Címlap

Idén ötvenéves fennállását ünnepli a Kölcsey Ferenc Gimnázium. A fél évszázados jubileum alkalmából rendkívül színes és színvonalas rendezvénysorozatot állítottak össze az intézmény tanárai és diákjai, így elmondhatjuk, hogy a mostani és az egykori kölcseys diákok számára is sokáig emlékezetes marad ez a nem mindennapos évforduló.

Az ötven esztendeje megalapított gimnáziumnak nemcsak első otthona, hanem közvetett elődje is a Zalaegerszegi Tanítóképző. Épületét 1927-ben kezdték építeni az ide települő Notre Dame női kanonokrend megrendelésére. Az 1950-es évek közepén közismertté vált, hogy az addig középszintű, a tanulóknak 18 éves korában oklevelet adó tanítóképzés helyett a Művelődési Minisztérium a felsőfokú tanítóképzést kívánja bevezetni. 1955-ben már csak egyetlen tanítóképzős osztály indult, ezért az intézmény akkori vezetői megszervezték a leánygimnázium induló két osztályát, amely tulajdonképpen a Kölcsey-gimnázium jogi megalapítását jelentette.
A tanítóképző 1959-ig működött. Ebben az évben érettségizett az első induló két gimnáziumi osztály. Az 1957–58-as tanévben már négy, a következő évben pedig öt első osztály indult. 1959 szeptemberétől Dudás Flórián lett az intézmény igazgatója, aki 29 esztendőn keresztül irányította az iskolát. Utódjául – 1988-tól – Tarjánné dr. Szabó Zsuzsannát, a gimnázium jelenlegi vezetőjét választották.

– Tartalmas öt évtized áll az iskolánk mögött, s nyugodtan mondhatom, volt mire építkezniük a jelenben dolgozóknak – szögezte le Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna. – Az 50 év számvetésre készteti az embert. Ha végigtekintünk az elmúlt időszakon, visszaidézzük a fontosabb eseményeket, keressük a jelennek szóló tanulságokat és azt, ami a jövő építéséhez is segítséget nyújthat. Az évforduló nemcsak a megtett út végiggondolását jelenti, hanem a találkozás lehetőségét is, hiszen programjainkra várjuk azokat a régi kollégákat, tanítványokat, akik korábban ezen intézmény falai között élték mindennapjaikat. Ez a találkozó kiváló alkalom arra, hogy elbeszélgessünk a múltról, a jelenről, a jövőről és együtt örüljünk az alma mater sikerének, eredményeinek.
A jubileumi rendezvénysorozat szervezői mindent elkövettek annak érdekében, hogy felejthetetlen programmal tegyék emlékezetessé az évfordulót.
Október 11-én délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitották azt az iskolatörténeti kiállítást, amely az intézmény 50 esztendős történetének fontosabb időszakait tárja a szemünk elé. Találkozhatunk régi fotókkal, újságcikkekkel és olyan egykori taneszközökkel, melyek a mai fiatalság számára kuriózumnak számítanak. Az iskola galériájában található kiállítás megnyitóján – melyen leleplezték Farkas Ferenc Vajda Lajost ábrázoló domborművét – megjelent Dudás Flórián, a gimnázium előző igazgatója és Vajda László, a megyei közgyűlés művelődési osztályának vezetője, aki a Ságvári-gimnázium tanára is volt. Délután egerszegi iskolák csapatai mérkőztek meg egy műveltségi vetélkedőn, valamint helyesírási versenyre várták a magyar nyelv ifjú „tudorait”. A diákhét keretében „Tiéd a színpad” címmel tehetségkutató versenyt rendeztek az iskolában, ahol minden tanulónak lehetősége nyílt arra, hogy különböző kategóriákban megmutassa valódi énjét.

