Aktuális

Képviselőtársaihoz hasonlóan a közbeszerzési eljárások hosszadalmassága dr. Tóth Lászlót is sújtja. Bizony kevés, már befejezett beruházásról tud beszámolni választókörzetét érintően. Ennek ellenére bízik abban, hogy az időjárás kegyeibe fogadja a Kaszaházán, Nekeresden, Pózván, Neszelében, illetve Ságodban élőket, és még idén több tervbe vett fejlesztés realizálódik a térségben.

– Induljunk el a várostól kifelé haladva! Kaszaházán már megvalósult beruházásról tudok beszámolni. Elkészült a Zala utca, az új lakóparkhoz vezető részének aszfaltozása – vezet végig gondolatban a hozzá tartozó településrészeken dr. Tóth László. Kaszaházánál járva gyorsan hozzáteszi azt is, hogy az ott élőkkel közösen fáradozik a Kaszaházi-tó megmentésén.
– Mint arról a ZalaEgerszeG olvasói is tájékozódhattak, felvetődött annak lehetősége, hogy felszámolja, betemetteti a kis tavat az önkormányzat. Az újságcikk megjelenése óta a környéken lakókkal közösen leültünk egyeztetni az alpolgármesterrel, és kértük, hogy amennyiben lehetséges, próbálják megmenteni a tavat – számol be a Kaszaházi-tavat érintő fejleményekről a képviselő.
A választókörzete másik területén, Nekeresden tervezett fejlesztések állásáról szólva viszont nem tud jó hírekkel szolgálni dr. Tóth László. Mint mondja, régi vágya a Nekeresden élőknek – akik szerencsére egyre többen vannak – hogy létesítsen ott egy kis parkot az önkormányzat.

– Sajnos, tovább csúszik a megvalósítás! Területcsere folytán kívánunk területhez jutni a Virágzó mező utcában, sajnálatos módon azonban nagyon lassan haladunk előre e téren. Pedig jelen pillanatban is rendelkezésünkre áll kétmillió forint a park kialakítására! Úgy tűnik, hogy még egy évet várniuk kell az ott élőknek a parkra.
Jó hasznát veszik majd a létesítménynek a Kék Madár lakóparkban élők is. A városrész legújabb lakóparkjának építése a közelmúltban indult el. Első lépcsőben kétszer 32 lakást épít a beruházó.
– Az új lakópark tovább javítja a környék infrastrukturális ellátottságát – beszél a nagyszabású beruházás egyik hozadékáról dr. Tóth László, majd arról tájékoztat, hogy elkészültek a tervek, és a remények szerint lassan a munkálatok is megindulnak a Nekeresdi út és a 76-os főútról bevezető út kereszteződésében, ahol a csapadékvíz okoz problémákat.
– Pózván a két közösségi ház felújításán dolgoztak idén a szakemberek. Az átfogó program részeként ezúttal a nyílászárók korszerűsödtek – folytatja a legfontosabb történések felsorolását a képviselő. – Neszelében elkészült végre a szabadidős park a Jedlik Ányos utcában. Hosszú évek munkája áll mögöttünk. Nagy örömünkre kedvelt a park a fiatalok körében. Jó idő esetén a futball-, a kosárlabdapálya és a játszótér is tömve van gyerekekkel, fiatalokkal. A park mentén megújult az utca járdája, és megoldódott a csapadékvíz elvezetése.

Kedvelt a fiatalok körében a szabadidős park.

Ugyancsak megújult a városrészben a Gébárti út, és bízom benne, hogy hamarosan folytatódik az aszfaltozás az Illosvai utcában. Idén az aquaparkhoz vezető út rendbetételét terveztük be a költségvetésbe. Ezzel párhuzamosan kerékpárút is épülne az élményfürdőig. Tervezzük továbbá Neszelében az autóbuszváró áthelyezését. Az út másik oldalán készül el – ugyancsak remélem, hogy még az idén – az új fedett váró.
Ságodban a leglátványosabb munka a bekötőút átfogó rekonstrukciója volt, melyet a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. valósított meg saját beruházásában. A munkálatok részeként kiszélesítették és új burkolatot kapott az út, emellett megújultak a padkák és az autóbuszöblök. A külső szigeteléssel folytatódik Ságodban a közösségi épület rendbetétele, és nagyon várjuk a futballpálya felújításának elindítását. Hat és fél millió forint áll rendelkezésünkre e célból, sajnos azonban csúszik a kivitelezés. Örömmel számolhatok viszont be arról, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól elnyert pénzeszköz felhasználásával megújulhat a Fakopáncs és a Termál utca.
Ami a jövő esztendőt illeti, nagy figyelmet kíván fordítani dr. Tóth László a parkok és játszóterek rendbetételére, az egyes településrészek közösségi épületeinek rekonstrukciójára, illetve a még rossz állapotban lévő utak és járdák felújítására.

A Zalaegerszeg délnyugati regionális szennyvízcsatorna- beruházás során felmerülő gondokkal, lakossági panaszokkal foglalkozott napirend előtt az önkormányzat gazdasági bizottsága. A beruházásban részt vevő érintettek (Vízber Kft., Hydrocomp Kft., Kaiser Kft., Hoffmann Rt. valamint a gesztor önkormányzat, Babosdöbréte képviselője) valamennyien megjelentek a rövid tanácskozáson.

