Aktuális

A József Attila-emlékév zárórendezvényére került sor a hét végén a költő nevét viselő városi könyvtárban.
Major Árpád igazgató köszöntője után Vészabó Noémi festőművész versillusztrációs sorozatából 15 darab festményt ajándékozott a városnak, melyet dr. Gyimesi Endre polgármester vett át és köszönt meg a művésznőnek és jelen lévő férjének, Vadász György építésznek is, aki a Csipkeházakat tervezte Zalaegerszegen. Vészabó Noémi alkotásait Péntek Imre, a Pannon Tükör főszerkesztője méltatta, majd Király László Erkel-díjas zeneszerző és Németh József irodalomtörténész tartott előadást. (Felvételünkön középen Vészabó Noémi és Vadász György.)

A bolognai dekrétumnak megfelelően 2006 szeptemberétől a magyar felsőoktatás is átáll a kétszintű képzésre, s a következő tanévtől már csak az új rendszernek megfelelő szakok indulhatnak a főiskolákon. Természetesen ez a zalaegerszegi felsőoktatási intézményeket is érinti, ahol ugyancsak megtették az előkészületeket a „többlépcsős oktatás” kialakítása érdekében. Ennek alapján ősztől a pénzügyi és számviteli főiskolán, az egészségügyi főiskolán, valamint a műszaki főiskolán úgynevezett Bsc-s képzésekbe kapcsolódhatnak be a hallgatók.

1999-ben hazánk is aláírta a bolognai egyezményt, melyben vállalta, hogy csatlakozik az Európai Felsőoktatási Térséghez és Magyarországon is az angolszász modell lesz az uralkodó a felsőoktatásban. Ezzel lehetővé válik, hogy az EU-n belül átláthatóvá és átjárhatóvá válik a felsőoktatási rendszer. Ezt a struktúrát piramisszerű építkezés jellemzi. Egymásra épülő, többlépcsős képzés működik, ahol „bachelor” (Bsc) fokozatra épül rá a „master” (Msc) fokozat, arra pedig a doktori (PhD) képzés. A rendszer a szelekciót nem annyira felvétel előtt, mint inkább a bekerülés után végzi el. Akik az alacsonyabb szinten megállnak, azok sem kerülhetnek ki diploma nélkül az intézményekből, mert három, vagy három és fél év után Bsc fokozattal, főiskolai diplomával fejezik be tanulmányaikat. A bolognai egyezmény értelmében szükségessé válik, hogy a főiskolák és az egyetemek újra akkreditálják képzéseiket. Összesen 101 alapszakon (Bsc) lehet majd oktatni. A főiskolákon csak Bsc szintű képzés folyik, az egyetemeken pedig Bsc, Msc és PhD szintű oktatást végeznek.

– A magyar főiskolákon és egyetemeken 2006 őszétől már csak új típusú szakokon folyhat a képzés, s ennek megfelelően a zalaegerszegi felsőoktatási intézmények is átállnak a „többlépcsős rendszerre” – tudtuk meg Balaicz Zoltántól, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatójától. – A pénzügyi és számviteli főiskolán eddig három főiskolai szak, közgazdász, vállalkozászervező és humánerőforrás-menedzser működött, 2006. szeptembertől viszont pénzügy és számvitel, gazdálkodás és menedzsment, valamint emberi erőforrások Bsc képzések indulnak. Az egészségügyi főiskolán a három korábbi szakot 2 szakká „gyúrták össze”. Az ápoló, gyógytornász, egészségbiztosítási szakok helyett Bsc-s ápolás- és betegellátás, valamint egészségügyi szervező képzésre várják a jelentkezőket. A műszaki főiskolán eddig gyártástechnológia-informatika és mechatronika szakirányon gépészmérnöki képzés folyt, ősztől viszont mechatronikai mérnöki Bsc-s képzés kezdődik, melyen gyártástechnológia, illetve mechatronikai eszközök szakirányt választhatnak a tanulók.

A főiskoláknak minden szakra külön akkreditációt kellett kidolgozniuk, melyeket a Magyar Akkreditációs Bizottság vizsgált meg. Külön szegmensként kellett kezelni a tárgyi és a személyi feltételek összehangolását, a tantervi struktúra, valamint minden egyes tantárgy oktatási struktúráját. Ez nagyon komoly tervezést és előkészítést igényelt, de örömmel mondhatom, hogy mindhárom zalaegerszegi felsőoktatási intézményben sikerült megoldani az idevonatkozó feladatokat. Az új rendszer élesben 2006 szeptemberében fog vizsgázni, vagyis a diákok és az oktatók is nagy várakozással tekintenek az őszi tanév elé. A régi rendszerben tanuló főiskolásokat és egyetemistákat nem érinti a változás, ők a régi rendszer szerint fejezik be tanulmányaikat. Azt még fontos tudni, hogy a meghirdetett szakokra kétszintű érettségivel juthatnak be a tanulók, és minden bizonnyal idén több végzős fog emelt szintű érettségi vizsgát tenni.

