Kultúra

Egyszer volt, hol nem volt... élt egyszer egy Benedek Elek, akit a magyar gyermekirodalom hazai megteremtőjeként tisztelünk. Ifjúsági könyvsorozatot indított, meséket írt, meseátdolgozásokat készített, s az ő nevéhez fűződik az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág megszerkesztése is.

A Magyar Olvasástársaság idén első ízben hirdette meg a népmese napját szeptember 30-ára, Benedek Elek születésnapjára. A kezdeményezők szeretnék, ha ezentúl minden évben ezen a napon az iskolák, óvodák, könyvtárak felolvasásokkal és kulturális programokkal megemlékeznének az íróról, és ezzel együtt felelevenítenék a mesemondás ősi művészetét.
Sokan tartanak attól, hogy az olvasási szokások megváltozásával elvész a mesékben rejlő kincs, s a gyerekek már nem is értékelik igazán a régi történeteket. A helyzet azért ennyire nem tragikus, a megkérdezett zalaegerszegi szakemberek szerint a mese nem csak fontos, hanem a gyerekek igénylik is azt. Sőt, van, ahol még jut belőle minden napra egy, vagy akár több is...

A Belvárosi I. Számú Integrált Óvoda tagintézményeiben például rendszeres a meseolvasás, ami napi több alkalmat jelent. Akár a csendespihenő kezdetén, vagy játék közben is felolvasnak a gyerekeknek, és akinek születésnapja van, az kedvenc meséjét elviheti az óvodába, hogy a többiek is megismerhessék. Péntek Gyuláné óvodavezető elmondta, hogy a gyerekek nagyon szeretnek maguk is meséket kitalálni, s erre biztatni is szokták őket, hiszen a kreativitás, fogalmazás és beszédfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlenek a saját történetek. A régi szép magyar népmesék természetesen ott sorakoznak az óvodák polcain, s naponta használják is őket. Haladva a korral, az is előfordul azonban, hogy videón nézik a meséket. Az óvodavezető szerint egyáltalán nem probléma, ha tévét néznek, vagy számítógépet használnak a gyerekek, mert ez elkerülhetetlen. A technikai vívmányok ésszerű alkalmazása pedig előnyös is lehet, baj mindig akkor van, ha túlsúlyba kerül ezek szerepe.

Matyovszky Márta pszichológus kérdésünkre elmondta, hogy a gyermeklélektan már Piaget óta fontos szerepet tulajdonít a fantáziának a fejlődésben. Hosszú időbe telik ugyanis, míg különválik a gyermekek gondolkodásában a képzelet és a valóság. A személyiségfejlődés szempontjából fontos a mesék gyakori ismétlése, amit sokszor kérnek a gyerekek. A fantáziavilág megjelenítése gyógyító hatású is, így szinte minden terápiás irányzatban használják a meséket a szakemberek, legyen szó olvasásról, bábról, vagy pszichodrámáról. A pszichológus szerint a felnőttek életében szintén fontos szerepe van a meséknek, mert társadalmi szerepeket, archetípusokat, problémahelyzeteket jelenítenek meg, szimbolikus értelmet adva az alakoknak és eseményeknek. A fantázialét, az ábrándozás a felnőttekre is jellemző, hiszen a gyermeki részét nem veszítheti el az ember, vagy ha mégis, abból komoly pszichés problémák adódnak. Leginkább pedig a mese képes arra, hogy életben tartsa a bennünk szunnyadó gyermeki ént, így egyáltalán nem infantilizmus az, ha valaki felnőttként szereti a meséket.

Boczkó Attila, a Keresztury-könyvesbolt vezetője a vásárlási szokásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a klasszikus, régi meséket elsősorban az idősebb korosztály keresi, akik egyfajta nosztalgiával fordulnak ezekhez a könyvekhez. A fiatalabbak is szívesen veszik le a polcról a magyar népmeséket, ám ők már a tévéből ismert „Disney”-mesék könyvváltozatait is megvásárolják.
Mesélnivaló tehát van, a fantáziavilág létezik. Aki meg nem hiszi, járjon utána...

A Közoktatás Minőségéért díjjal tüntette ki az oktatási miniszter a Belvárosi I-es Számú Integrált Óvodát a hónap elején. Az Ady-, a Kis Utcai, a Mikes Úti, és a Ságodi Óvodát magába foglaló egyesített intézmény tizenkét másik magyar óvodával, általános és középiskolával karöltve, vehette át az elismerő oklevelet a Duna Palotában.

A díj elnyerésére 75 oktatási intézmény pályázott az ország különböző pontjairól, a szigorú feltételeknek azonban csak 34 tudott megfelelni. Közülük választották ki a bírálók azt a 13-at, akik neve felkerülhetett végül az oklevélre. A zalaegerszegi óvoda partnerközpontúság kategóriában bizonyult kiemelkedőnek.
– Intézményünk erőssége, hogy számunkra legfontosabb a gyerek. Arra törekszünk, hogy minden kis csemeténk jól érezze itt magát, szeressen óvodába járni – részletezte a partnerközpontúság fogalmát Péntek Gyuláné az óvodában tartott sajtótájékoztató keretében. – Legfontosabb partnereink tehát a gyerekek, figyelünk igényeikre, elvárásaikra, és amit lehet, beépítünk programunkba. Évente mérjük elégedettségüket, és azokon a területeken, ahol bármilyen problémát észlelünk, igyekszünk változtatni.
Óriási sikert könyvelhetünk el például a pihenőidő terén – számolt be az óvodavezető. – Köztudott, hogy nem kedvelik a délutáni alvást az óvodások, ezért változtattunk a szabályokon. Nálunk nem kell aludniuk a gyerekeknek, csak pihenniük, csendben elfoglalni magukat, amire jó lehetőséget kínálnak a csoportszobákban kialakított galériák. A legutóbbi mérésnél már a többség pozitívan nyilatkozott a pihenőidőről. A legnagyobb sikere azonban kétségkívül vízhez szoktató programunknak van, amely egyedülálló a Dunántúlon.

A gyerekek után fontos partnerei az óvodának a szülők, valamint a belső munkatársak, fejtette ki az intézményvezető. Hozzátette: a gyerekek csak akkor érezhetik jól magukat az óvodában, ha az óvó nénik szívesen dolgoznak ott. Büszke Péntek Gyuláné arra, hogy több kollégája speciális végzettséggel bír.
Gyutai Csaba alpolgármester úgy fogalmazott a sajtótájékoztatón: az óvoda által kivívott elismerés egyben visszaigazolása a város minőségfejlesztési programjának. A díj előzményeként említette, hogy 2000-től fejlesztő pedagógusok dolgoznak Zalaegerszeg óvodáiban, három éve logopédusok állnak rendelkezésre a gyerekek beszédkészségének javítását szolgálva, de megnyerte a bírálók tetszését az intézmények eszközeinek fejlesztésére irányuló törekvés, valamint a Tündérkert-program is, amely az udvari játszószereket hivatott modernizálni, balesetmentessé tenni.
Kiemelte az alpolgármester ezek mellett az önkormányzat által tavaly elindított minőségfejlesztési programot, amely országosan példaértékűvé vált. Napjainkig több mint tizenöt város vette át a program alapjait. Az önkormányzat által meghatározott oktatási minőségfejlesztési elveket dolgozta ki a Belvárosi I-es Számú Integrált Óvoda vezetése elismerésre méltó szintre, gratulált Gyutai Csaba az intézmény dolgozóinak, és nem utolsósorban a szülőknek, akik partnerként hozzájárultak a sikerhez.