Október 14-én az iskola tornatermében rendezték meg az 50 éves fennállás alkalmából a jubileumi ünnepséget, melyen részt vettek a Kölcsey-gimnázium kuseli, szlovén és izlandi partneriskoláinak képviselői, valamint a megye és a város vezetői is. Emellett Kusel város polgármestere, régiós tanácsosa és a Kusel–Zalaegerszeg Baráti Társaság, valamint hazánk Oktatási és Igazságügyi Minisztériumának képviselői szintén megtisztelték az eseményt. Érdekesség, hogy pár napra a zalai megyeszékhelyre érkezett néhány olyan egykori diák is, akik 22 évvel ezelőtt az első német–magyar cserediák-kapcsolat keretében jártak Zalaegerszegen. Az ünnepség záró akkordjaként „betoppant” az a 14 kuseli sportoló, akik kerékpárral és gyalog tették meg az 1100 kilométert, ezzel adózva a Kölcsey-gimnázium 50 esztendős fennállásának.
A programok ezt követően is folytatódtak, 2005. október 18-án például angol délutánt szerveztek az intézményben, melyen megjelentek az izlandi cserediákok, akik kiselőadással és egy rövidfilmmel mutatták be hazájukat az érdeklődő tanulótársaiknak.
Jelenleg 25 osztályban 827 diák tanul az intézményben, a szakmai munkát pedig 53 pedagógus végzi. Az elmúlt ötven évben több ezer fiatal tett érettségi vizsgát a gimnáziumban, s az eltelt idő alatt körülbelül 160 tanár dolgozott a tanulókkal.

Dudás Flórián, az iskola egykori igazgatója is elismerésben részesült.

A tanár-diák kapcsolat gyümölcsöző az intézményben, melyet a továbbtanulási adatok is alátámasztanak. Egy biztos: aki itt lelkiismeretesen dolgozik, legalább egy vagy két középfokú nyelvvizsgával és sikeres felvételivel fejezi be középiskolai tanulmányait. Ehhez minden segítséget megadnak az intézmény pedagógusai, akik nap mint nap azon dogoznak, hogy széles körű ismeretanyaggal vértezzék fel a fiatalokat. A „rutinosabb” tanárok közé sorolható például Horváth Lídia, aki 1970 óta oktat angolt a nebulóknak az intézményben.
– Amikor én elkezdtem a munkát, akkor igazán nagy szónak számított, ha valaki angol nyelvet tanulhatott. Az orosz volt a kötelező nyelv, de a mi iskolánkban, amely akkor még Ságvári Endre nevét viselte, németet és franciát is lehetett tanulni. Debrecenben végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és tulajdonképpen onnan csábítottak Zalába. Úgy érzem, jól döntöttem, amikor elvállaltam ezt a munkát, hiszen remek közösségben, egy jó iskolában dolgozhatok. 1970-ben én voltam itt az egyetlen angol szakos tanár, így a kezdetekben én vezettem be a fiatalokat az angol nyelv rejtelmeibe. Nagyon jó gyerekanyaggal dolgozhattam akkor, hiszen a tanulók hihetetlenül szorgalmasak voltak. Azóta egy kicsit megváltoztak a diákok, sokkal lazábban és könnyedebben veszik a feladatokat. Az elmúlt 36 évre szívesen tekintek vissza, hiszen mindig nagy kedvvel tanítottam a Ságváriban, és tanítok ma is a Kölcseyben – emlékezett vissza Horváth Lídia.

A tanári karban a fiatalabb korosztályt képviseli Tarr Melinda. A Pécsi Tudományegyetem elvégzése után tért vissza Zalaegerszegre, és 1999 óta tanít történelmet az iskolában.
– Nagyon örültem, amikor ebbe az iskolába kerültem. Ez az első munkahelyem, és immár a hetedik tanévemet kezdtem szeptemberben. A kollégák barátságosan fogadtak és folyamatosan bevontak iskolai projektekbe. Jelenleg a minőségfejlesztési csoport vezetőjeként dolgozom, miután elvégeztem a minőségügyi szakértői továbbképzést – így a tanárnő. – A tanulókkal is harmonikus a kapcsolatom. Jól érzem magam itt, és hosszú távon szeretnék a Kölcsey-gimnáziumban tanítani.
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna úgy véli, iskolájuk biztató jövő előtt áll, hiszen a sikeres pályázatok eredményeként korszerűsödtek a tárgyi feltételek. Kialakult a hosszú távra szóló iskolaszerkezet, amelyben a magas szintű nyelvtanítás meghatározó lett a kéttannyelvű német és angol oktatás révén, de sikeres a hatosztályos program is. Ennek köszönhetően sokszínű oktatási formát kínálnak a fiataloknak, ezzel készítve fel őket az európai uniós elvárásokra.

