Horizont

Dr. Szigethy István (1943) Zalaegerszegen született, egy körülbelül kétszáz éve itt élő értelmiségi családból, amelynek régi liberális hagyományai vannak. A Zrínyi-gimnáziumban érettségizett, majd 1967-ben szerzett diplomát a pécsi jogtudományi egyetemen. 1970 óta dolgozik ügyvédként. Kezdettől a Zalaegerszegi Ügyvédi Munkaközösségben tevékenykedik, 1983 és 1991 között az Országos Ügyvédi Tanács tagja. Felesége is jogász, három felnőtt fiúgyermekük van, közülük egyikük folytatja szülei foglalkozását. Szervezetileg a rendszerváltoztatásig nem politizált, de véleményét mindig elmondta a közélet legkülönfélébb területein, illetve a mindennapi joggyakorlatban. 1990 januárjában lépett be az SZDSZ-be. Zalaegerszeg országgyűlési képviselője az első ciklusban, a másodikba listán jutott be.

– Jól menő ügyvédként, hiányzott önnek a politika? Vonzották a liberális eszmék?
– Én ebbe beleszülettem. Ükapám 1814-ben költözött Zalaegerszegre, Deákék háza mellé. Azóta a családunk folyamatosan részt vett a közéletben. Ott voltak az 1847/48-as pozsonyi diétán, a kiegyezéskor, nagyapám átélte a trianoni sokkot, amikor Erdélyből kellett hazatérnie Zalába. Apám, Szigethy Árpád a város ipartestületének utolsó jegyzőjeként hosszú évekig az iparosok érdekképviseletét látta el, és részt vett 1956-ban a Dunántúli Nemzeti Tanács munkájában Zalaegerszeg képviseletében. Már fiatal korom óta elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne foglalkozzak közügyekkel. A deáki liberalizmushoz való másfél évszázados kötődés vezetett oda, hogy nekem nem volt más választásom. Zsigereimben is liberális vagyok.
– Ezt a szót az elmúlt tíz évben eléggé lejáratták.
– Magyarországi politikai és történelmi műveletlenség a liberalizmust valamiféle ördögtől való dolognak tekinteni. A modern Magyarországot a 19. század magyar liberalizmusa teremtette meg. Csak példaképpen: Himnusz, Szózat, Falu jegyzője, Kőszívű ember fiai, Ember tragédiája... Kölcsey, Vörösmarty, Eötvös, Jókai és Madách, valamennyien liberális országgyűlési képviselők voltak. Aki ezek után azt mondja, hogy a liberalizmusnak nincs köze a magyarsághoz, az nem tudja, miről beszél.
– Megtalálta végül azt, ami miatt belépett a pártba?
– Igen is meg nem is.

– Kezdjük az elején.
– 1989. december 15-én kaptam Csapó Idától egy üzenetet, hogy nagyon fontos kérdésről szeretne velem beszélni. Ismertem Idát, hiszen édesapja, Béla bácsi a tanárom volt. Találkoztunk. Arról beszélt, hogy a helyi MDF és SZDSZ között a „négyigenes” népszavazás miatt megromlott a kapcsolat, és bár Marx Gyulát a 89-es időközi választásokon mind a három ellenzéki párt támogatta, a következő 1990-es országgyűlési választásokon az SZDSZ külön szeretne képviselőjelöltet állítani. Akkor még nem voltam a párt tagja, de végig az ellenzékben gondolkodtam. Azt a bizonyos kék könyvet, A rendszerváltás programját olvastam, tetszett. Logikusnak tartottam, és közel sem pártpropagandának. Valóban a rendszerváltás programja volt. Rokonszenves volt számomra az is, hogy azokkal az emberekkel jöhettem össze, akikről korábban csak újságokban olvastam.
– Elvállalta a jelöltséget, belecsöppent a pártpolitikába. Milyen volt a zalaegerszegi SZDSZ a nyolcvanas évek végén?
– 1990-ben egy százötven fős, nagyon színvonalas helyi szervezet volt.
– Hol vannak most ezek az emberek?
– Szanaszét. Emlékszem Pénzes Csaba nagyhatású beszédére a színházban, Marx Gyula kampányában. Kapiller Imre már a 80-as években szamizdatozott, Sebestyén Péter a munkásőrség megszüntetése miatt rendezett tüntetésen mondott emlékezetes beszédet. A helyi párt központjában ott volt Szalay Péter városi elnök és a kampányfőnök, Csapó Ida. Mellettük Pohánka Iván az ország legjobb „Beszélő” terjesztője volt. Emlékszem, ahogy a városháza sarkán árulta az újságot. Ebben a csapatban emberileg kitűnően éreztem magamat. Úgy éreztük valamennyien, tudunk is tenni valamit. Nagyon sajnálom, hogy ebből a társaságból pillanatnyilag senki nincs a közéletben. Ez baj, és a városnak sem jó.

