Cél: a foglalkoztatás bővítése
A BELGA SÖRÖZŐ AZ ÉV VENDÉGLÁTÓHELYE
A szakma kiválóságaiból és a közönségből verbuválódott az a zsűri, mely egy hónapon keresztül inkognitóban járta Zalaegerszeg vendéglátóhelyeit. Szám szerint pontosan tizenegyet, ennyien jelentkeztek ugyanis a város által meghirdetett „Év vendéglátóhelye” pályázatra. |
A
bizottság tagjai ettek, ittak, jót mulattak. Hol egy étteremben, hol egy
kávéházban, s közben figyeltek és pontoztak. Hogy mit vizsgáltak egy-egy helyen?
Mindent. A vendéglátóhely külső, belső megjelenését, a reklámtáblákat, a
dekorációt, a színek és fények hatását, az információs táblák elhelyezését.
Értékelték a kerthelyiségek, teraszok hangulatát, a tisztaságot, az étel- és
itallapot és természetesen a kiszolgálást. Mit, hogyan, milyen étkészleten,
milyen gyorsan, és milyen öltözékben tálalnak a pincérek. Jó pontnak számított,
ha volt valami helyi specialitás, vicces megfogalmazás például az étlapon, vagy
ha valamilyen egyediségről árulkodott már a felszolgálók ruhája is. Ezer
apróságon dőlt el a verseny, melyet végül a Belga söröző nyert meg, míg a Mylord
Kávé- és Teaház különdíjban részesült.
„Kiszolgálunk, felszolgálunk, szolgálunk. Az marad életben, aki ennek a három
szempontnak megfelel” – mondta a díjátadón Bangó László, a balatongyöröki
Panoráma Hotel igazgatója, a lelepleződött zsűri vezetője. Az értékteremtés és a
stílus került pontozásra a versenyen, ahol az igazgatón kívül a szakmát a
Báthory iskola gyakorlati oktatásvezetője, Csiszár Zsoltné, a közönséget pedig
dr. Hóbor Erzsébet, Zalaegerszeg díszpolgára képviselte.
A zsűri elnöke szerint a zalai megyeszékhelynek egyáltalán nem kell
röstellkednie, mert nagyon sok, jó színvonalú és ötletes vendéglátóhely működik
itt, amik nemcsak Magyarországon, hanem Európa bármely országában versenyképesek
lennének.
Az év legjobb vendéglátóhelyének járó díjat dr. Gyimesi Endre polgármester adta
át a Belga sörözőt üzemeltető Tóth Árpádnak. A polgármester elmondta, hogy a
pályázat meghirdetésével az éttermek és kávézók városhoz való kötődését kívánják
erősíteni, ám természetesen a szakmai hiúságra is szeretnének hatni. Egyre
nagyobb a város iránti idegenforgalmi érdeklődés, ezért nem mindegy, hogy milyen
színvonalú vendéglátóhelyek fogadják az idelátogató turistákat. A polgármester
reméli, hogy jövőre még több étel- és italmérő hely mer jelentkezni a versenyre,
amit két kategóriában (étterem és kávéház) hirdetnek majd meg. Addig is mindenki
újíthat valamit a kínálaton.
Cél: a foglalkoztatás bővítése
A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉSSEL MINDKÉT FÉL JÓL JÁR
Lapunk múlt heti számában beszámoltunk arról, hogy a város önkormányzata a Kontakt Humán Közhasznú Társaságon keresztül a foglalkoztatás bővítését szeretné élénkíteni Zalaegerszegen és erre a munkaerő-kölcsönzés formáját dolgozták ki. Szakmai munkacsoport foglalkozott a részletekkel, a csoport elnökének Rigó Csabát, a gazdasági bizottság elnökét kérték fel. Az önkormányzat részéről dr. Sándor Erzsébet aljegyző és Kiss Ferenc, a szociális bizottság elnöke vett részt a munkában. |
– A munkacsoport javaslatokat dolgozott ki a kölcsönzés szabályozására. Azt
javasoljuk, hogy a célcsoport mindenképpen a Zalaegerszegen állandó lakóhellyel
rendelkező munkanélküliek legyenek, őket támogatjuk. A vállalkozásoknál
szempont, hogy zalaegerszegi székhellyel és telephellyel rendelkező cégek
élvezzenek előnyt. A kölcsönbe vevők kis- és közepes vállalkozások legyenek. A
munkacsoport már működő vállalkozásokat javasol támogatni, aminek garanciájaként
a támogatási kérelemhez mellékelni kell egy lezárt üzleti év mérlegkimutatását.
A köztartozás kizáró ok lenne. A kölcsönzésnél a havi támogatás mértékének a
dolgozó közterhekkel növelt munkabérének 35 százalékát javasolja a bizottság –
fogalmazott Rigó Csaba. – A fennmaradó 65 százalékot a vállalkozás számlán
fizeti a Kontakt Kht.-nak.
– Magyarországon, így Zalaegerszegen is vannak munkaerő- kölcsönző cégek, melyek
magas haszonnal dolgoznak. Mi abban különbözünk, hogy nálunk kedvezményesen
lehet kölcsönözni és erre a város pénzt szán. Nem az a célunk, hogy profitot
termeljünk, hanem hogy segítsünk, élénkítsük a vállalkozásokat. A szükséges
előkészületeket megtettük, a közgyűlési döntést követően indul a munkánk – kezdi
Aladi Gusztáv, a Kontakt Humán Kht. ügyvezető igazgatója. – A kölcsönzésnek két
esete is lehet. Az egyik, ha az előzetes vállalkozási igényfelmérésre
jelentkezett a vállalkozó és jelezte, alkalmazna munkaerőt, akkor őt
felkeressük. A másik, amikor a vállalkozó jelentkezik nálunk, hogy kölcsönözne
munkaerőt. Az a feladatunk, hogy összehozzuk a két oldalt: a vállalkozást és a
munkaerőt. Természetesen a vállalkozó dönt arról, hogy például három ács közül
melyiket választja. A Kontakt pedig arra figyel, hogy a vállalkozás megfelel-e
az eljárási szabályainknak. Nehogy előforduljon: a vállalkozások elbocsátják
saját dolgozóikat és helyette kedvezményesen vagy ugyanazt, vagy mást
szeretnének munkaerőnek. Fordítva is lehet a kölcsönzés: amikor egy munkanélküli
keres fel bennünket, hogy el szeretne helyezkedni, akkor a vállalkozások
adatbázisához nyúlunk.
A munkáltatói jogokat a Kontakt Kht. gyakorolja, a munkabért is a társaság
fizeti. A maximum foglalkoztatási idő 8 hónap, ezután már munkanélküli
járadékért lehet fordulni.