Úgyszintén az építési helyszíneken (Szenterzsébethegy, Vorhota, Ebergény, Bazita) lakók közül is többen jelezték gondjaikat a bizottsági ülésen, ahol az elnök, Rigó Csaba hangsúlyozta: az önkormányzat kiemelt beruházásként tartja számon a szennyvízcsatorna építését, és bár nem Zalaegerszeg a gesztor és a lebonyolító, a lakosság a város képviselőihez fordul gondjaival. Így kötelességük foglalkozni a témával, hogy közösen a beruházóval és a kivitelezővel orvosolják a felmerülő problémákat. Dr. Káldi Dávid képviselő szerint Zalaegerszeg anyagi szerepvállalása fontos a beruházás során, a panaszok a polgármesteri hivatalba és részben hozzá érkeztek az elmúlt időben. A tapasztalatok szerint a lakosság érdekeit az építési munkák során figyelmen kívül hagyták, járhatatlan utakról érkeztek bejelentések.
A beruházó és a kivitelező is sorolta gondjaikat, hiszen – mint elhangzott – rajtuk kívül álló okok is jelentkeztek, melyek hátráltatták a munkát. Anyagi problémák, határidőcsúszások. Ugyanakkor a lakossági felvetéseket nem vitatták. Devecserné Óvári Ibolya azt ajánlotta, hogy ahány ingatlant érint a csatornaépítés, a tulajdonosoknak küldjenek egy tájékoztató levelet arról, hol áll a beruházás, mi várható a közeljövőben.
A gazdasági bizottsági ülést követően Kámán István, a polgármesteri hivatal útépítési és közlekedési csoportvezetője a kivitelezőkkel együtt bejárták az építési helyszíneket.

– Az önkormányzat az utólagos közútkezelői hozzájárulásban megfogalmazta azokat a feltételeket, hogy mit kell teljesítenie a kivitelezőknek. A mostani helyszíni bejáráson abban állapodtunk meg, hogy a következő találkozónk a nyomvonal ideiglenes helyreállítása után lesz. A végleges helyreállítás akkor lesz, ha a minőségi követelményeknek eleget tesznek, és az időjárás is alkalmas arra, hogy a megfelelő technológiát szakszerűen elvégezzék. Minden építési területet végigjártunk, bizony a lakossági panaszok jogosak voltak. A Toposházi utcában, a Majori úton kritikus állapotok vannak. Azt kértem a kivitelezőktől, jobban vegyék figyelembe a lakosság érdekeit. Nem önkormányzati beruházásról van szó, nekünk csak a folyamat elején és a beruházás végén van feladatunk. A helyszíneken a lebonyolító cég és a műszaki ellenőr a felelős. Az viszont biztos, hogy egy ekkora beruházáshoz nagyobb apparátusra lett volna szükség. Bízom abban, hogy végül a lakosság megelégedésére fejeződik be a csatornaépítés, ami mindenképpen a város érdekeit szolgálja – fogalmazott Kámán István.

Zalaegerszegen ülésezett a Megyei Jogú Városok Szövetségének Kulturális Bizottsága. A közgyűlési díszteremben megrendezett tanácskozáson dr. Szelier András, Székesfehérvár alpolgármestere, bizottsági elnök, majd dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntötte a tagságot.

Téma volt az új kulturális koncepció is.

Az ülésen dr. Németh János, a Kulturális Minisztérium közművelődési osztályának vezető főtanácsosa tartott előadást a kultúra finanszírozásáról, és a kormány kulturális stratégiájáról. Mint mondta, a szaktárcának decemberig kell elkészítenie a kulturális koncepciót, mely reagál majd az Európai Unió által megkövetelt új trendekre is. A főtanácsos szerint a magyar kultúrában tevékenykedőknek az a legfőbb problémájuk, hogy gondolkodásmódjuk a hagyományos humán/reál, illetve történeti szemléletmódon alapszik, s jórészt az elitkultúra mentén szerveződik. Az unióban azonban már régóta egyfajta menedzserszellem uralkodik, ami inkább civilizatórikus elképzeléseket és humánerőforrás-fejlesztést támogat. A hazai kulturális területek közömbösek Európa számára, ezért léptéket kell váltanunk a kulturális stratégiai gondolkodásmódunkban. Arra célszerű figyelnünk, hogy mit támogat az EU, és mit nem, és ehhez igazodik majd a tárca új koncepciója is.
A bizottsági ülés második részében dr. Gyimesi Endre polgármester szólt a helyi kulturális értékekről. Mindenekelőtt utalt rá, hogy a jövőben csökken a művelődésre és oktatásra szánt normatív támogatás, s mintegy 105 milliárd forinttal kevesebből kell az önkormányzatoknak gazdálkodnia. Zalaegerszeg ugyanakkor büszke lehet arra, hogy az elmúlt tíz esztendőben, országos viszonylatban nézve itt avatták fel a legtöbb köztéri alkotást, és a felmérések szerint mi vagyunk a legdemokratikusabb város is. Az elmúlt években nőttek a művészeti és kulturális életre fordított kiadások. A Nyári Színházra, a Griff Bábszínházra és Hevesi Sándor Színházra, irodalmi folyóiratunkra méltán lehetünk büszkék. Képzőművészeti, zenei és táncoktatásban is bővelkedik Zalaegerszeg, és több kulturális intézményt is finanszíroz az önkormányzat. A polgármester kitért a város helytörténeti múltjára, Zrínyi, Csány és Deák örökségére, valamint Göcsej népművészeti értékének fontosságára is.