– Zalában a rendszerváltoztatás előbbre járt az országosnál. Így látja?
– Hogyne. Az MSZMP itt bukik meg először, aztán országosan is egyedülálló, hogy egy kampányban közösen lép fel három ellenzéki párt. Nagyon korán megalakult a Zalaegerszegi Ellenzéki Kerekasztal. 1989. március 15-én Budapesten a Zalában élő Csengey Dénes főszerepet játszott.
– 1990–1998-ig országgyűlési képviselő, az SZDSZ parlamenti frakciójának az egyik legtöbbet felszólaló tagja. Liberális nézetei mindig egyeztek a párt hivatalos álláspontjával?
– Nem mindig. Én tudatosan a deáki liberális nézeteket vallom, ez egy színt jelentett az akkori politikai palettán. Ugyanakkor mindig meg volt a lehetőségem, hogy a véleményemet elmondjam. Akár az Országgyűlésben is. Legfeljebb nem kaptam elég támogatást. Egyébként valóban a legtöbbet felszólaló húsz képviselő között voltam. Tehát nem csak gombot nyomogatni jártam a parlamentbe. Nem csak a szűken szakmámhoz tartozó kérdésekben, hanem alkotmányossági, törvényességi felvetésekben is szerepet játszottam. Több alkalommal kértek fel törvénytervezet elkészítésére is. Szívesen csináltam...
– Milyen volt az első két parlament hangneme?
– Sokkal kulturáltabb, mint a jelenlegi. Az első ciklust meghatározta az MDF és az SZDSZ szembenállása. Ez vezetett oda, hogy e két rendszerváltó erő – amelyből valóban kialakulhatott volna modern értelemben egy nagy liberális és egy nagy konzervatív párt – egymást és saját magukat is ledarálták.
– Most küszködnek, hogy átlépjék a parlamenti küszöböt.
– Igen, és az egészben az a furcsa, hogy a 90-es év első parlamentjének két kicsi ellenzéki pártja – MSZP, Fidesz – most a két nagy párt. A két egykori nagy úgy csatlakozott később egy-egy koalícióhoz, hogy nem tudott meghatározó szerepet játszani.

– Az SZDSZ-ről nem ezt mondják.
– 1994-ben nem igazi koalíció alakult. Politikai hibának tartottam, hogy egy abszolút többséget nyert párthoz miért csatlakozott az SZDSZ. A mostani koalíció már igazi, hiszen ketten adják a többséget, az MSZP egyedül ugyanis nem kormányképes. Egyébként nagykoalíciós kényszerek is előfordulhatnak, számos európai példa van erre.
– Magyarországon lát esélyt nagykoalícióra?
– Igen.
– Nem gondolja komolyan?
– De. A választások a hatalomról szólnak. Túl sok a cinizmus a politikában és a választópolgárok lekezelése.
– Hogyan dolgozta fel, hogy kikerült a parlamentből?
– Nehezen, másfél év alatt háromszor kerültem kórházba a vastagbelem miatt.
– A politika beteggé teszi az embert?
– Nem a politika. Én tényleg úgy éreztem, hogy a csúcson vagyok, részt vettem az alkotmány-előkészítő bizottságban, ez óriási szakmai presztízs. Aztán tárgyalták a választási modellemet is. Úgy éreztem, rászolgáltam volna, hogy listán bekerüljek a parlamentbe.
– Végül is mi történt?
– Hagyjuk...
– A zalaegerszegi közgyűlés tagjaként dolgozott 1998 és 2002 között. Miért vállalta?
– A városi közéletben való részvétel fontos volt számomra. Örömmel vettem részt az önkormányzat munkájában, Abban a ciklusban Kárászné dr. Rácz Lídiával együtt, mi szólaltunk fel a legtöbbször, készültem a visszatérésre. Rosszul esett, hogy 2002-ben mégis mást indított az SZDSZ parlamenti képviselőjelöltnek. Úgy gondolom, volt esélyem.
– Tartja a kapcsolatot egykori képviselőtársaival?
– Alkalmanként találkozunk. Kellemes érzés, hogy amikor összefutok más pártok képviselőivel, a legnagyobb barátsággal üdvözölnek. Egyébként közvetlen pártpolitikában nem veszek részt. A zalaegerszegi közéletben viszont igen. Ezenkívül Budapesten van egy tévéműsorom minden pénteken „A segítő jog” címmel. Egyelőre csak kábeltévén és interneten lehet fogni. Izgalmas, szinte mindenkit érintő kérdésekről mondunk véleményt. Természetesen folytatom az ügyvédi praxist is, és nagyon gyakran kérnek tőlem véleményt egyéb jogi kérdésekben is.

