zalaegerszeg jól élt a lehetőségekkel – folytatta –, a várost elkerülték a nagy botrányok, egyetlen közgyűlés sem maradt el hiányzások miatt. Látványosan fejlődött és három évvel ezelőtt a megyei jogú városok között elnyerte „A legdemokratikusabban működő önkormányzat” címet.

Az ünnepség végén a város közgyűlésének egykori és jelenlegi tagjai oklevelet és emlékérmet vehettek át dr. Gyimesi Endre polgármestertől.
Többen egyéb elfoglaltságukra hivatkozva nem tudtak részt venni az ünnepségen.

Zalaegerszeg első polgármestere a rendszerváltás után (1990–1994) Bogár Imre volt, aki mint önkormányzati képviselő 2002-ig dolgozott a testületben. Kárászné dr. Rácz Lídia 1990-től napjainkig tagja a közgyűlésnek, 1994–98 között alpolgármesterként dolgozott. A rendszerváltoztatás utáni első alpolgármester, Müller Imre, 1994-ig volt tagja a közgyűlésnek, míg a második ciklus (1994–98) másik alpolgármestere, Szalay Péter, 1998-ig dolgozott a közgyűlés tagjaként. 1990-től napjainkig önkormányzati képviselő Török Zoltán, dr. Tóth László és Zsuppányi Gyula. Pöltl Tibor 1990–98 között, majd négy évi kihagyás után 2002-től ismét városi képviselő. Két ciklusban (1990–98) volt tagja az önkormányzatnak dr. Marx Gyula, Kováts István, Rácz Sándor, dr. Kecskeméti Katalin. 1994-től napjainkig a testület tagja: Horváth László, Kauzli József, 1997-től Panácz Antal.
Dr. Gyimesi Endre 1991-től önkormányzati képviselő, 1994-től Zalaegerszeg polgármestere.

„Egy nagy munka befejezése és feldolgozása, amit a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében láthatunk” – fogalmazott dr. Vándor László múzeumigazgató egy közelmúltban megnyílt tárlaton.

A kiállítás nem mindennapi, hisz hatalmas korszakot (őskort és középkort) ölel át, és látványelemekben is bővelkedik. A 76-os ív, vagyis a Zalaegerszeget elkerülő út egy szakasza „beépült” a múzeum falai közé, Varju András műtárgyvédelmi osztályvezető és „dizájner” ötlete alapján. A nyomvonalról előkerült leletek, valamint az ásatásokról készült fotók és tervrajzok pedig kilométerkövek mentén tekinthetők meg.
Az elmúlt hét évben komoly régészeti feltárások zajlottak a meginduló nagy beruházások – út- és vasútépítések – mentén. A Göcseji Múzeum számos országos projektbe is bekapcsolódott, így már némi gyakorlatra tettek szert, mire megkezdődött a zalai megyeszékhelyt elkerülő utak építése. A törvényi előírásoknak eleget téve, mindenekelőtt megelőző régészeti feltárásokat kellet végezni ezeken a területeken. „Nagy öröm, mikor az útépítők és a régészek munkája összekapcsolódik” – mondta Juhász Tibor, a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója. Manapság már természetes, hogy a nagyobb építkezések előtt lelet- és lőszermentesítést végeznek a szakemberek, s ez Zalaegerszegen sem volt másképp: lelet is és lőszer is akadt, de szerencsére az előbbiből volt több. Juhász Tibor a tárlatot megnyitva azt is elárulta, hogy amikor a tárgyak apró darabokban előkerültek a föld mélyéről, nem gondolta, hogy egy szépen berendezett kiállítás formájában látja majd őket viszont.

A leletek korszakokat, a korszakok kultúrákat jelölnek, s rég eltűnt népcsoportok használati tárgyai, házmaradványai kerültek elő az elkerülő út mélyéről. A 76-os számú főút északi elkerülő szakasza négy, a Zala folyóba tartó patakvölgyet keresztez. A régészek mindegyik patak mentén találtak régi településnyomokat az őskortól egészen a középkorig. A késő rézkor már a hangsúlyosabb emberi megtelepedés jeleit mutatja, a kora Árpád-kori településszerkezetek feltárása pedig a város és környéke középkori történelmének árnyaltabb megismerését teszi lehetővé. Nagy kiterjedésű településnyomot találtak például Zalaegerszeg-Andráshida–Gébárti-tó vonalon, ahol az őskori kultúra emlékei mellett alapárkos, gerendavázas épületek is előkerültek. A hat különböző ház darabjai huzamosabb letelepedésre utalnak, annál is inkább, mert nemcsak lakó-, hanem gazdasági épületeket is feltártak.
Az elkerülő út nyomvonalán végzett ásatások két nagy területen hoztak áttörést a szakemberek számára: áttekinthetőbbé vált a középső rézkor és középső bronzkor szellemi és anyagi kultúrája, településszerkezete.


2005: dr. Tóth László az önkormányzatiság 15 évéről szólt.	1990: az önkormányzat alakuló ülése.


1990: dr. Bedő Tivadar, Kárászné dr. Rácz Lídia és dr. Kremzner István.	1994: dr. Gyimesi Endre és Szalay Péter.


1998: dr. Koczka Csaba és Doszpoth Attila.	2002: a negyedik ciklus képviselő-testületének tagjai.