Oktatás

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának kari tanácsa és a főiskolai tanács is elfogadta a zalaegerszegi intézet önálló karrá válását, vagyis amennyiben az Oktatási Minisztérium, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság is támogatja a törekvést, akkor 2006 szeptemberében – önálló karként – Közszolgálati és Vállalkozási Főiskolai Kar néven működhet tovább az intézet. Dr. Tóth József igazgató szerint mindez komoly előrelépés lenne az intézet életében, hiszen ennek eredményeként a zalai megyeszékhelyen immár önálló bázisként jelenne meg a magyar felsőoktatás palettáján.

– Intézetünk már harmincöt éve működik, amely bizony tekintélyes időnek számít. Nyugodtan mondhatom, hogy az eltelt évtizedek alatt országosan is elterjedt a hírünk, amelynek hatásaként hazánk szinte minden pontjáról jelentkeznek hozzánk hallgatók – kezdte dr. Tóth József. – Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek az iskola életében, amelyeknek nagy hatása volt a mindennapi munkára. Korábban főiskolánk önálló intézményként működött, budapesti székhellyel, majd később két nagy fővárosi gazdasági főiskolával – a Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Főiskolával, a Külkereskedelmi Főiskolával integrálódott, amelynek egyik részeként működik intézetünk is. A bolognai folyamat keretében ez a főiskola komoly együttműködést alakított ki az ország egyik legnagyobb gazdasági intézményével, a Corvinus Egyetemmel. Emiatt gyakran hangsúlyozzuk, hogy a hazai gazdasági felsőoktatás meghatározó komponense a Budapesti Gazdasági Főiskola. A Budapesti Gazdasági Főiskolának pillanatnyilag három kara működik, s szeretnénk, ha a közeljövőben a mi intézetünk lenne a BGF önálló negyedik kara. Mindez azt jelenti, hogy előrelépnénk a jelenlegi intézeti státusból, és ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznénk, mint a többi három önálló kar.

Az igazgató elmondta, az önálló karrá válással egy új szakterületen is indulna képzés a főiskolán, mégpedig a közszolgálati szakon. Ilyen – pénzügyi és számviteli vonatkozásban – nincs még Magyarországon, vagyis Zalaegerszegen elsőként kezdődne ilyen képzés hazánkban. Ez egy újszerű szakterület, amely az államháztartás alrendszereihez képez szakembereket. A végzett hallgatók munkát vállalhatnak például a központi költségvetési intézményeknél, az önkormányzati szféra, valamint a nonprofit területen is. E területre vonatkozó szakismeretekkel rendelkező szakemberekre nagy igény mutatkozik a munkaerőpiacon. Ezért gondolta úgy a főiskola vezetése, hogy a karrá válással egyidőben ennek a képzésnek az indítását is megkísérli megvalósítani. Megtudtuk, ezáltal sokkal szorosabb együttműködést alakított ki a zalaegerszegi intézet a pécsi és a soproni egyetemmel, hiszen több mint egy tucat elismert, a pécsi, valamint a soproni egyetemen oktató szakember fog bekapcsolódni ebbe a képzésbe.
Ennek előkészületei még nem zárultak le, hiszen komoly munkálatokat igényel a koncepció egyes részleteinek kidolgozása. Roppant nehéz egy vidéki intézménynek önálló karrá válni, talán többet is kell bizonyítanunk, mint a fővárosi főiskoláknak – folytatta dr. Tóth József. – Az önálló karrá válás, illetve a közszolgálati szakterület elindításához szükséges előkészületek vége felé járunk. Jó hír volt számunkra, hogy a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának tanácsa és a főiskola tanácsa is elfogadta karrá válási törekvéseinket. Hamarosan az Oktatási Minisztériumhoz és a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz is benyújtjuk a kérelmet, s kedvező elbírálás esetén akár 2006 szeptemberében önálló karként kezdhetjük a tanévet. Távlati terveink között szerepel, hogy a korábbi pénzügyi és számviteli szakmák mellett a jövőben kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátó szakterületre történő képzést is fogunk végezni, hiszen ehhez már nem kell új akkreditáció.