A közelmúltban regionális pályázatot hirdetett meg a Gönczi ÁMK a dunántúli művészeti iskolák számára, melynek anyagából impozáns kiállítás is nyílt az intézmény galériájában. A fiatalok önarcképekkel jelentkezhettek a megmérettetésre, az alkotásokat, pedig a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió háromfős szakmai zsűrije bírálta el.

A zalaegerszegi Ady-iskola képzőművészeti gimnazistái közül többen elismerésben részesültek: Benefield Lakyn, Domonkos Péter, Józsa Dorottya különdíjat, Agg Virág közönségdíjat vehetett át.
A közel kilencven jelentkező különböző stílusban és technikával pályázott, sokan korábbi tanulmányrajzukat küldték el, míg mások pont erre a célra készítettek magukról portrét. Volt, aki romantikus színpompával, vagy gyermekded vonalakkal próbálkozott, néhányan azonban sötét tónusban, komoran, sőt groteszken láttatták magukat. Készült fotómontázs, számítógépes grafika, akvarell és ceruzarajz. Az adys díjazottak szerint nem is a „hogyan” volt igazán fontos, hanem a precizitás, és hogy valami egyéniséget, látványt vigyen bele az ember a munkákba.
Portrét festeni alapvető dolog, Domonkos Péter szerint, ha valaki ezt nem tudja jól előadni, hiteltelenné válik a művészete. Ezért is választhatták a pályázat kiírói az önarcképet témának. Hogy valaki magát ábrázolja, ahhoz ismernie is kell saját személyiségét, mert az önarckép nem csak egyszerű tükörkép. Bár, azért a többség tükörbe nézett, miközben rajzolt...

Ha már a műhelytitkoknál tartunk, a négy egerszegi díjazott a kiállított képek közül felismerni vélte azokat, melyeket fotóról másoltak. Persze ezek között is voltak nagyon jó munkák, de azért az mégsem az igazi. Mint ahogy az sem, ha egy művész állandóan csak megrendelésekre, pályázatokra készül. Agg Virág úgy érzi, nem jó, ha valaki eladja önmagát, mert ha egy képzőművész csak a pénzre hajt, akkor csorbul az önkifejezés. Az viszont nem árt, ha egy alkotónak van „rendes”, polgári foglalkozása is, amiből megél, mellette pedig nagyon jó műveket hozhat létre.
Czigány László igazgató meg is erősítette ez utóbbi gondolatot. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az Ady iskolából hasonló arányban mennek közgazdásznak, építésznek, jogásznak vagy tanárnak, mint más középiskolákból. Előny viszont, hogy a tehetséges gyerekek már kisiskolás koruktól lehetőséget kapnak az önkifejezésre, és a célzatos tanulásra, a képzőművész tanárok, és műhelyeik által. (A végzősök közül, például Borsos Zoltánnak önálló kiállítása van az iskola előcsarnokában, sőt, az már hagyománynak mondható, hogy a tanulók munkáiból tárlat nyílik.) Ha pedig valakiről menet közben kiderül, hogy mégsem rajzol olyan jól, akkor sincs semmi probléma, mert rengeteg más tantárgyból és fakultációból lehet választani a különböző évfolyamokon.