Három, egykor Nyugat-Pannóniához tartozott falumúzeum európai uniós pályázatot nyert egymás intézményeinek és programjainak népszerűsítésére. A Göcseji Falumúzeum, a burgenlandi Gerersdorf skanzenje, valamint a szlovéniai Rogatecben lévő falumúzeum között jött létre a közelmúltban szakmai együttműködés.

Marx Mária, a Göcseji Múzeum etnográfusa elmondta, hogy a pályázatot a burgenlandi kollégák nyújtották be, a szlovén és a magyar múzeumok pedig közreműködőként vesznek részt a programban. A három ország kultúrájában sok hasonlóság lelhető fel a néprajzi értékeket, építészetet, tárgyi kultúrát tekintve, és a települések kilométerben sincsenek túl távol egymástól. A sikeres pályázat tulajdonképpen egy hosszabb távú együttműködés alapját jelenti a múzeumok között. A cél az, hogy azok a látogatók, akik valamelyik falumúzeumot felkeresik, tudjanak arról, hogy a szomszédos országokban – ám egymástól mégsem túl messze – hasonló szabadtéri gyűjtemények működnek.
Az érdeklődés felkeltése érdekében az uniós forrásból az első körben egy háromnyelvű múzeumi katalógus készül, ami tartalmazza az együttműködésben részt vevő intézmények bemutatkozó anyagát. A kiadványban színes fotók, térképek és magyarázó szövegek segítségével lehet információt gyűjteni a három skanzen elhelyezkedéséről és gyűjteményéről. Készül továbbá egy DVD is, ami főleg az ifjúságot szeretné közelebb hozni a múzeumokhoz. Az egyes városokban megállítótáblákat is kihelyeznek, hogy könnyebb legyen tájékozódni.
Marx Mária elmondta, hogy a távolabbi célok között szerepel a kiállítások és a művészek „cseréje” is. Sőt, mivel a gerersdorfi múzeum tulajdonosa grafikusművész, nemcsak népművészeti, hanem kortárs művészeti anyagokból is várható majd vendégszereplés.

Magyarország megítélése sokat romlott a Gyurcsány-kormány alatt. A gazdasági versenyképesség tekintetében 2002-ben a 34., míg 2004-ben a 42. helyre került hazánk. Szomorú az is, hogy ma 2005 végén távolabb állunk az euró bevezetésétől, mint 2002 tavaszán – fogalmazott Zalaegerszegen Áder János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A párt fórumát megelőzően tartott sajtótájékoztatóján a londoni Fitch hitelminősítő intézet Magyarországra vonatkozó megállapításaiból idézett. Mint fogalmazott, minden országban mérvadónak tekintik az intézetet, a nagy befektetési alapok, a külföldi befektetők adnak a szavukra. Éppen ezért jó lenne, ha a kormány és Gyurcsány Ferenc is odafigyelne a kritikákra.
A Fitch a magyar költségvetés aggasztó helyzetéről szólt, arról, hogy az adósság jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, és hogy jövőre nem kizárt a 8–9 százalékos hiány. Magyarországnak semmi esélye sincs az euró 2010-es bevezetésére. Áder János utalt arra, hogy több tekintélyes hitelminősítő is úgy véli, egyre lejjebb csúszik az ország, melyet adatokkal bizonyítanak. A politikus szólt a kormánypárti nyilatkozatokról, melyek a Fitch értékelése után jelentek meg. Példaként említette Kóka Jánost, aki azt mondta, „őrizzük meg a hidegvérünket”, majd Szekeres Imrét idézte, aki kijelentette „a Fitch súlyosan tévedett, amikor leminősítette Magyarországot”. Áder azt javasolja, a kormány vessen véget a gazdaságpolitikai sikertelenségnek és a szemfényvesztésnek.

Baján Antal mérnök-üzemgazdász, műszaki tanár lesz a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjelöltje Zalaegerszegen, jelentette be a párt sajtótájékoztatóján Hegedüs Ferenc megyei kampányvezető. A jelölt 1996-tól az MDF városi elnöke, az Országos Választmány tagja, aktív résztvevője a város közéletének. A legutóbbi tisztújításkor megyei elnöknek is megválasztották. Második ciklusát tölti a városi önkormányzatban, ahová egyéni képviselőként jutott be.
Baján Antal elmondta, ha a választóktól bizalmat kapna, a parlamentben a kis- és középvállalkozók, valamint a középosztály érdekeit képviselné. Álláspontja szerint jelenleg rájuk nehezedik a legnagyobb teher.