Címlap

„Összefogás Zala megyében” címmel rendezték meg a VII. idegenforgalmi konferenciát Zalaegerszegen. A kétnapos tanácskozás díszvendége idén Erdély volt, Marosvásárhely és környéke turisztikai kínálatával ismerkedhettek meg a résztvevők.

Pál Béla a turizmus fontosságáról szólt.

A konferencia célja, hogy minden évben találkozási és konzultációs lehetőséget biztosítson az idegenforgalomban dolgozó szakemberek számára, valamint, hogy bemutassa a vendéglátó Zala megye turisztikai értékeit.
A tanácskozást Pál Béla, turizmusért felelős politikai államtitkár nyitotta meg, aki értékelte a hazai idegenforgalom állapotát, és a kormány hároméves tevékenységét. Mint mondta, a turizmus jelentős gazdasági ágazat, és életminőség- javító funkciója is van. Szerepel a nyolc legfontosabb nemzetgazdasági ágazat között, emiatt mindenkori fejlesztési főirány is a kormányok számára. Az államtitkár szerint a turizmus két ország viszonyrendszerében a legfontosabb kapocs, hiszen itt dől el, hogy az adott ország képe milyen lesz a másik nemzet szemében. Az a cél, hogy a Magyarországra látogató turisták közül minél többen jó élményekkel térjenek haza. Ugyanakkor a statisztikák szerint ott fejlett a turizmus, ahol magas a belföldi vendégek aránya. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy az emberek többsége nem egy hosszú nyaralást tervez, hanem több apró, néhány napos városnézést, fürdőzést. Ebben a versenyben azok a vendéglátóhelyek és szállók a nyertesek, akik a térség kulturális adottságai mellé wellness-szolgáltatást is nyújtanak. A gyógyturizmus szerepe ugyanis felértékelődött az elmúlt időszakban.

Pál Béla a kormányzati munkát értékelve elmondta, hogy nagy előrelépések történtek az idegenforgalom intézményrendszerében és a szabályozórendszerben egyaránt. Az elmúlt években megvalósult az ágazat strukturális felépítése, hiszen létrejött a Turisztikai Hivatal, a Magyar Turizmus Rt., mely az országos marketinggel foglalkozik, és felálltak régiós idegenforgalmi irodák is. A konszenzussal létrejött Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia pedig meghatározza a legfontosabb irányelveket, s a parlamenti ciklusokon is átívelő feladatokat. Az államtitkár úgy véli, hogy a turizmus nemcsak egyszerűen szektor, hanem egyfajta szemlélet is, ami az abban dolgozó szakemberek mindennapi munkájában kell, hogy megnyilvánuljon.
A konferencia két napja alatt számos előadás hangzott el, az idegenforgalmat leginkább érintő kérdésekről. Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. marketing- és hálózati igazgató-helyettese az ország turisztikai vonzerejéről és a marketingstratégiáról beszélt.
A fapados járatok és a légitársaságok helyzetét Demeczky István, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége közlekedési bizottságának elnöke értékelte. Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnökségi tagja a lovas turizmus, valamint a sport, hobbi és egészség, idegenforgalom kérdését vizsgálta. Szó esett az idegenforgalom jogi szabályozásáról, az utazók érdek- és jogvédelméről, valamint az idegenforgalmi szakemberképzés lehetőségeiről. Dr. Gyimesi Endre polgármester pedig a zalaegerszegi turizmusfejlesztés terveiről tájékoztatta a résztvevőket.

Fülöp István egykori könyvtárigazgató, tanár, néprajzkutató és 56-os forradalmár halálának 30. évfordulójára emlékezett az Országos 56-os Szövetség Zalaegerszegi Városi Szervezete és a város önkormányzata. A megemlékezésen egykori kollégák, barátok és családtagok vettek részt.