Nemcsak azok jelentkezését várják tehát, akik művészeti pályára készülnek.
Az igazgató örül, hogy a siker nemcsak pályázati szerepléseken, hanem már hosszú években is mérhető. Az idén lesz ugyanis 15 éves a hatosztályos művészeti képzés. Az itt végzettek közül sokan a munkaerőpiacon, vagy az ország különböző egyetemein, főiskoláin vannak. És lett pár neves képző- és iparművész is. Köszönhető ez többek között, az 1991 óta itt tanító „3F” művészgárdának: Farkas Ferencnek, Fischer Györgynek és Frimmel Gyulának. Az igazgató összegzésképpen úgy fogalmazott, hogy nem lesz mindenkiből képzőművész, aki az Adyba jár, viszont bárkiből lehet sikeres, egyetemet végzett ember, aki megállja a helyét bármilyen általa választott szakmában.

A Zalavíz ZRt. működési területén az elmúlt napokban – amióta a hőmérséklet mínusz 10 fok körül van – mintegy 300 bejelentés érkezett vízóraelfagyásról. Milyen rendelet írja elő, hogy a fogyasztónak kötelezettségei vannak? Erről kérdeztük Bein György vezérigazgatót. Elmondta: a 38/1995. (IV. 5.) számú kormányrendelet 17. szakasz 1. bekezdése szerint: „a fogyasztó a vízmérőakna, ... a vízmérő fagy elleni védelméről ... gondoskodni köteles”. Annak ellenére, hogy a tél beállta előtt folyamatosan figyelmeztetik a fogyasztókat, mindig jelentős számú káresemény következik be.

– Mit tehet a fogyasztó?
– Először is szabványnak megfelelő vízóraaknát kell építeni, melynek lényege, hogy a vízóra a fagyhatár alá, legalább 120 centiméter mélyre kerüljön. A kevésbé használt helyen ősszel úgy víztelenítsenek, hogy az órában se maradjon víz, ez vonatkozik az akna melletti kerti csapra is, ugyanis az, jó „hidegvezető”. Általában a kerti csapokhoz fagyelzárót érdemes beépíteni, és ajánlatos annak használata is. Sokan sajnos elfelejtik elzárni. A folyamatosan használt helyeken is gondoskodni kell a hideg elleni védekezésről. Néhány javaslatot szeretnék megfogalmazni. Az aknatető alá valamilyen hőszigetelő anyagot rögzítsenek, és az aknatetőt tartsák zárva, hogy a szél és a hideg ne hatoljon be. Szigetelni kell az órát és az aknában lévő vezetékszakaszt, melyet akár rossz, nem használt ruhával is át lehet tekerni.
– Milyen javaslatai vannak még a Zalavíz szakembereinek?
– Aki teheti, a közeli napokban keresse fel birtokát, ellenőrizze a vízórákat. Amennyiben mindent rendben talál, végezze el a legcélszerűbb beavatkozást a már említettek közül. Ha elfagyott a vízórája, jelentse a Vízműnél. A cserét, a helyszínen fizetendő díj ellenében, elvégezzük. A későbbi számlázásnál ki kell fizetni az elfolyt víz árát is. Lehetőség van a vízóra leszerelésére, a szolgáltatás időleges szüneteltetésére, melynek költségeit később az ismételt órafelszereléskor kell megfizetni.
Aki viszont csak tavasszal látogat ki gazdasági épületéhez, azt kellemetlen meglepetés érheti, mert az olvadáskor jelentős mennyiségű víz elfolyhat, valamint az épületet is kár érheti A közelmúltban adták át a Csácsi-hegy vízvezetékének hálózatát, közel ezer új fogyasztóval. Itt a fentiek különösen nagy veszélyt jelentenek, hiszen a tulajdonosok többségének még nincs ilyen jellegű tapasztalata.

Hetedik éve van jelen városunkban az államilag akkreditált RE-VET Nyelviskola és Fordítóiroda. Jelentős eszközfejlesztés után a Jákum Ferenc út 1/B szám alatt kérdeztem Szabó Renáta iskolavezetőt, akkreditált nyelvvizsgáztatót a tavaszi aktualitásokról, és a RE-VET-ben letehető TOEIC üzleti nyelvvizsga-lehetőségről.