– Mit jelent a főiskola számára az önálló karrá válás?
– Intézményünk számára mindez egész biztosan jelentős állomás lesz. Jelent majd egyfajta stabilitást, valamint egy új kihívást, hiszen olyan szakterületen kezdjük meg a képzést, amely ezelőtt nem működött a BGF berkein belül. Más főiskolákkal és egyetemekkel komolyabb együttműködéseket alakíthatunk ki, melynek pozitívumait mindenféleképpen a hallgatók fogják érezni. Azt szeretném megemlíteni, hogy a megye, a város, valamint a térség kormánypárti és ellenzéki országgyűlési képviselőinek támogatása nélkül egész biztos nem lett volna esély arra, hogy a zalaegerszegi intézet önálló karrá váljon. A Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványtól ugyancsak jelentős támogatást kaptunk és kapunk most is az akkreditációs előkészületekhez.

– A karrá váláshoz szükséges feltételeket hogyan sikerült megteremteni?
– Az önálló kar létesítésének egyik legfontosabb kritériuma, hogy az oktatók többségének minősített oktatónak kell lenni. Sajnos, a zalaegerszegi intézet az elmúlt tizenöt évben nemigen kapott tanári státust, vagyis most kell majd megteremtenünk a fiatal oktatók felvételének feltételeit. A mai költségvetési keretek között mindez nehéz feladat, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az optimális megoldást valósítsuk meg. A technikai feltételek megteremtésében a szakmánkat támogató vállalkozók sokat segítettek, elsősorban a szakképzési hozzájárulásuknak köszönhetően jutottunk így pénzforráshoz. Ennek köszönhetően több millió forintot fordíthattunk az informatikánk, könyvtárunk, illetve a hallgatók munkájához szükséges eszközök beszerzésére. Emellett a pályázatokon szintén megpróbáltunk erre a célra támogatást nyerni.

– Végezetül egy kacifántosabb kérdés. Ha tíz évvel előbbre tekinthetne, milyen pénzügyi és számviteli főiskolát szeretne látni a zalai megyeszékhelyen?
– Jós nem vagyok, de természetesen már vannak elképzeléseink. Annyi biztos, hogy a telephelyen található egykori alakulótér helyén szeretnék egy olyan sportlétesítményt látni, amely nem csupán a főiskolásokat, hanem a középiskolások igényeit is kiszolgálná. A főiskola önálló kari státusának megőrzése mellett pedig szeretném, ha minél több szakterületet sikerülne Zalaegerszegre telepítenünk. Rövid időn belül meg kívánjuk oldani a főiskolán a masterképzést is, melynek érdekében már tárgyalásokat kezdeményeztünk a Kaposvári Egyetemmel.

Ötödik éve szervez olvasómaratont a magyar kultúra napja alkalmából a Liszt Ferenc Általános Iskola. Fenyvesiné Degré Piroska, a magyar-munkaközösség nevében elmondta, hogy minden évben más-más téma köré szervezik a felolvasásokat. Volt már vers, magyar széppróza, idén pedig meséket választhattak a résztvevők. A maraton január 16-án reggel nyolc órakor indult, s a nap folyamán a könyvtárban megállás nélkül olvasták a gyerekek, tanárok, volt diákok és szülők a meséket. A kicsiknél a népmese volt népszerű, a nagyobbak pedig főleg Csukás Istvánt, Lázár Ervint választottak. A kipárnázott „mesélőszékbe” több mint háromszázan ültek be ebben az évben, hogy megajándékozzák egy-egy kedvenc kis történettel a hallgatóságot.

2005. október 1-én lejárt a Pitman-nyelvvizsgát kibocsátó központ akkreditációja, amely azt jelenti, hogy a főiskolai, illetve az egyetemi felvételiknél nem jár már pluszpont az ilyen nyelvvizsgákért. Ennek alapján bizonyára jó pár olyan végzős köziskolás akad majd az országban, akik nem kapnak majd többletpontot a megszerzett nyelvvizsgájukért.