Kauzli József, az 56-os szövetség városi elnöke emlékezett meg elsőként a köztiszteletben álló, sokak által ismert és szeretett kutatóról. „Higgadt, nyugodt, fanyar humorú egyéniség volt, aki mindig életerőt és tenni akarást sugárzott.” 1956-ban pedig azt tette, amit minden magyar embernek tenni kellett: harcba szállt a szabadságért. A forradalom után bebörtönözték, meghurcolták, s hosszú évekig nem végezhetett kutatómunkát sem. Sokáig nem emlékezhettek meg róla szerettei, ezt a hiányosságot próbálja most pótolni a helyi 56-os szövetség.
Az ünnepség folytatásaként a néhai forradalmár unokája, Fülöp Szabolcs gitárjátékkal emlékezett meg a nagyapjáról, felelevenítve a család kedvenc dallamait.
Dr. Gyimesi Endre polgármester, egykori levéltár-igazgatóként is jól ismerte Fülöp Istvánt, akit a térség egyik legnagyobb gondolkodójának tart. Annak a nemzedéknek a tagja, akik a 20. század elején születtek szorgos paraszti családban, majd a fiatal értelmiségi generáció tagjai lettek. Ők azok, akik a 20-as évektől kezdve azon mesterkedtek, hogy megújítsák a tudományt, a néprajzot. Ez a háború alatt és után csak fokozódott, hiszen ekkor már értéket kellett menteni, mert az új társadalmi rend el akart pusztítani mindent. Nevéhez fűződik a megyei könyvtár és a múzeumi könyvtár gyűjteményének kialakítása, Gönczi Ferenc életének és munkásságának feldolgozása, valamint számos néprajzi kutatás Göcsejről és a betyárok, katonaszökevények életéről.
1956-ban Fülöp István tagja lett a Nemzeti Bizottságnak, részt vett a Nemzeti Tanács alakuló ülésén, s aktívan tevékenykedett a Zala Megyei Forradalmi Tanács munkájában is. Mindezekért egy év börtönre ítélték. Szabadulása után fokozatosan tért vissza a kutatáshoz. Nyugdíjasnapjait csak néhány hónapig élvezhette, mert 62 éves korában meghalt, pont a Nagy Imre-kormány megalakulásának évfordulóján.
Az ünnepség végén a város önkormányzata a család tagjainak emléklapot, valamint egy Zalaegerszeg emlékplakettet adományozott, mely posztumusz elismerése Fülöp István 1956-os forradalmi tevékenységének.

Városszerte folynak az útfelújítások, a közműcserék, magánberuházásokban épülnek a lakóházak. Mindeközben bosszankodnak az autósok a forgalom lelassulása miatt. Dr. Gyimesi Endre polgármester türelmet kér minden városlakótól.

Mint lapunk érdeklődésére elmondta, ilyen nagyságrendű belső közút-felújítási program még nem volt Zalaegerszegen. Egyszerre több utcában folyik a rekonstrukciós munka, zajlik a szennyvízprogram, a különböző közművek kiváltása, ami szintén útfelbontással, majd a helyreállítással jár. Milliárdos nagyságrendű programról van szó, amiből jelenleg egy 750–800 milliós szakasz készül el. Ebben van olyan rész, amit a város saját pénzéből finanszíroz, míg egy másikat fejlesztési hitelből tudnak megvalósítani, és van egy kis útfelújítási rész, amihez állami hozzájárulás kapcsolódik. Ezek a munkálatok tavasszal folytatódni fognak a belvárosban, elkészül a sokak által várt Berzsenyi–Stadion utcai körforgalom. A polgármester megjegyezte: a következő évtizedekben hasonló nagyságrendű programra nem kell, hogy sor kerüljön.
Lapunk megjelenésével egyidőben tartják a parlamentben a jövő évi költségvetési vitát. Dr. Gyimesi Endre szerint az önkormányzatok lesznek a legnagyobb vesztesei a 2006-os tervezetnek és szinte nincs is esély a pozitív változtatásra. Jövőre az önkormányzatok összesen 101 milliárd forinttal kapnak kevesebbet 2005-höz képest. Ez súlyosan érinti Zalaegerszeget is, mintegy 500 millióval alacsonyabb szintről fog indulni a város jövő évi költségvetése. Megdöbbentőnek nevezte, hogy lényegesen csökkennek az egészségügyi, szociális, valamint a kulturális és művészeti normatívák. Béremelésre sincs egyetlen fillér sem a költségvetési tervezetben.