– Mit is kell tudni erről az új üzleti nyelvvizsgatípusról?
A TOEIC üzleti angol nyelvvizsga méltán a legkedveltebb és nemzetközileg legelismertebb üzleti nyelvvizsga. Jelenleg a piacvezető üzleti angol, francia nyelvvizsga. A TOEIC angol és francia teszt hasznos mindazoknak, akiknek hivatali tevékenysége keretében – legyen az egyszerű ügyintézés, illetve a nemzetközi tárgyalás szintje – angolul vagy franciául kell kifejeznie magát. A TOEIC az angol és/vagy francia nyelv tudásának mértékét minden szinten méri, a kezdőtől a legmagasabbig. A teszt egyszerűen letehető, objektív, az ára rendkívül kedvező. Iskolánkban már 17.500 Ft-ért letehető. Nincs sikertelen vizsga, az összesített pontozás 10 és 990 pont között lehetséges. A nemzetközileg érvényes bizonyítványt a vizsgázó 5 munkanapon belül kapja meg, a teljesítmény színvonalát értékelő táblázattal együtt. Hallgatóink számára a TOEIC-kal kiegészített diploma hasznos ajánlólevél lesz a munkaerőpiacon.

– Mikor tehetnek a jelentkezők újból üzleti nyelvvizsgát itt Zalaegerszegen?
A következő TOEIC és TFI nyelvvizsga időpontja: 2006. február 14.
– Mondana pár szót az általános nyelvi kurzusok felépítéséről is?
– Általában 8–10 fős csoportokat indítunk, de vannak 4–6 fős minicsoportok is és lehetőséget biztosítunk az egyéni tanulásra is. Kurzusaink egymásra épülnek, és egész évben indulnak, így biztosítjuk a gyors, de alapos nyelvtanulási lehetőséget. A tanfolyam induláskor pontos és részletes tudásszint ellenőrzést végzünk. A nyelvvizsgára való felkészítés mellett számos szinten általános és szaknyelv oktatása is folyik. Igény szerint cégeknél kihelyezett nyelvtanfolyamokat tartunk. Újdonság, hogy csoportos nyelvtanfolyamainknál beépítettük a tanmenetbe az úgynevezett BESZÉDGYAKORLAT órákat, amelyek során a hallgatók a megszerzett passzív nyelvtudást életszerű, tantermen kívüli helyzetekben is gyakorolhatják, aktivizálhatják.

– Milyen óradíjakkal dolgoznak?
– Cégünk nem csak akkreditált felnőtt képzési intézmény, hanem angol nyelvi programja is akkreditált, ami azt jelenti, hogy az angol nyelvet tanuló hallgatóinkat nem terheli a tanfolyamdíj 20%-os áfája. Ezenfelül minden hallgatónk a tanfolyam díjának 30%-át,(éves szinten maximum hatvanezer forintot) visszaigényelhet az SZJA-ból. Így iskolánkban 343 Ft-os óradíjon biztosítjuk a minőségi nyelvoktatást. Ezt a kedvezményt a nyelvtanuló házastársa vagy közvetlen rokona is igénybe veheti, ha a szerződésen őt tüntetik fel befizetőként.
Újabb nyertes pályázatról tudok beszámolni. A VÁTI KHT. által meghirdetett „R.O.P. 3.4.”-es pályázatunk is sikeres volt, így 120 órában oktatjuk a turisztikai szaknyelvet alkalmazottak és önfoglalkoztatók számára 18.998 Ft-ért, vállalkozásoknak pedig 37.997 Ft/fő-ért. Bővebb információt találhatnak weboldalunkon: www.revetnyelviskola.hu-n.
– Milyen egyéb szolgáltatásokkal várják hallgatóikat, ügyfeleiket?
Cégünk foglalkozik még fordítással és tolmácsolással is. Eziránt érdeklődő ügyfeleinket, és leendő hallgatóinkat szeretettel várjuk a Jákum Ferenc út 1/B szám alatt az Agóra üzletház második emeletén minden hétköznap reggel kilenctől délután ötig.