A dolog érdekessége, hogy a 2005. október 1. előtt megszerezett nyelvvizsgák még államilag elismert bizonyítványnak számítanak, vagyis ezekért még pluszpont is jár a felvételi elbírálásnál. A gond, az ezután abszolvált vizsgáknál van, hiszen ezek már nem államilag elismertnek minősülnek. Érdekes csapdahelyzet, melynek lehet, hogy sok középiskolás tanuló áldozatául esett. Hogyan érintette mindez a zalaegerszegi fiatalokat? – érdeklődtünk néhány intézményben.
Horváth Attila, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója érdeklődésünkre elmondta: intézményükből nem jelentkezett még olyan diák, akinek ilyen problémája akadt volna. Az érettségi vizsgára jelentkezés miatt a legtöbb végzős tanuló 2005. szeptember 5-ig próbálkozott a nyelvvizsga megszerzésével, vagyis kevesen próbálkoztak októberben. Az igazgató szerint a fiatalok folyamatosan figyelik a nyelvvizsgákkal kapcsolatos legfrissebb információkat, így biztosan tudomást szereztek arról, hogy a Pitman-nyelvvizsgákért 2005. október 1. után nem jár már többletpont a felvételinél. A Zrínyi-gimnázium tanulói szabadon válogatnak az államilag elismert nyelvvizsgát kibocsátó központok közül, azaz van olyan, aki egy rangosabbnak titulált nyelvvizsgára jelentkezik, de akad olyan, aki a közvélemény szerint könnyebben abszolválható nyelvvizsgával próbálkozik meg.
A diákok jelentős hányada angol, illetve a német nyelvvizsgára jelentkezik be, de évfolyamonként 5-6 fiatal a francia nyelvből is megpróbál nyelvvizsgát szerezni. Az iskolában a tanárok folyamatosan tájékoztatják az aktuális nyelvvizsga-lehetőségekről a tanulókat, akik egyébként a faliújságról is elolvashatják, hogy melyik hónapban egy-egy nyelvvizsgaközpont hol tart éppen vizsgát.

Horvát Attila azt is hozzátette, a rendszeres informálásnak biztosan megvan az eredménye, azaz azok a diákok, akik ezt követően nyelvvizsgát szeretnének tenni, szinte biztosan tudják, hogy melyik központ ad ki államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, és melyik nem.
A Pitman-nyelvvizsgát kibocsátó központ akkreditációs problémája nem érinti a Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjait, jelentette ki Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna. A 2005. évi őszi nyelvvizsga-jelentkezéseknél nem volt olyan tanulójuk, aki erre a nyelvvizsgára jelentkezett volna, vagyis sikeres szereplés esetén ők államilag elismert bizonyítványt szereztek, melyet a felvételinél többletpontként is felhasználhatnak.
Igaz, nem a felvételihez, hanem a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga a főiskolásoknak, ezért az egészségügyi főiskolán is érdeklődtünk, hogy ott éreztette-e hatását a szóban forgó nyelvvizsgaközpont akkreditációjának visszavonása. Kőhalmi Erika, a főiskola tanulmányi csoportvezetője kifejtette: náluk a hallgatók legtöbbször az intézményükben működő nyelvvizsgaközpontokhoz jelentkeznek be, így különösebb problémát nem okozott a Pitman-nyelvvizsgát kiadó központ akkreditációjának visszavonása.

A KISOSZ Zalaegerszegi Egyesülete a kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom területén működő kisvállalkozások érdekképviseleteként 1991 óta képzésekkel, szakképesítést nyújtó tanfolyamok szervezésével és lebonyolításával is foglalkozik.