Szeretnék, ha a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tovább működne, de sajnos nagy gondokat látnak a költségvetésben – fogalmazott sajtótájékoztatóján Vigh László, a megyei önkormányzat kulturális bizottságának vezetője. Idézte Stefán Gábor igazgató bizottsági ülésen tett megjegyzését, miszerint „csak más megyével való összefogás lehet a kiút arra, hogy fennmaradjon a zalaegerszegi színház.”

Elmondta: 2001-ben 202 millió forintból gazdálkodott a Hevesi-színház, 2005-ben 154 millióból. Az önkormányzati támogatáshoz kapott állami pénz, ami korábban minden helyi 1 forinthoz 80 fillér volt, jelenleg 30 fillér. Ugyanakkor a központi költségvetési tervezet szerint ez utóbbi jövőre meg is szűnik. A tervek szerint az intézmény-fenntartási támogatást megemelik, de ezzel együtt több millió forintos kieséssel számolhat a színház. Hozzátette: a fenntartók közül a megyei önkormányzat is költségvetési gondokkal küzd: jelenleg 792 millió forint hiánnyal számolnak. Nem tudják, mi vár az önkormányzatra jövőre, lassan már csak a csodában bíznak, mondta Vigh László.
A zalaegerszegi teátrum másik fenntartója a zalaegerszegi önkormányzat. Dr. Gyimesi Endre polgármester a színház gazdálkodásáról a következőket mondta:
– Teljesen tévesen röppent fel a közelmúltban az a hír, hogy a színház ez évi működése nem biztosított. Szerintem ebben az évben normális anyagi kondíciókkal működött az intézmény. Az évad előtt megkeresett Stefán Gábor igazgató, és az új bemutatók még jobbá tétele érdekében mintegy 10 millió forint plusztámogatást kért a két fenntartótól. Mi ebből a ránk eső 6 milliót elkülönítettük a költségvetésben, rendelkezésre áll, de sajnos a megyei önkormányzatnál jelenleg nehéz a gazdasági helyzet, nem tudott még a 4 millió forinttal hozzájárulni. Most várunk a megye jelzésére. A színház léte nem forog kockán, a működése biztosított. Vigh Lászlónak ugyanakkor abban teljesen igaza van, hogy az állami támogatások fokozatosan csökkennek.

A 2006-os évről, a központi költségvetés-tervezetről a polgármester azt mondta: nem önkormányzat- és nem művészetbarát. Az önkormányzati szférától az ideihez képest 101 milliárdos elvonással számol a tervezet.
– Zalaegerszegre nézve mindez várhatóan 400–500 millió forint plusz működési hiányt jelez. A művészetekre fordított pénzek, normatívák is jelentősen csökkennek. Az alapfokú művészeti oktatásnál például 59 ezerről 40 ezer forintra. A színházak működését is másképpen gondolja a kormány, mint az elmúlt években. A költségvetés tervezetében megszűnik ugyanis a forintok mellé rendelt plusztámogatás. Jelen pillanatban alanyi jogon 34,7 millióval kap többet a színház, úgy, hogy az előző rendszer támogatása teljesen elmarad. A számítások szerint összességében 9 millióval fog csökkenni a központi támogatás.
Kormányzati oldalról valóban kongatják a vészharangot, az önkormányzatnál nehezedik a finanszírozás, de szó sincs arról, hogy megszűnéstől kellene tartani. A költségvetés tervezetét a közeljövőben tárgyalja a parlament, ez azt jelenti, hogy a számok változhatnak – fogalmazott dr. Gyimesi Endre.