Az egyesület által szervezett képzések és tanfolyamok minőségét jelzi, hogy 2001-től MSZ EN ISO 9001:2001 minősítéssel rendelkezik, 2003-tól akkreditált felnőttképző intézménnyé nyilvánították, s mint ilyen típusú szervezet, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő kereskedelmi és vendéglátó szakmai képzéseket szervezi a megye városaiban, valamint a vállalkozások és alkalmazottai részére szakmai jellegű továbbképzéseket folytat.
– 2006-ban több pályázati és támogatási programban veszünk részt, hogy kedvező feltételeket kínálhassunk a hozzánk jelentkező tanfolyami hallgatóknak – tájékoztatott Fehérné Nagy Zsuzsanna titkár. – Egyesületünk bekapcsolódott a „Lépj egyet előre” HEFOP 3.5.3 programjába, amelyben a leendő hallgatók teljesen ingyen végezhetik el a tanfolyamokat. Elsősorban hiányszakmában tudunk díjmentesen képezni; így indítunk ABC-eladó és gyorsétkeztetési eladó képzést, amellyel szakképesítést szerezhetnek az általános iskolát befejezett felnőttek. A projektben az érettségivel rendelkezők is lehetőséget kapnak arra, hogy szakmát szerezzenek. A már szakképesítéssel rendelkezőknek is módjuk van arra, hogy a meglévő szakképesítésükre épülő új szakképesítést szerezzenek hiányszakmákban, valamint betöltött munkakörükhöz kapcsolódó, illetve a munkáltató által igényelt munkakörökben. Ennek megfelelően indítunk például kereskedő vállalkozó, vendéglátó vállalkozó, kereskedelmi menedzser képzéseket, amelyek ugyancsak tandíjmentesek. A képzésekre a munkanélküliek mellett a munkaviszonnyal rendelkezők is jelentkezhetnek. A tanfolyamot sikeresen elvégzők a Foglalkoztatási Hivataltól egy havi minimálbér összegével egyenlő juttatást kaphatnak.
Fehérné Nagy Zsuzsanna továbbá elmondta, várják az érdeklődőket az FMM normatív támogatása alapján szervezett képzéseikre, amelyekre az első szakképesítést szerzők, illetve az 50 év feletti munkavállalók jelentkezhetnek tandíjmentesen. A KISOSZ Zalaegerszegi Egyesülete, mint szakmai munkaadói érdekképviselet, aktívan részt vesz a vállalkozások és alkalmazottaik továbbképzésének segítésében. A HEFOP 3.4.1. vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatására kiírt pályázati programban már számos vállalkozónak segítettek a pályázat megírásában, illetve ezen továbbképzések lebonyolításában jelenleg is tevékenykednek. Mint mondta, a cégek a képzések költségeinek finanszírozására pályázhatnak legkésőbb 2006. december 31-ig, és ebben a képzési programban mind a vállalkozók, mind pedig alkalmazottaik részt vehetnek.
A hamarosan induló képzésekről, a jelentkezés részleteiről a KISOSZ Zalaegerszegi Egyesületének irodájában, Zalaegerszeg, Eötvös utca 22. szám alatt lehet érdeklődni. Telefon: 92/313-465. E-mail: zala@kisosz.axelero.net

Az alapnormatívák többsége 2006-ban egy fillérrel sem nő, 14 normatíva megszűnik, 26 változatlan marad vagy éppen csökken. Az idei évben a költségvetésben a legszerényebben számolva is 13,4 milliárddal jut kevesebb – fogalmazott sajtótájékoztatóján Balaicz Zoltán, a párt helyi alelnöke, a kulturális tagozat megyei elnöke.

Hozzátette: 2006-ban megszűnik az iskolai sporttámogatás, és nincs fedezet az erdei iskolák finanszírozására sem. A pedagógusok bérhelyzetéről elmondta: a 2002. szeptemberi jelentős emelés reálértéke mára jelentősen csökkent, az akkori béremelés vásárlóértéke nem maradt meg. A 13. havi bérekkel kapcsolatos gond, hogy úgy módosult a szabály, hogy aki akár egy napig nem volt közalkalmazott 2005-ben, előfordulhat, hogy nem kapja meg az illetményt. Sok helyen az intézmények határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatnak tanárokat, és nyárra nem kötnek velük szerződést.
Dr. Káldi Dávid, az ifjúsági tagozat vezetője szerint a Gyurcsány-kormány kiszúrt a fiatalokkal az érettségi botránnyal, a felvételi ponthatárokkal, az otthonteremtési hitelek szigorításával, azzal, hogy nem épülnek bérlakások, új kollégiumi férőhelyek, nincsenek új munkahelyek. Minden ötödik pályakezdő munkanélküli. Felháborítónak tartják, hogy miközben a munkanélküliek száma meghaladja a 400 ezret, a Munkaügyi Minisztérium 400 millió forintot költ újabb reklámhadjáratra.